A tartalomból:

• 21. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny meghirdetése

A Magyar Innovációs Szövetség 21. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Duna Televízió közreműködésével, 2011. november 15-én, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Konferenciatermében, a Tudomány Napja alkalmából.
...

•Védelmiipari stratégia

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011. november 14-én, az NGM-ben több szakmai szervezet (Informatikai Vállalkozások Szövetsége, Magyar Innovációs Szövetség, Magyar Repülőipari Technológiai Platform, Magyar Védelemipari Szövetség, valamint a HITA képviselői) bevonásával a védelmi iparral kapcsolatos iparstratégiáról tartott egyeztetést, melyen Szövetségünket dr. Kazi Károly, választmányi tag képviselte.
...

• "Minőség szaknyelve - a szaknyelv minősége"

A Műszaki és Természettudományi Szervezetek Szövetsége (MTESZ) "Minőség szaknyelve - a szaknyelv minősége" címmel szervezett konferenciát 2011. november 16-án, budapesti székházában, melyen mintegy 110 résztvevőt regisztráltak. Szövetségünket az eseményen dr. Antos László, ügyvezető igazgató képviselte.
...

• Plenáris ülés és Dél-alföldi Innovációs Díjak átadása Szegeden

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága és a Szegedi Tudományegyetem "Összhang - Tudomány a Gazdaságban és a Társadalomban" címmel a Magyar Tudomány Ünnepén plenáris ülést tartott 2011. november 7-én a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházának Dísztermében, ahol átadásra kerültek a Dél-alföldi Innovációs Díjak is.
...

• Országos RIÜNET Konferencia

A Nemzeti Innovációs Hivatal bekapcsolódott a Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) egész országra kiterjedő, több éve sikeresen működő hálózatába. Ennek részeként a Hivatal képviselői részt vettek a Brüsszelben megrendezett "Open Days 2011 - Régiók és városok európai hete" című rendezvényen 2011. október 10-13. között, amelyen az Európai Unió regionális politikájáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) egyik vezetője, Mr. Mikel Landbasso Alvarez is jelen volt.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

21. IFJÚSÁGI TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY (2011/2012-es tanév)

Találd fel magad!

Kik indulhatnak? - Egyénileg vagy kétfős csapatba szerveződve pályázhat minden 1991. október 1. és 1998. augusztus 31. között született fiatal. Egyetemisták, főiskolások közül csak elsőévesek vehetnek részt a versenyen, akkor, ha a munkájukat az egyetem, főiskola megkezdése előtt elkezdték. Pályázhatnak határon túli magyar fiatalok is.

Mit lehet nyerni?
I. díj: (max. három) havi 30 000 Ft-os ösztöndíj egy évig
II. díj: (max. három) havi 20 000 Ft-os ösztöndíj egy évig
III. díj: (max. négy) havi 10 000 Ft-os ösztöndíj egy évig
a fiatalok szakmai, tudományos továbbfejlődésének támogatására.

A legfiatalabb díjazott megkapja a Siemens Zrt. 100 000 Ft-os, egyösszegű Junior Ösztöndíját is. A legjobb pályamunkát beadott határon túli pályázó a Magyar Innovációs Szövetség egyösszegű, 100 000 Ft-os ösztöndíját kapja meg.
Az első és második helyezett fiatalok által kijelölt egy-egy tanár egyszeri 100 000 Ft-os ösztöndíjban részesül.
Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny 1-3. helyezettjei a felsőoktatási intézmények döntése alapján 20 többletpontot kaphatnak a felvételi eljárás folyamán.

A legjobb három pályázat lehetőséget kap 2012. szeptember 21-26. között Pozsonyban, az EU által, rendezendő "Fiatal Tudósok Versenyén" való részvételre, ahol további értékes pénz- és különdíjakat lehet nyerni (3500-7000 euró).
A versenyen kiválasztott tehetséges fiatalok további nemzetközi versenyen, utazásokon vehetnek részt, többek között pl. a nagy teljesítményű és felhasználóbarát számítástechnikai projektet kidolgozó pályázók közül 2 fő a Google zürichi központjába látogathat.

Mivel lehet nevezni? - Pályázni lehet műszaki, természettudományi, informatikai, környezetvédelmi, valamint matematikai területről bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató vagy fejlesztő, ill. tudományos munka eredményével. A versenyen bármilyen egyéb versenyre vagy pályázatra készített pályamunkával, ill. műszaki alkotással is részt lehet venni.

Hogyan kell jelentkezni? - A kidolgozandó vagy megoldandó feladat max. 2 oldalas vázlatát doc formátumban kell eljuttatni adathordozón vagy e-mailben 2012. január 9-én, 15 óráig beérkezően. A borítékon, illetve az e-maiben fel kell tüntetni, hogy "INNOVÁCIÓS VERSENY".

A nevezésnek tartalmaznia kell: a kiválasztott kutatási vagy fejlesztési témát, a megoldásra irányuló javaslatot, az elérendő célt, a konkrét megvalósítás módját,
továbbá: a résztvevő(k) nevét, születési időpontját, lakcímét, telefonszámát, e-mail címét, nyelvtudását; iskolájának nevét és címét; a konzulens, vagy felkészítő tanár nevét, lakcímét, e-mail címét és telefonszámát.

Kik döntenek? - A pályázat elfogadásáról a tudományos vagy műszaki cél, ill. színvonal és a kidolgozhatóság figyelembevételével határoz a bírálóbizottság. A döntésről minden pályázó értesítést kap 2012. február 10-ig. (A zsűri döntése végleges, fellebbezésnek helye nincs.)

Hogyan tovább? - Az I. fordulóban elfogadott pályázatok tudományosan megalapozott, részletes kidolgozását, ill. a fejlesztés eredményét 2012. május 4-én, 15 óráig beérkezően kell beküldeni a verseny titkárságára. Csatolni lehet a bemutatást elősegítő saját készítésű modelleket, műszaki megoldásokat, kísérleti berendezéseket.

Mit értékelnek? - A probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása; a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke; az írásos anyag, ill. műszaki alkotás (vagy modell) színvonala, ill. az elkészített eszköz működőképessége; a projekt befejezettsége (koncepció, konklúzió) és hasznosíthatósága; az eredmények világos értelmezése.

Egyéb tudnivaló? - A legjobb munkákat a pályázók a Duna TV "Heuréka, megtaláltam" c. külön-műsorában személyesen mutatják be. A bemutatásra alkalmas pályaműveket kétnapos kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők 2012. júniusában, a Millenáris Parkban, ill. szeptemberben a Kutatók éjszakáján. Az ünnepélyes díjátadásra a kiállítás megnyitóján kerül sor.
A pályázatok kidolgozását vállalatok, intézmények anyagilag támogathatják. A verseny szervezői közreműködnek az indo­kolt költségek megtérítésében.

A verseny fővédnöke:
Dr. Hoffmann Rózsa, államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium

A verseny társ-fővédnöke:
Dr. Matolcsy György miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium
Dr. Fellegi Tamás miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

A projekt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott főtámogatással valósul meg.

A verseny támogatói: Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Iparfejlesztési Közalapítvány, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Puskás Tivadar Közalapítvány, Magyar Telekom Nyrt., B. Braun Medical Kft., GE Hungary, Paks, Google
Siemens Zrt., Ericsson Magyarország, EGIS Gyógyszergyár Nyrt., Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., 77 Elektronika Kft., Innomed Medical Zrt., Sanatmetal Kft., NI Hungária Software és Hardware Kft., 3DHISTECH Kft., Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Covent Tőke Befektető Zrt., DBH Investment Zrt., Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége

Médiatámogatók: Duna TV, Világgazdaság, Millenáris Nonprofit Kft.

A pályázatok beérkezési helye (a pályázattal kapcsolatban érdeklődni lehet):
Magyar Innovációs Szövetség - 1036 Budapest, Lajos u. 103.,
tel.: 430-3330, fax: 240-7020; e-posta: innovacio@innovacio.hu;
részletes felhívás: www.innovacio.hu, ill. a -on;
A verseny titkára: Riba Nikolett, marketing menedzser

A hírlevél megtekintése

Algyő Nagyközség Önkormányzata kiemelt feladatának tekinti az algyői vállalkozók munkájának segítését és támogatását. Az érintett vállalkozók korábban igényelték: alakuljon egy Algyői Vállalkozói Klub, mely segítheti a szféra érdekérvényesítését, a pályázati munkát, egyéb feladatokat. A Klub alakuló ülésére 2010. november 25.-én került sor, az érdeklődők kérésére elkészült egy névlista, valamint minden aktuális pályázati lehetőségről és a vállalkozókat érintő információkról e-mail hírlevélben tájékoztatjuk az érintetteket.

Tisztelettel meghívjuk Önt és Munkatársait az Algyői Vállalkozói Klub következő ülésére az emeleti klubtermébe (6750, Algyő, Búvár u. 5.) 2011. november 16. (szerda) 17.30 órára.
TÉMÁK:
1. 2012. január 1-jétől változik a Közbeszerzési törvény. Előadó: dr. Gézci József közbeszerzési tanácsadó
2. Klaszterház gondolatok – bemutatkozik a KKV Klaszterház Zrt., Török György elnök
3. Bemutatkozási lehetőségek ismertetése az Algyőn működő vállalkozások számára.
4. Az aktuális pályázati lehetőségek ismertetése. Koordinátor: Katona Antal, a GYEVIÉP NKFT. ügyvezető

Az amerikai Szilícium-völgy az információs technológia bölcsője. Debreceni „kistestvére”, a Szilícium Mező Klaszter három éve alakult meg, azóta tagjainak számát majdnem megkétszerezte.
A Szilícium Mező Program a Debreceni Egyetem irányításával kilenc évvel ezelőtt indult el. A program célját az egyetem, a város, a megye és az iparkamara által 2001-ben aláírt nyilatkozat határozta meg, mely szerint Debrecenben létre kell hozni egy – a Debreceni Egyetem, elsősorban az Informatikai Kar tudásbázisára alapozott – informatikai bázist.

Egyre bővül a Szilícium-völgy debreceni kistestvére
– A program eredményeként fokozatosan épül az egyetem körül a Szilícium Mezőnek elnevezett informatikai komplexum, ahol az ötletek megjelenésétől kezdve, a kutatáson, fejlesztésen, oktatáson keresztül a termelésig és az értékesítés támogatásáig a teljes innovációs lánc megvalósulhat. A célunk, hogy minél több magyar ötletből születhessen high-tech világpiaci termék. – mondta el Tóth István, a program kidolgozásáért és megvalósításáért felelős Szilícium Mező Kft. cégvezetője. A Szilícium Mező létrehozásával Debrecen napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő iparágának világszínvonalú központjává válhat.

A Szilícium Mező Program kiemelkedő fontosságú részeként – 2008 nyarán – 21 alapító taggal létrejött a Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter. Jelenleg 35 tagjuk van, és a csatlakozni kívánó informatikai cégek száma folyamatosan növekszik. A klaszter, melynek a Debreceni Egyetem a gesztora, az együttműködések koordinálásával, a képzés és oktatás célirányos fejlesztésével, valamint a tudás-intenzív tevékenységek infrastruktúrájának megteremtésével biztosítja a tagok számára a magas hozzáadott értékű – alapvetően exportorientált – innovatív tevékenységük megerősödését, árbevételük folyamatos növekedését.

A Debreceni Egyetem Informatikai Karának most épülő épülete mellett – a Debreceni INFO PARK Nonprofit Közhasznú Kft. közreműködésével – a múlt évben adták át a Szilícium Mező Inkubátorházat, amely elsősorban informatikai cégek számára nyújt szolgáltatásokat.
– A központ fő célja az spin-off és start-up vállalkozások elindulásának, kezdeti növekedésének támogatása, de a betelepülő, új tevékenységet indító, már működő KKV-k is számos előnyre számíthatnak itt. Ilyen többek között a cég működéséhez szükséges eszközök, infrastruktúra kedvezményes használata, közvetlen együttműködési lehetőség a potenciális partnerekkel, beszállítókkal, megrendelőkkel, az egyetem szakembereivel, hallgatóival – foglalta össze Tóth István.

A Szilícium Mező Klaszter tavaly elnyerte az Akkreditált Innovációs Klaszter címet, így a jövőben több forrásra pályázhatnak. A támogatott projektek segítségével pedig tovább nőhet a klaszteren belüli együttműködés hatékonysága, a szinergiahatás, kialakulhat a klaszter piacképes portfóliója, erősödhet a Szilícium Mező. – A tervezett fejlesztések sikere esetén Debrecen az ország második ICT pólusává válhat – bizakodik a cégvezető.

Külön testület foglalkozik majd a Rudolf laktanya és a volt uszoda hasznosításának előkészítésével, kettős ügyvezetés lesz a Hírös Sport Kft. élén, még több rendezvényre lehet ingyenesen használni Kecskemét közterületeit. Egyebek között ezekről is határozott ma a város képviselő-testülete. A nap nagy szenzációja pedig az első Kecskeméten gyártott Mercedes volt, amelyet bemutattak a közgyűlésnek.

Bemutatkozott az első Kecskemét gyártott Mercedes
A napirend előtti felszólalások közepén érkezett a díszterembe Frank Klein, a Mercedes üzem igazgatója, aki bejelentette: alig három évvel azt követően, hogy a Daimler eldöntötte, miszerint Kecskeméten építi fel új üzemét, elkészült az első Kecskeméten gyártott Mercedes, az első olyan darab, amelyet elejétől végéig itt gyártottak az üzem munkatársai. Az új B osztályt elhozták a Városháza belső udvarára, ahol a közgyűlés azonnal meg is tekinthette. Így aztán ők láthatták elsőként a járművet, amelyet a nyilvánosságnak ezen a héten mutatnak be a Frankfurti Autókiállításon. A gyár vezetésének ez a gesztusa valójában köszönet volt a város felé azért az együttműködésért, aminek köszönhetően rekord gyorsasággal felépült az üzem.

Külön testület foglalkozik a Rudolf laktanya és a volt Uszoda hasznosításának előkészítésével
Testületet hozott létre a közgyűlés a Rudolf laktanya és a volt uszoda hasznosításával kapcsolatosan. A bizottság feladata lesz az ingatlanok hasznosítási koncepciójának előkészítése, ennek érdekében pedig a szükséges szakmai egyeztetések lebonyolítása. A döntés szerint a munkában részt vesznek: Szemereyné Pataki Klaudia alpolgármester, Vörösmarty Attila képviselő, térségi és koordinációs tanácsnok, Király József képviselő, a városrendezési bizottság társelnöke, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület elnöke, Szalay Gábor képviselő, a városrendezési bizottság elnöke és Öveges László főépítész. A testület felállításáról szóló döntés előtt a közgyűlés megismerte az ingatlanok hasznosítására vonatkozó ötletpályázatra beérkezett elképzeléseket. Mint ismeretes, összesen hat pályázó nyújtott be anyagot a kecskeméti önkormányzat által kiírt volt Rudolf laktanya, Kecskeméti Uszoda és a Széktói teniszpályák hasznosítására kiírt ötletpályázatra.

A legnagyobb volumenű a Kész Holding Zrt. által benyújtott, mintegy nettó 8,5 milliárdos elképzelés, amely szerint az uszoda épületében jégcsarnok, az épület mögött, és a teniszpályák helyén parkolók, a Rudolf laktanya egy részében pedig Látványsport Felkészítő Centrum (új fedett futball és kézilabda csarnok, kosárlabda és multifunkcionális csarnok), Regionális Teniszklub, Oktatási és Rendezvényközpont jönne létre, amelyhez különböző vendéglátóegységek is kapcsolódnának. A pályázó elképzelhetőnek tartja, hogy megfelelő előkészítés esetén 2014-re átadható legyen a Látványsport Felkészítő Centrum első ütemét képező fedett FIFA teljes méretű műfüves edzőcsarnok és kiszolgáló létesítmény, illetve a Magyar Tenisz Szövetség regionális referencia tenisz centruma. A beruházás finanszírozására vonatkozóan a pályázatban több elképzelés szerepel.

A második leghangsúlyosabb pályázatot a Kincsem Klasztermenedzsment Kft. nyújtotta be. Ez a Rudolf laktanyában lévő öt istállóépület és a két lovarda – ez nagyjából az ingatlan fele - eredeti lovas célú hasznosítását tartalmazza úgy, hogy megtörténne az épületek színvonalas, de korhű, a műemléki követelményeknek megfelelő felújítása. A pályázó értéket ugyan nem jelölt meg, de azt leírta, hogy a beruházást saját erőből, banki finanszírozás nélkül valósítaná meg, és az érdemi döntést követően azonnal hozzákezdene a felújításhoz.

A harmadik pályázatot magánszemélyek nyújtották be: Göbölyös Alexander, Bulyovcsity Róbert, dr. Virányi Zsolt, Turzó Pál, Csőszi Attila, dr. Krivik Gábor. Elképzeléseik szerint a Rudolf laktanya észak-nyugati részén, mintegy 17 ezer négyzetméteren jönne létre egy olyan modern sporttelep, teniszcentrum, amely képes volna önmagát fenntartani. Az egyik lovarda épületben fedett teniszpályákat hoznának létre, mellette pedig szabadtéri pályákat, éttermet, klubházat, nyitott kerékpár pályaudvart. A centrum az amatőr és a versenysportot is kiszolgálná, akár nemzetközi tenisztornák helyszínévé válhatna. A pályázók részvénytársaságot hoznának létre, amelyben az önkormányzat lenne a többségi tulajdonos, és a terület is önkormányzati tulajdon maradna.

A negyedik pályázó – Kiss Attila - az uszoda épületében rendezvény- és kiállítóközpontot, mögötte szabadtéri kiállító pavilonokat képzelne el, a teniszpályák egy részét fedetté tenné. A Rudolf laktanya egyes épületeiben Kreatív Központot, iskolai lovasoktatást szolgáló lovardát, jégcsarnokot, felszín alatti parkolókat javasol kialakítani. Ennek finanszírozása az elképzelés szerint pályázatok útján, valamint vállalkozások szerepvállalásával történhetne.
Az ötödik pályázat, amelyet Nagy Mária és Vidák István nyújtott be, a Rudolf laktanyára vonatkozik, ahol az ötlet egy Nemezművészeti Kutatási és Oktatási Központ vagy Népművészeti Egyetem létrehozásáról szól. A finanszírozás pályázatok útján valósulna meg.

A hatodik pályázat Lovász Attilláé, az anyag hasznosításra vonatkozó elképzeléseket ugyan nem tartalmaz, de a teniszpályák működésével kapcsolatos részletes elképzeléseket igen.
A most felállított testület az első három pályázóval folytatna tárgyalásokat, ezek az anyagok ugyanis gazdasági megvalósíthatóság tekintetében is vállalható célokat fogalmaznak meg. A tárgyalások kiterjednek majd a lehetséges együttműködésekre. A hasznosítás a tervek szerint térben és időben szakaszolva is történhetne.

A Cross-border Network for Innovative Development of Economies and Knowledge Transfer (CoNfIDEKT) című projekt keretében - mely a DAR "A Dél-alföldi Régióért" Nonprofit Közhasznú Kft., a szabadkai Regional Centre for the Development of Small and Medium Enterprises and Entrepreneurship Ltd., az SZTE Mérnöki Kara és a University of Novi Sad, Faculty of Economics együttműködésében valósul meg - 2011. szeptember 14-én és 16-án rendeztek egy tréning sorozatot, mely az alábbi tématerületeket célozta meg:
- a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok,
- a határ menti régiók innovációs stratégiája és az ELI Lézer projekt,
- technológiai transzfer és innováció,
- minőség menedzsment,
- innovatív megjelenés a piacon.
A rendezvény elején, Dr. Kapás Ferenc, a DAR Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője röviden bemutatta a CoNfIDEKT-projektet, beszélt a jelenlegi beruházási lehetőségekről, a szegedi KKV-k nevében pedig örömét fejezte ki aziránt, hogy e nagyszabású lézer projekt Szegeden kerül majd megvalósításra.
Ezután Dr. Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. koordinációs igazgatója, EU szakjogász előadásában ismertette az ELI projekt alapadatait, az ELI-Hu Nonprofit Kft. irányítási struktúráját, a projektmenedzsment alapkérdéseit részletesen körüljárva átfogó képet adott a projektről. A második képzési napon, szeptember 16-án Király Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága (KEOP-IH) osztályvezetője tartotta meg előadásait a határon átnyúló együttműködési lehetőségek témakörét részletesen körüljárva. A tréningsorozaton részt vett Dr. Mogyorósi Péter a Laser Consult Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Innovációs Szövetség Dél-Alföldi Regionális képviseletének igazgatója.

Az ipari parkokban 210 ezer munkavállalót foglalkoztat 3700 cég. Fejlődésükhöz pályázati pénz, kisebb bürokrácia és eredményes lobbitevékenység kell.

Magyarország a képzett munkaerő és a bérszínvonal szempontjából versenyképesebb a környező országoknál - állítja Fekete Roland. Az Ipari- Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesületének (IPE) elnöke szerint ez - sok egyéb mellett - az ipari parkok számára komoly versenyelőnyt jelenthet. Az ipari parkokban ma 3700 cég tevékenykedik, s a szektor jelentős fejlődés elé nézhet.

- Meghatározó feladatként jelölte meg, hogy a következő időszakban az ipari parkokban lendületet kapjon a tőkebevonás.
- Az üzemeltetők, a betelepült és a betelepülni szándékozó vállalkozók számára egyaránt elsőrendű kérdés, hogy számára milyen versenyelőnyt jelent az ipari parki cím. Az IPE ennek kidolgozásában szeretne szerepet vállalni a kormányzati egyeztetés fórumain. Már csak azért is, mert az ipari, innovációs, tudományos és technológiai parkokra vonatkozó jogszabályoknak kell megteremteniük a versenyelőnyt a piaci szereplők számára. Tennünk kell például a könnyített adminisztratív ügyintézés érdekében, de elengedhetetlen az engedélyek gyorsabb kiadása is. Emellett biztosítanunk kell a szektor számára, hogy tagjai előnyt élvezzenek a pályázatokon. Erre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaztunk és fogalmazunk meg. Igyekszünk aktivizálni a parkokat a folyamatos adatszolgáltatás és kapcsolattartás érdekében, ez kulcsfontosságú. Ezzel érhető el ugyanis, hogy a belföldi vagy külföldi befektetők érdeklődését kiszolgálhassuk naprakész információval. Magyarország a képzett munkaerő és a bérszínvonal szempontjából versenyképesebb a környező országoknál, ezt is láttatni kell a betelepülni szándékozó vállalkozásokkal.

- Miként javítható a cégek és az akadémiai intézetek, egyetemek közötti kapcsolat?
Fekete Roland
- Alapvetően az IPE szerepe ebben mediátori, és szerencsére rendkívül hatékony. Elsősorban szervezési kérdés, hogy a kiváló magyar egyetemeken kutató tudósok és az erre alapozó, innovatív és fenntartható, piacképes termékek előállításával és felhasználásával foglalkozó belföldi vagy külföldi vállalkozások megtalálják a számításukat. Az innovációs rendszer létrehozásának fő terepei az ipari- és innovációs parkok lehetnek, amit európai példák is alátámasztanak. Az egyetemi bázisok mellett létrejött parkok hatékonyan szolgálhatják ezt az ügyet inkubátorházak üzemeltetésével, a kutatások eredményeit termékké formáló termelési egységek betelepítésével és azok raktározási és logisztikai igényeinek kiszolgálásával.

- Milyen lehetőséget hordoz magában az a tény, hogy 3700 cég dolgozik ipari parkokban?
- Az IPE az itt tevékenykedő vállalkozások véleményét, problémáit, céljait gyűjti és fogalmazza meg, illetve mindezt képviseli a magyar érdekképviseleti és nemzetközi fórumokon. Összesen 3700 cég 207 ipari parkba tömörülve, 11,5 ezer hektáron 210 ezer munkavállalót foglalkoztat. Nincs olyan település az országban, amelynek minimum 30 kilométeres körzetében ne lenne ilyen létesítmény. Az itt működő vállalkozások árbevétele 2009-ben 10 000 milliárd forint volt, ebből az export 6 000 milliárdot tett ki.

- Hogyan látja az ipari parkok jövőjét?
- A fejlődés lesz a meghatározó. A potenciált kiválóan mutatja, hogy a parkok beépítettsége mindössze 56 százalékos, így csak a meglévő ipari parkokban az elkövetkező tíz évben hozzávetőlegesen 250 ezer új munkahely teremtésére lenne lehetőség. Reméljük, hogy hosszú hónapok után valami megmozdult. Megszületett egy kimondottan ipari parkokszámára kiírt pályázat, s a kormányzat egyeztetésre hívta az ipari parki témában érintettek képviselőit, köztük az IPE-t.

- Milyen eredménnyel lenne elégedett IPE elnökként?
- Szeretném, ha sikerülne további munkahelyeket teremtenünk, gazdasági értelemben érvényesülne az innovatív, magyar know-how, és a vállalkozások egyre színvonalasabb kiszolgálásban részesülnének. Amennyiben az uniós források és a magántőke szektorba irányítása hatékonyan működik majd, az az IPE-t is és elnökként engem is elégedettséggel tölthet el. Az egyesület minden erejével ezen dolgozik. Remélem, hogy a hálózatépítési munkánk, a klaszterek létesítése is eredményes lesz.

Ma már csak történelem, hogy a Békés megyei Tótkomlóson és Kardoskúton is otthon lévő Olajgép-Tec Kft., illetve szakmai elődei korábban integrált szervezetként, később leányvállalatként a Molhoz tartoztak. 2004 óta a teljes önállóságot élvező, magántulajdonban lévő cég a saját sikeres útját járja. A cég többségi tulajdonosa és operatív irányítója Farkas Pál.

Farkas PálMa már csak történelem, hogy a Békés megyei Tótkomlóson és Kardoskúton is otthon lévő Olajgép-Tec Kft., illetve szakmai elődei korábban integrált szervezetként, később leányvállalatként a Molhoz tartoztak. 2004 óta a teljes önállóságot élvező, magántulajdonban lévő cég a saját sikeres útját járja. A cég többségi tulajdonosa és operatív irányítója Farkas Pál.

A cég fő profilja továbbra is az olaj-, gáz és vegyipari karbantartások elvégzése. Száz-száztíz munkavállalót foglalkoztat, és legnagyobb üzleti partnerei között ott találjuk a Molt, az E.ON-t, a Péti Nitrogénműveket, a BorsodChemet, valamint a Tiszai Vegyi Kombinátot. Az iparági szakmunkák közül a forgógépes (kompresszor, gázmotor, szivattyú) szerelési és karbantartási feladatok jelentik a cég számára a fő tevékenységi kört.

Az Olajgép-Tec Kft. többségi tulajdonosa és egyben a cég operatív irányítója, Farkas Pál lapunknak elmondta, hogy speciális szaktudással és komoly iparági tradíciókkal rendelkező vállalkozása kétfajta, mégis egymásra épülő választ adott a kor ismétlődő kihívásaira. Egyrészt OGT Group néven olyan cégcsoportot hozott létre, amelynek az Olajgép-Tec Kft. mellett tagja az olajipari szakiparban érdekelt Color Seven Éptec Kft., valamint az építésgépesítő feladatokat végző Komlós-Transz-Ép Kft. Az utóbbi két cég nélkülözhetetlen résztvevője az olaj- és gázipari kivitelezéseknek. Farkas Pál fő tulajdonosnak, valamint a cégek közti szoros együttműködésnek köszönhetően a cégcsoport tagjai kiválóan alkalmasak komplex kivitelezési munkák elvégzésére, ugyanakkor szolgáltatásaik összehangolásával a legkényesebb megrendelői igényeknek is megfelelnek.
Másrészt az elmúlt években, a cégcsoportban felhalmozott szakmai tudásra építve, az Olajgép-Tec Kft. erőteljesen nyitott az innováció irányába. Ennek a folyamatnak volt egyik fontos állomása, hogy a Mol szakmai irányítása mellett részt vettek az „Originális hidrátképződést gátló inhibítor üzemi kísérletek előkészítése és lefolytatása” elnevezésű K+F programban. E korábbi kutatáshoz kapcsolódva a Széchenyi terves nyertes pályázatuknak köszönhetően egyedülálló mobil laboratóriumot hoztak létre, amely helyben végzi el a kutak diagnosztizálását.

A gazdasági válság érzékenyen érintette az Olajgép-Tec Kft.-t. Árbevételük jelentősen csökkent, mégis a cég erejét mutatja, hogy elbocsátásokra nem került sor. A cégben rejlő innovációs lehetőségeket bizonyítja, hogy erőteljes lépéseket tettek a megújuló energiatermelés irányába. Német, angol, spanyol és magyar tagok alkotta konzorciummal az Olajgép-Tec Kft. egy közvetlenül Brüsszelhez benyújtott uniós pályázat keretében az algatenyésztésre épülő fotobioreaktor megalkotásában vesz részt. A cég a tudományos élet olyan szereplőivel működik együtt a megújuló energiákat érintő kutatásokban és azok gyakorlati alkalmazásában, mint a szegedi, a miskolci és a veszprémi egyetem, valamint a kecskeméti GAMF.

Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy cége számára kitörési pont lehet a megújuló energiák felhasználására irányuló kutatás és annak gyakorlati alkalmazása. Ezt bizonyítja, hogy a cég telephelyén próbaüzemi állapotba értek a saját fejlesztésű termikus gázfejlesztő berendezés működtetésének előkészítő munkálatai. Szándékaik komolyságát jelzi, hogy Innoenergo-Tec Kft. néven olyan társaságot hoztak létre, amely a tudományos kutatásra képes mérnököket, kutatókat, kémikusokat és tervezőket gyűjti össze, akik a nanotechnológia hasznosításával keresik a megújuló energiatermelés eddig feltáratlan útjait. E kutatások gyakorlati felhasználását hivatott segíteni az Innoenergo-Tec klaszter, amely a térség energetikai piacának szereplőiből verbuválódott.

Az Olajgép-Tec Kft. kutatási eredményeinek hasznosítása érdekében erőteljes keleti nyitást hajtott végre. Ennek része, hogy Ukrajnában és Törökországban az ottani partnereik bevonásával közös cégeket hoztak létre, és emellett együttműködnek ukrajnai olaj- és gázipari, valamint természettudományi egyetemekkel. Farkas Pál a csapatmunka sikerében hisz, vallja, hogy cége eredményeit munkatársai szakmai felkészültségének köszönheti. Ezenkívül hisz a magyar mérnökök innovatív képességeiben és a problémákat egyedülálló módon megközelítő szemléletmódjában is. A jobb gazdasági teljesítmény érdekében szükséges lenne változtatni azon, hogy száz diplomásból idehaza mindössze hat lesz mérnök, míg például Finnországban huszonnégy.

Olajgép-Tec Ipari Karbantartó, Szerelő és Kivitelező Kft.
5940 Tótkomlós, Vasvári Pál u. 15.
Tel.: (68) 429-385
Fax: (68) 429-220
E-mail: olajgeptec@olajgeptec.hu
Honlap: www.olajgeptec.hu

Tisztelt Kamarai Tagunk!

Ismételten felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal

"Piacra jutási lehetőségek, üzleti kapcsolatok Ausztriában, Hollandiában és Olaszországban" címmel gazdasági fórumot rendez.



Időpont: 2011. október 26. 15 óra

Helyszíne: Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5.

Jelentkezési határidő: 2011.október 20.



A részletes programtervet illetve a jelentkezési lapot ezen levelünkhöz mellékelve elküldjük Önöknek.



Tisztelettel:



Hrabovszki Balázs

Építész műszaki előadó

Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5.

Tel.: 66/324-976

Fax.: 66/451-775

Immáron harmadik alkalommal rendezzük meg a Menedzser Praxis kkv konferenciáját, a versenyképességi fórumot, amelyre ezúton szeretnénk tisztelettel meghívni. Míg tavaly az állami bürokráciacsökkentés és a cégvezetői felelősség, idén februárban pedig az Új Széchenyi Terv volt a versnyeképességi fórum fő témája, ezúttal a növekedés lehetőségeire fókuszálunk különböző témakörök áttekintésével, gyakorlati szakemberek bevonásával.

Nem vitás, hogy 2011 őszén a legfontosabb kérdések a hazai vállalkozások számára: hol lehet megtalálni a kitörési pontokat a gazdasági válság után és hogyan lehet a „kitörés”, vagyis az újbóli növekedés szolgálatába állítani a rendelkezésre álló adó- és járulékkedvezményeket, támogatási rendszereket, valamint hogyan lehet hatékonyabbá tenni a vállalati szervezetek működését. A versenyképességi fórum soron következő eseménye tehát e témák köré építkezik és igyekszik a gyakorlatban is alkalmazható megoldásokat kínálni a cégek számára.

A konferencia előadói:

dr. Vámosi-Nagy Szabolcs adóigazgató, Ernst&Young
Martini Ferenc, a KA-VOSZ Zrt. pénzügyi vezetője
Purnhauser Dénes, a Hauser Magyarország Kft. ügyvezetője
Mondovics János, az Iparfejlesztési Közalapítvány Logisztikai fejlesztési Központjának igazgatója
Semperger-Dorogi Kinga pályázati szakértő, a Project Mine stratégiai igazgatója
Gärtner Péter pályázati szakértő, a Brüsszel Center ügyvezető igazgatója
Lakiné Szkiba Judit társadalombiztosítási szakértő
Bárány Judit hr fejlesztési szakértő, Global HR Partner

Az esemény időpontja: 2011. október 26. (szerda) 9:00-16:00
Helyszíne: Lurdy Ház Konferenciaközpont (1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.)

A konferencián való részvétel előfizetőink számára térítésmentes!

---

Hírek

Együtt a Tiszacsegei Termál Strandért, együtt Tiszacsegéért

Az Állampolgári Részvétel Hete program keretében került megrendezésre 2011. szeptember 21-én Tiszacsegén az "Együtt a Tiszacsegei Termál Strandért, együtt Tiszacsegéért" program. A programot Borsos Kitti BSc-s hallgató szervezte, aki a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karán szakdolgozatához kötõdõen végzett részvételi akciókutatást. Bõvebben...

Home - Otthon

Yann Arthus-Bertrand lenyûgözõ filmjét a Földrõl és rólunk, emberekrõl ajánljuk minden olvasóknak, akit érdekel a jövõ és nyitott a változásra egy élhetõbb jövõért. Bõvebben...

Pozitív Nap

A "Pozitív Nap" egy új hírportál. Lényege az, hogy csak a pozitív híreket közli. Bõvebben...

Az agroland.hu vidékfejlesztési hírei

---

Események

Aktuális események

• Tourism and Rural Development 2011. október 7-8., Trebinje


• Gödöllõi Állattenyésztési Tudományos Napok 2011. október 13-15., Gödöllõ


• Öngondoskodás 2011 2011. október 26., Budapest

A HVTK frissen felkerült eseményei

• Agricultural Informatics 2011 2011. november 11-12., Debrecen


• Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Nap 2011. november 17., Szolnok


• Sustainable Agriculture and Rural Development 2011. december 1-2., Belgrád

Az agroland.hu aktuális eseményei

---

A Magyar Innovatív Építőipari Klaszter, ismertebb nevén a MIÉNK Klaszter egy összefogás, fejlesztési koncepció a magyar építőipari vállalkozások hazai és közép – európai régióban történő pozícionálására, piaci pozícióik erősítésére. A MIÉNK Klaszter legfőbb célja olyan építőipari erő létrehozása, mely magyar tulajdonú, jellemzően Magyarországon termelő, magyar munkaerőt és eszközparkot hasznosító vállalakozásokat fog össze és célja regionális szintről induló országos, majd nemzetközi méretűvé váló gazdasági erővonal létrehozása.
A klaszter idestova 80 tagot számlál és folyamatosan bővül, mely egyre sürgetőbbé teszi a klaszter berkein belül felmerülő igények és kínált szolgáltatások egymásra találásának támogatását. A fentiek szellemében a klaszter gesztor csapatának bővítése céljából új munkatársat, csapattagot keres

Értékesítési és innovációfejlesztési kapcsolattartó munkakörbe.
Az alábbi feladatok ellátásában számítunk munkájára:
• Kölcsönösen együttműködő építőipari vállalkozások, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények erőforrás-térképének elkészítése
• A klasztertagok által kínált szolgáltatások, termékek, kapacitások marketingje és a keresleti oldallal való megismertetése, az üzleti összefogás segítése
• A belső kommunikáció, valamint beszerzési társulások kialakulásának segítése
• A klasztertagok közötti új együttműködési lehetőségek mérlegelése az üzleti racionalitás szempontjából
• Helyi, regionális szintű és nemzetközi projektek, valamint innováció generálása, közös erőforrás- és kapacitás-, valamint tudásmenedzsment
• Hazai pályázati források elérése érdekében aktív közreműködés a gesztor csapattal
• A klaszter ismertségének, a klaszter-létszám, valamint a szolgáltatási kör bővülésének további katalizálása
• Új vevőkapcsolatok felkutatása, kiépítése, a meglevők ápolása

Ideális esetben az alábbi tudással rendelkezik:
• Építőipari, kereskedelmi, gazdasági, esetleg kommunikációs felsőfokú végzettség
• Építőipari szektor alapos ismerete, termék- és/vagy szolgáltatás-értékesítésben szerzett tapasztalatok
• Angol és/vagy német nyelv aktív tárgyalási szintű ismerete
• Önálló, kitartó munkavégzés, dinamizmus, motiváltság
• Diplomáciaérzék, valamint kiváló kommunikációs és kapcsolatteremtő készség

Amit ajánlunk:
• Kiváló és hosszú távú karrier-építési lehetőség, akár nemzetközi színtéren
• Teljesítmény kényszer nélküli értékesítés
• Stabil munkáltatói háttér
• Versenyképes jövedelem

Pozíció területe(i):
• Értékesítés / Kereskedelem / Üzlet
• Értékesítő / Területi képviselő
• Üzletfejlesztő

Munkavégzés helye: Budapest
Jelentkezés módja:
Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdeklődését, kérjük, jelentkezzen interneten: http://www.kesz.hu/allasajanlat/1375
A jelentkezés határideje: 2011. október 20.

További információ: http://www.klasztermienk.hu/

A Pólus Programiroda után 2011 áprilisától a MAG Zrt. vette át a klaszterekkel kapcsolatos feladatokat a napi szintű kapcsolattartástól a stratégiai programok koordinációjáig. Ebben a szerepkörében rendezte meg a MAG Zrt., egész pontosan a MAG Zrt-n belül működő Klaszterfejlesztési Iroda azt a workshopot, melynek célja volt az országban működő klaszterek vezetőinek olyan fórumot teremteni, ahol az aktuális információkon keresztül lehetőség nyílt többeket érintő kérdések megfogalmazására és megvitatására, valamint kiváló alkalmat teremtettek a kapcsolati háló építésére is.
Leskó Tamás, a Klaszterfejlesztési Iroda vezetője elmondta, hogy az elmúlt időszakban aktív konzultációt folyatattak az országban működő különböző klaszterekkel. Ezt a konzultatív tevékenységet a jövőben is folytatni szándékoznak. A jelenleg 4 fővel működő Iroda főbb tevékenységei mindemellett a klaszter politika, a kommunikáció-kooperáció, a klaszterpályázatok segítse és kezelése, a klaszterelemzések és adatbázisok kialakítása és a nemzetközi tevékenységek köré összpontosulnak.

Az EUREKA elnökség (2011. július 1. -2012. június 30.), melynek főbb programjai a potenciális klasztereknek jó lehetőség – hangsúlyozta Nikodémusz Antal a GM Innovációs Főosztály helyettes vezetője. A főbb programok között szerepelnek pl. National Project Coordination (NPC) and High Level Group (HLG) találkozók. Az Európai Kutatási Térség (ERA) kereteinek kialakítása során megállapítást nyert, hogy a klaszter politika meglehetősen fragmentált: nincs egység a nemzeti és régiós klaszterpolitikai szinteken, az értelmezési eltérések jelentősek! – hívta fel a figyelmet. Az Innovációs Alap lekötöttsége miatt új pályázatok kiírására nincs lehetőség, ugyanakkor a GOP forrásait nem tudjuk kellő mértékben kihasználni: a GOP abszorpciós képességeinek növelésére kell nagy hangsúlyt fektetni és a különböző pályázatokat és forrásokat összehangolni.

Király Gyöngyi a MAG Zrt. részéről a ROP klaszterpályázatairól és ezek eredményeiről számolt be a résztvevőknek. A „klaszter” versenyző és kooperáló vállalatok közössége, nem kartell, nem a piacfelosztásra orientálódik, hanem tudás- és erőforrás-koncentrációra. Jelenleg sok támogatott és kicsi klaszter működik, középtávú cél lenne az azonos klaszterek összeolvadása. A következő pályázati körben a regionális érdekek sokkal nagyobb hangsúllyal fognak az elbírálásban szerepelni a tervek szerint!

Az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter részéről felszólalásban javasoltuk, hogy a fejlődő klasztermenedzsment költségeket a következő kiírás során ne tegyék függővé a közös beruházástól. A közös beruházás ösztönzése érthető a MAG Zrt. részéről, ugyanakkor ezt más formában is be lehet építeni az elbírálási rendszerbe – nem kizárva és nem konzorciumba kényszerítve számos klaszter menedzsmentjét, akiknek munkája Novák Csaba a MAG Zrt igazgatója (Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága) szerint is kulcsfontosságú a klaszterek fejlődése szempontjából. Kértük továbbá, hogy a pályázati kiírásban tisztázatlan nettó/bruttó elszámolást rendezzék, miszerint az áfa visszaigénylésre nem jogosult konzorciumi tagok beruházási részletei is nettó módon számolhatóak csak el a pályázatban. Király Gyöngyi válasza erre vonatkozóan nem volt biztató: tudnak a problémáról, de nem fognak tudni ezen ebben a pályázati ciklusban változtatni.

Kiállításokon is jelen van a klaszter
Nyertes pályázatát is bemutatta hétfői ülésén a bajai főiskolán a Kincses Bácska klaszter. Nagy László bevezetőjét követően Majdán János rektor házigazdaként üdvözölte a taggyűlést. - Személyes okból is örülök a klaszternek, hiszen Bácska egykor valóban gazdag volt. 1895-ben gabonával 35 millió embert látott el Bácska és Bánát. Intézményvezetőként szintén jó ötletnek tartom a klasztert, hozzá kapcsolódó képzéseket lehet idehozni. Az új törvény szerint az egyetemektől és a középiskoláktól minden bizonnyal elveszik a felsőfokú szakképzést, s a főiskolákon lesznek ezek az 1-4 félév közötti képzések. Ráadásul úgy tudom, 2012-től az unió szinte csak klaszterokat támogat majd - fogalmazott a főiskola főigazgatója.

Pozsgai Imre elnök arról számolt be, hogy a mintegy másfél éve működ klaszter sokat tehet a gazdaságfejlesztés területén. A Bácskában jellemző élelmiszeripar előnye, hogy fenntartható, kevéssé ciklikus és élőmunka igényes. Utóbbi pláne a falvakban fontos, sokat jelent, ha egy-egy családban legalább egy valakinek akad munkája. Ráadásul az élelmiszeriparra ráépülhet a feldolgozóipar is. Gondot okozhat persze a piaci túlkínálat, a minőség és az értékesítés, ám éppen ebben segíthet a Kincses Bácska brand. Bíztató a jövőre nézve, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium fontos szerepet szán a határmenti klasztereknek.

Sikeres pályázata is van már a klaszternek. Perlaky Ferenc, a városüzemeltetési iroda irányítója számolt be a jó hírről.
Tájékoztatójából kiderült, uniós pályázaton 103 ezer eurót nyertek. A bajai önkormányzat volt a fő pályázó, egy szabadkai szervezettel és Kikinda településsel. Aláírták az együttműködési szerződést. Bajának 66.550 euró jár az összegből. Januárban kezdik a munkát, konzultációk szervezése a fő feladat.

A megállapodás keretében a Peugeot 40 milliárd rúpiás (körülbelül 650 millió euró) beruházást tervez egy 240 hektáros területen a nyugat-indiai, gyorsan fejlődő Sanand autóipari klaszterben
• A Peugeot és Gujarat állam megállapodást írt alá egy teljesen integrált motor- és sebességváltó-gyár létesítéséről Sanandban, Ahmedabad közelében.
• A Csoport 40 milliárd rúpiás (körülbelül 650 millió euró) beruházást tervez
• A Peugeot és Gujarat kormánya autóipari képzési intézet (Automotive Skills Development Institute - ASDI) létrehozását szándékozza.
A Ganesh Chaturthi fesztivál szerencsét ígérő alkalmával (Ganésa, a bölcsesség, a gazdagság és a jó szerencse indiai istensége) elnökölt Gujarat állam miniszterelnöke, Shri Narenda Modi, és Philippe Varin, a PSA Peugeot Citroën igazgatósági tagja a Peugeot és Gujarat állam együttműködési szerződésének aláírási ceremóniáján.
E megállapodás keretében a Peugeot 40 milliárd rúpiás (körülbelül 650 millió euró) beruházást tervez egy 240 hektáros területen a nyugat-indiai, gyorsan fejlődő Sanand autóipari klaszterben. A Peugeot élvonalbeli járműgyártó üzemet hoz létre, karosszéria-üzemmel és összeszerelővel, évi
170 000 darab jármű kapacitással és a bővítés lehetőségével. A motor- és sebességváltó üzem a legfejlettebb technológiát alkalmazza, amelyről a Csoport híres, hozzájárulva egy komplett, korszerű autógyárhoz. A beruházás ötezer új munkahelyet teremt az autóipari parkban, de további gazdasági és alkalmazási lehetőségeket is megnyit a közelében létesülő nagy beszállítói övezet, amely a szükséges alkatrészekkel és szolgáltatásokkal látja el. Az első helyi gyártású Peugeot 2014-ben várható.

Az aláírási ceremónia során Gujarat miniszterelnöke, Shri Narendra Modi, kijelentette: "Minden támogatást megadunk a Peugeot-nak a projekt gyors megvalósításához." Philippe Varin a következőket mondta: "Büszkén jelentjük be a Peugeot folytatódó globális terjeszkedésének e mérföldkövét, és azt, hogy India területén Gujarat államban telepszünk le. Indiát a világ egyik legfontosabb és legdinamikusabb piacának tekintjük, amely az előjelzések szerint 2020-ra a harmadik legtöbb autót veszi fel. Gujarat üzletbarát környezetet és kiváló infrastruktúrát nyújt, s földrajzi elhelyezkedése kedvez az indiai autópiac ellátásának".

Bejelentették egy autóipari képzési intézet (Automotive Skills Development Institute - ASDI) létesítésének szándékát is, szintén partnerségben Gujarat kormányával. E kezdeményezés megerősíti a Peugeot elkötelezettségét, hogy globálisan egyenletes, magas színvonalon biztosítson kiváló minőségű gyártást, termékeket és szolgáltatásokat az ügyfeleinek, és hogy hozzájáruljon a régió szakmunkás-képzéséhez.

India kulcsfontosságú a Csoportnak. E beruházás révén hosszú távon lesz képes fokozatosan bevezetett, a piaci igényekhez illeszkedő termékekkel ellátni márkakereskedőit és vásárlóit. Megerősíti "MOTION&EMOTION" identitását, az indiai ízlésnek és kívánságoknak megfelelő modellek gondosan összeállított választékával. 2012 januárjában a Peugeot jelen lesz a Delhiben megrendezendő Auto Expo kiállításon.

PEUGEOT: NEMZETKÖZI, MODERN ÉS INNOVATÍV MÁRKA, EGY GLOBÁLIS AUTÓIPARI CSOPORT TAGJA
A Peugeot a vezető francia autómárka, a PSA Peugeot Citroën Csoport tagja, amely Európa második legnagyobb autógyártója, és vezet a könnyű haszonjárművek piacán. 2010-es jövedelme több mint 56.1 milliárd euró volt, alkalmazottainak száma 205 000. Az év első felében erősen nőttek a Peugeot Európán kívüli eladásai, különösen Ázsiában (+18%), Oroszországban (+58%) és Latin-Amerikában (+19%). Értékesítése mind 2010-ben (2 142 000 jármű) mind 2011 első felében (1 091 000 jármű) nőtt, ami történelmi rekord, a kedvezőtlen globális gazdasági helyzet ellenére.
Belépésével az indiai piacra, sikeres fejlődésének új mérföldkövéhez érkezett a Peugeot. A kétszáz éves ipari tapasztalatra építő márka elviszi Indiába műszaki és innovációs tudását. A Peugeot világszerte az elegáns design, a kivételes úttartás és a fejlett dízeltechnika etalonjának számít - a világ első márkájaként hozott létre dízel-hibridet. Ráadásul olyan népszerű rétegmodellekkel jelentkezett, mint a kupékabrió sorozat vagy az RCZ sportkupé. Jelen van az autósport csúcs-ágazataiban is, mint a Le Mans-i 24 órás verseny.

Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Dél-Alföld
Kecskemét
AIPA Alföldi Iparfejlesztési Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Az Alföldi Regionális Iparfejlesztési Klaszter szervezeti és működési továbbfejlesztése, valamint a klaszter és a térségi járműipari kkv-k beszállítói képességének megerősítése
52 500 000

Békéscsaba
Békéscsabai Regionális Turisztikai Klaszter Korlátolt Felelősségű Társaság A Békéscsabai Turisztikai Klaszter Elindítása
29 927 200

Szeged
CrossInfo Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság 3D Kreatív Innovációs Klaszter megalapítása és fejlesztése
29 021 216

Szeged
Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter Menedzsment Korlátolt Felelősségű Társaság Az Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter menedzsmentjéhez kapcsolódó tevékenységek támogatása
25 377 870

Gyula
ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság A Körösvölgyi Környezettechnológiai Klaszter menedzsment szervezetének fejlesztése
24 379 680

Csorvás
Helyi Termék Gazdaságfejlesztő Klaszter Kft.
Dél-alföldi Helyi Termék és Gazdaságfejlesztő Klaszter megerősítése
27 982 420

Szeged
HUNGAROMED Egészségügyi Szolgáltató, Oktató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A Hungaromed Klaszter pozícionálása Európa egészségturisztikai térképén - a jelen lehetőségeinek jobb kihasználása, a hosszútávú fenntartható fejődés megalapozása
27 180 000

Tótkomlós
Innoenergo-Tec Kft.
Innoenergo-Tec induló Klaszter Innováció orientált tagjai versenyképességének támogatása
19 490 320

Hódmezővásárhely
KÖHE Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülése A Könnyűszerkezetes Építőipari Klaszter menedzsment szervezetének fejlesztése
22 784 600

Orosháza
Linamar Hungary Nyrt.Gépipari Beszállítói Innovációs Klaszter
20 045 200

Szeged
Magyar Biotechnológiai Szövetség A Biotechnológiai és Pharmakológiai Innovációs Klaszter hálózati együttműködés fejlesztése
24 528 017

Orosháza
MaximoNet Hírközlés Kft. Dél-Alföldi Hírközlési és Informatikai Klaszter menedzsment szervezetének és működésének fejlesztése
27 537 016

Szeged
NOS-Szeged Szolgáltató Kft A "Rózsa" Dél-alföldi Hungarikum Klaszter és menedzsent szervezetének fejlesztése
17 277 280

Szeged
Öthalmi Beruházó és Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság
Építőipari Kutatási, Innovációs és Technológiai-Transzfer Klaszter (Építő-KITT) menedzsment szervezetének létrehozása, a térségben működő építőipari vállalkozások tevékenységének koordinálása
29 853 200

Csongrád
PharmaTan Kereskedelmi és Logisztikai Szolgáltató, Tanácsadó Kft. Gyógyszeriparhoz kapcsolódó logisztikai szolgáltató klaszter létrehozása Csongrádon
27 702 720

Szeged
Project Control Expert Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság Építőipari Kockázatmenedzsment és Projekt Controlling Innovációs Klaszter - induló klaszter megerősítése a hazai építőipar stabilitásának, teljesítőképességének és hatékonyságának növelése érdekében
13 207 520

Kiskunhalas
REGINAINVESTKft." Mosoly" - Dél-Alföldi Fogászati-, és Egészségturisztikai Innovációs Klaszter fejlesztése
29 959 000

Algyő
SolarTech Dél-Alföldi Fejlesztő és Termelő Nonprofit Kft. ArchEnerg Klaszter menedzsment szervezetének fejlesztése és napkollektor gyártási kapacitás kiépítése
79 289 040

Szeged
SZENT GELLÉRT ORVOSCENTRUM Egészségügyi és Szolgáltató Kft. Életmód Központ kialakítása a Szent Gellért Egészségügyi Klaszter tagjai közötti partneri viszonyon alapuló együttműködéssel
38 032 778

Kecsemét
Szignum-Építő Fővállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság A dél-alföldi régió építőipari értéklánca mentén szerveződő klaszter innovációs tevékenységének növelése modern informatikai és marketing eszközök valamint magas szinvonalú szakmai konferenciák által
18 752 464

Szeged
TISZA VOLÁN Közlekedési és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Közös beruházás a Dél-alföldi Közlekedésfejlesztési Klaszter tagjainak közreműködésévvel, a regionális személyszállítás szervezési feladatok hatékonyságának növelése érdekében
84 992 000

Szeged
Zsótér Szolgáltató Klaszter Gesztora "VM ARCHITEKT" Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság A Zsótér Szolgáltató Klaszter fejlesztése
29 935 360

35 hagyományos magyar termékkel gazdagodott a Hagyományok - Ízek - Régiók gyűjteménye, így összesen 83-ra bővül a védjegyet viselő termékek száma. A jellegzetesen magyar, illetve speciális regionális élelmiszeripari termékek, mint a borjúkötél, csörögefánk, szikvíz, pálinkák, fűszerpaprika, üveges savanyúság, kecskesajt, magyar racka hús, érlelt magyartarka marhahús, sütőtök golyó vagy csíramálé, augusztus 27-28-án mutatkoznak be Budapesten a Vajdahunyadvárban.

A HÍR gyűjtemény Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek rendszere, amelyben 300 termék szakmai-történeti leírása található meg, régiónként és azon belül ágazati bontásban. A rendezvény fő célja a gyűjteményben szereplő különleges alapanyagok és termékek ismertebbé tétele, terjesztésük támogatása, valamint a kézműves magyar élelmiszerek népszerűsítése. A HÍR gyűjteményben szereplő hagyományos termékek mellett a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet elnyert termékeket, kistermelői élelmiszereket és kézműves termékeket is bemutatják a nagyközönségnek.

Az eseményt szombaton Gyaraky Zoltán nyitotta meg. A VM főosztályvezetője beszédében kiemelte: „Vidékfejlesztési Stratégiában is fontos helyet képvisel a HÍR gyűjtemény hasznosítása, hiszen nemzeti értékeink feltárásában és széles körű megismertetésében is kiemelt jelentőséget kapnak ezek a termékek. A HÍR Gyűjtemény egyben előszobája is a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek területén a törvényi előkészítés alatt álló, egységes hungarikum gyűjtemény megalapozásának. Hagyományos termékeink segíthetik, hogy egy-egy kisebb közösség, régió megjeleníthesse a világ felé sajátos értékeit, hagyományait ezáltal is frissítve, színesítve a globális élelmiszerpiaci palettát, vonzerőt jelentve a hazai és nemzetközi turizmus számára."

A nagy érdeklődésre való tekintettel továbbra is lehet pályázni a védjegy használatra. Az új pályázatok beadási határideje folyamatos.

A programok és kiállítók egyben ízelítőt kínálnak az őszi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) hangulatából, amelyet hat év után újból megrendez az AMC. A két évszázados múltra visszatekintő OMÉK Magyarország legnagyobb és legrégebbi agrárgazdasági kiállítása. A 75. OMÉK szeptember 28. és október 2. között várja a látogatókat a Hungexpo területén.

Tájékoztató nappal segíti a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) a Tanyafejlesztési Program pályázóit. Augusztus 31-én Lakitelken, szeptember 1-jén Budapesten tartanak fórumot, melyen a program alapvető célkitűzései mellett a pályázatbenyújtás technikai kérdéseivel is foglalkoznak a szakemberek.
A rendezvényt mindkét napon Ángyán József, a VM parlamenti államtitkára nyitja meg, és V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár zárja. Csatári Bálint, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke a tanyavilág jelenéről és jövőjéről beszél majd. A tanyaprogramot a VM szakemberei mutatják be, a pályázat gyakorlati kérdéseiről pedig Mezőszentgyörgyi Dávid, a VKSZI főigazgatója tart előadást.

A Tanyafejlesztési Program összesen 825 millió forintos támogatására szeptember 1-től 30-ig pályázhatnak az érintett őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezetek. A beérkező pályázatokat feldolgozását a VKSZI végzi majd. A program kiemelt célja a tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének, gazdálkodásának támogatása. Jellegzetes földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai alapján a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség és egyben az európai örökség részét képezi.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelettel meghívjuk Önt a nemzetközi „IMP³rove” innovációs-menedzsment kerekasztal rendezvényre, amely 2011. szeptember 9-én, Budapesten kerül megrendezésre.

A rendezvény helyszíne: Best Western Hotel Hungária; Budapest, VII. ker. Rákóczi út 90.

Az esemény az IMP³rove Konzorcium és az olasz APRE által kerül megrendezésre, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt-vel együttműködésben.

A rendezvény célja az Európai Bizottság által támogatott „IMP³rove” innovációs menedzsment-képzés módszertan (www.improve-innovation.eu) bemutatása, valamint a résztvevők (tanácsadók, politikai döntéshozók, pénzügyi szereplők, és nem utolsó sorban az „IMP³rove” fő kedvezményezettjei, a kis- és középvállalkozások) közötti tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréje, kapcsolatépítés, a vezetők egymással való megismerkedése a jövőbeli esetleges együttműködés céljából.

Az előadások munkanyelve angol, a rendezvényen tolmácsolás biztosított.

A rendezvényen való megjelenés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát a korlátozott létszámra való tekintettel mihamarabb, de legkésőbb 2011.09.02-ig jelezze az alábbi regisztrációs oldalon:
http://aspx.apre.it/sidereg.aspx?id=2000


Szeretettel várjuk Önt, az innovációs-menedzsmentet támogató budapesti tapasztalatcserére.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, és a Magyar Fejlesztési Bank vezetésével egyetértésben a MAG Zrt. 2011. április 1-én integrálta korábbi leányvállalatát, a Pólus Programirodát, mely Klaszterfejlesztési Irodaként működik a továbbiakban, a Stratégiai és Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság keretében.
A Klaszterfejlesztési Iroda az átszervezést követően megerősödött szakmai háttérrel, kibővült információs bázissal, és jelentős erőforrás-megtakarítás mellett működhet. Munkája során - az egységes végrehajtásból fakadó közvetlenebb információáramlással – folyamatosan segíti az együttműködésre nyitott vállalkozásokat és egyéb szervezeteket.
Kapcsolat

•A Klaszterfejlesztési Iroda munkatársait, kérjük, keresse bizalommal a klaszteriroda@magzrt.hu e-mail címen.
A Klaszterfejlesztési Iroda szolgáltatásai

Elemzések készítése
- havi jelentések, elemzések a klaszterek pályázati aktivitásáról,
- éves jelentés kiadvány a klaszterekről, gazdasági teljesítményükről,
- online klasztertérkép,
- adatbázis vezetése az akkreditált klaszterek tagjairól és azok gazdasági mutatóiról.

Tájékoztatás és kapcsolattartás biztosítása
- előadások tartása klaszterek és tagvállalataik részére a kormányzati fejlesztéspolitikáról és a támogatási lehetőségekről,
- kapcsolattartás a klaszterekkel, személyes, bilaterális találkozók, workshopok szervezése, klaszterek közötti együttműködés erősítése.

Társadalmi párbeszéd koordinációja
- a kormányzat (NFM, NFÜ, NGM) és a klaszterek közötti közvetítés, üzenetek eljuttatása, klaszterek által megfogalmazott javaslatok, igények közvetítése az IH-k, NFM, NGM felé, vélemények csatornázása,
- részvétel, javaslattétel a klasztereket érintő pályázati felhívások előkészítésében.

Pályázatkezelés
- az Akkreditált Innovációs Klaszter (AIK) cím pályázat KSZ feladatainak ellátása,
- részvétel, javaslattétel a klasztereket érintő pályázati felhívások előkészítésében,
- együttműködés az RFÜ-kkel,
- igény esetén részvétel a klasztereket érintő támogatások bírálatában.

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése
-kormányzati delegálás alapján részvétel és képviselet ellátása nemzetközi tárgyalásokon, rendezvényeken
- éves nemzetközi klaszterfejlesztési konferencia rendezése
Klaszterfejlesztési politika támogatása
- részvétel a kormányzati klaszterfejlesztési politika kialakításában
- az NGM, NFM segítése a klaszterfejlesztésre vonatkozó részanyagok, ajánlások, javaslatok kidolgozásával.

Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére (Kódszám: GOP-2011-1.3.1/C, KMOP-2011-1.1.4/B)
2011. február 10-én megjelent az „Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére” című pályázati felhívás. A kis ötletekben is nagy lehetőség, nagy erő rejlik, a kis- és közepes vállalkozók számára itt az alkalom, hogy ehhez támogatást is nyerjenek. Magyarországon sok vállalkozás végez az üzletszerű tevékenységéhez kapcsolódóan vagy amellett termékfejlesztést. Az Új Széchenyi Terv e pályázata segítséget nyújt az innovációs eredmények hasznosításában, új megoldások meghonosításában. A pályázat célja újszerű technológiák, eljárások alkalmazásának bevezetése a termelés folyamataiba, az elért innovációs eredmények iparjogvédelme.

Mire lehet pályázni?
Munkatársak alkalmazásának támogatására, eszközbeszerzésre, iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységre.

Kik pályázhatnak?
A pályázati kiírásra kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók pályázhatnak, amelyek létszáma az utolsó lezárt üzleti évben legalább 1 fő volt. Támogathatósági kritérium (többek között), hogy a pályázó KKV-nak a pályázati kiírásban szereplő 15 innovációs feltétel közül legalább hármat teljesítenie kell. A pályázati felhívásban megjelenő 4. számú innovációs feltétel arra vonatkozik, hogy a pályázó vállalkozás a pályázat benyújtását megelőzően akkreditált innovációs klaszter olyan tagvállalata, amelyik tagvállalat az utolsó érvényes, pozitív elbírálású akkreditációs pályázaton részt vett. Tekintettel, hogy az akkreditált innovációs klaszterek tagvállalatainak többsége megfelel a fenti feltételnek, így számukra mindössze további két feltétel teljesítése szüksége.

Mekkora a támogatás összege és mértéke?
Legalább 5 millió forint, legfeljebb 25 millió forint támogatás igényelhető, legfeljebb 65%-os támogatási mértékkel. A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től 2011. december 31-ig lehetséges

Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása (Kódszám: GOP-2011-1.3.1/B)
2011. február 10-én megjelent az „Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása” című pályázati felhívás. Jelen pályázati kiírás keretében agrár-, műszaki, orvosi és természettudományi területeken működő vállalkozások kapnak támogatást ahhoz, hogy már meglévő, piacképes termékeiket, szolgáltatásaikat vagy technológiáikat továbbfejlesszék, a továbbfejlesztett termékek gyártását beindíthassák.

Mire lehet pályázni?
Kísérleti fejlesztés céljából, fejlesztők bérköltségének támogatására, eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlan beruházásra, információs technológia fejlesztésre, piacra jutás támogatására, iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységre lehet támogatást igényelni.

Kik pályázhatnak?
Kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek, amelyek akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszter tagvállalatai.
Mekkora a támogatás összege és mértéke?
Legalább 15 millió forint, legfeljebb 500 millió forint támogatás igényelhető, legfeljebb 55%-os támogatási mértékkel.
A pályázatok benyújtása 2011. március 1-től 2011. december 31-ig lehetséges.

Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása (Kódszám: GOP-2011-1.2.1)
A konstrukció célja az együttműködő innovatív vállalkozások közös, a klaszter érdekét is szolgáló technológiai innovációs projektjeinek (meglévő termék, technológia, szolgáltatás fejlesztés és piacra vitel) segítése; a műszaki fejlesztés háttérnek a biztosítása az adott klaszter több tagja által tulajdonolt projekttársaságok támogatása révén.

Mire lehet pályázni?
Kísérleti fejlesztésre, eszközbeszerzésre, infrastrukturális és ingatlan beruházásra, információs technológia fejlesztésre, eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésére, piacra jutás támogatására, minőség-, környezet-, és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetésére és tanúsíttatására, iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységre lehet támogatást igényelni.

Kik pályázhatnak?
Kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaságok, amelyek nem tartoznak az EVA hatálya alá.
Kizárólag egy, azonos akkreditált innovációs klaszterbe tartozó legalább 3 független tag tulajdonosi részvételével kizárólag a projekt megvalósítására és fenntartására létrehozott gazdasági társaságok /projekttársaságok/ pályázhatnak. A klasztertagok mint tagok, illetve részvényesek egyenként a szavazatok legfeljebb 50%-ával rendelkezhetnek a pályázó projekttársaságban. A klasztertagoknak a pályázat benyújtásától a projekt fenntartási időszak végéig folyamatosan rendelkezniük kell legalább a szavazatok 74%-ával a projekttársaságban. Ezen feltételeknek a projekt fenntartási időszak végéig folyamatosan fenn kell állnia.

Mekkora a támogatás összege és mértéke?
A konstrukció kerete 2011 és 2013 között 15 milliárd forint, a támogatott pályázatok várható száma 25-50 db. A pályázatok keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 100.000.000 Ft, maximum 1.000.000.000 Ft, az elnyerhető támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 60%-a. Projektötletek benyújtására 2011. július 15-től 2011. december 31-ig van lehetőség.

Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerése (Kódszám: AIK-2011)
2011. június 14-én megjelent az Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerését támogató pályázati kiírás. Az AIK-2011 kódszámú címpályázat keretében a cím odaítélésekor a klaszterek nem részesülnek közvetlen pénzügyi támogatásban. Az akkreditált klaszter, illetve annak tagjai jogosultak az Új Széchenyi Terv keretében klaszterek, illetve klasztertagok részére kiírt pályázatokon való kizárólagos részvételre.

A címpályázat elbírálása érdekében a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Akkreditációs Testületet hív össze, amely legalább negyedévente ülésezik. Az Akkreditációs Testület az előzetesen meghatározott értékelési szempontok alapján dönt az „Akkreditált Innovációs Klaszter” cím odaítéléséről két éves határozott időszakra. A két éves időszak kezdetének az Akkreditációs Tanúsítvány kiállításának napja számít.

A két év leteltét követően a cím viselésére vonatkozó jogosultság automatikusan megszűnik, az akkreditációs cím azonban a két év letelte után megújítható. A támogatott pályázatok várható száma a 2011-13. évben: 25-35 darab.
A pályázatok benyújtása 2011. augusztus 1-től 2013. január 15-ig lehetséges.

A klaszterek által elérhető jelentős források indokolttá teszik a klasztert alakító vállalkozási hálózatok előzetes szűrését.
Az akkreditáció célja, hogy a támogató kiszűrhesse az olyan potenciális pályázókat, amelyek együttműködése piacilag nem visszaigazolt, későbbi projektjeik megvalósítása és fenntartása túlzott kockázatokat jelent, akik valós eredmények és megalapozott fejlődési célok nélkül, pusztán a források lehívása érdekében vennének részt a programban.
Az Akkreditált Innovációs Klaszter címpályázat célja innovatív KKV- és exportorientált, jelentős foglalkozatási hatású klaszterek akkreditálása a már működő hazai klaszterek közül, az Új Széchenyi Terv stratégiai céljainak megfelelően. Sikeres akkreditáció esetén a klaszter minden tagja 2 év időtartamra kap jogosultságot dedikált pályázatokon (pl.: GOP-1.2.1. és GOP-1.3.1/B) való indulásra, illetve más pályázatokon (pl.: GOP-1.3.1/C) egyéb előnyök, többletpontok megszerzésére. A pályázat nem jár automatikusan pénzösszeg elnyerésével. A klaszter akkreditáció további előnyei a klaszterek szempontjából:
•Az Európai Unió által is elismert és támogatott fejlesztéspolitikai eszköz,
•Az Akkreditált Innovációs Klaszter nemzetközi viszonylatban elismert „brand”
Az új Akkreditált Innovációs Klaszter pályázat alapelvei:
• Megfelel az Új Széchenyi Terv hálózatos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseinek.
• A foglalkoztatás, mint szempontcsoport szerepel az értékelési rendszerben.
• Az Akkreditált Klaszter cím magas minőségi követelményszint legyen.
• Figyelembe veszi a korábban akkreditációs címet szerzett klaszterek teljesítményét.
• Figyelembe veszi a klaszterek számára az elmúlt 3 évben kínált fejlődési lehetőségeket.
• Figyelembe veszi a klaszterek sokszínűségét, valamint az iparági sajátosságokat.
• Jelentős hangsúly helyeződött a klaszter-stratégiák értékelésére.
• A korábbi rendszer adminisztrációs szükségletei jelentősen csökkentek (35 helyett 14 értékelési szempont).
• A korábbi rendszerhez képest a cím megszerzéséhez szükséges szint emelésre került.
• Az Akkreditációs Testület döntési jogköre kiszélesítése került.
Ezek alapján az akkreditációs pályázatok az alábbi fő szempontcsoportok szerint kerülnek értékelésre:
I. Foglalkoztatás
II. KKV jelleg
III. Exportorientáltság
IV. Együttműködés
V. Innováció
Az összesen megszerezhető pontok száma 100, az Akkreditációs cím elnyerésének feltétele minimum 50 pont megszerzése. Az 50 pont elérése nem jelenti automatikusan az akkreditációs cím megítélését, arról az Akkreditációs Testület dönt.
Az Akkreditációs Testület tagjai:
• Barta E. Gyula – MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., vezérigazgató
• Dr. László Géza – Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, alelnök
• Dr. Nyikos Györgyi – Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
• Petykó Zoltán – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, elnök
• Siba Ignác – Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Irányító Hatóság vezető főigazgató
• Siegler András – Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóság, igazgató
• Prof. Dr. Virág Miklós – Budapesti Corvinus Egyetem, tanszékvezető, egyetemi tanár - A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője
Az Akkreditációs Testület eddig 25 klaszter esetében döntött az Akkreditációs cím odaítéléséről. A kizárólag Akkreditált klaszterek számára kiírt innovációs témájú pályázatok (GOP1.2.1-KMOP1.1.3/A; GOP1.3.1/B) keretében mindezidáig közel 100 kutatás-fejlesztési és innovációs projekt részesült támogatásban összesen több mint 16 milliárd forint összegben.

A tartalomból:

• Ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felkérésének eleget téve, 2011. július 31-én a Magyar Innovációs Szövetség elküldte véleményét "Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése - ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása" (DAOP-1.1.1/A és C -11, DDOP-1.1.1/ A és C -11, ÉAOP-1.1.1/A és B -11, ÉMOP-1.1.1/A és C -11, KDOP-1.1.1/A és B -11, KMOP-1.5.3/D és A -11, NYDOP-1.3.1/A, B és C -11) című pályázati kiírás tervezetéről.
...

• Meet the scientist

A Meet the scientist programot az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége, a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Fulbright Bizottság kezdeményezte 2010 őszén. Célja a természettudományok, ill. az amerikai tanulmányi lehetőségek népszerűsítése, magyar középiskolások körében.
...

• Tudósház ünnepélyes átadása

2011. augusztus 23-án került sor a Kecskeméti Főiskolán a TUDÓSHÁZ ünnepélyes átadására. A Tudósház a főiskola "Műszaki - természettudományi tudásbázis infrastruktúrájának fejlesztése a Kecskeméti Főiskolán" projektjének keretében épült.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

Kármán Tódor-díj az oktatás és kutatás támogatóinak

Felhívás a díj 2011. évi elnyerésére

Az oktatási miniszter 10/2000. (VI. 8.) OM rendeletével a magyarországi közoktatás, felsőoktatás és tudományos kutatás támogatása érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért a gazdasági- és közélet szereplőinek elismerésére Kármán Tódor-díjat alapított.

A díjat olyan természetes személyek, közösségek vagy jogi személyek (intézmények, vállalkozások, alapítványok) kaphatják, akik kiemelkedő támogatást nyújtanak tanulóknak, hallgatóknak, oktatóknak és kutató- vagy oktatási intézményeknek.

A díjra pályázni lehet, vagy arra az oktatási intézmények, ill. az oktatásban és kutatásban résztvevő természetes személyek tehetnek javaslatot. Olyan intézmények vagy magánszemélyek, akik az elmúlt öt évben Kármán Tódor-díjban részesültek, nem pályázhatnak.

Évente maximum öt díj adományozható, amelyet a Nemzeti Erőforrás Miniszter ünnepélyes körülmények között ad át. A díjjal oklevél és plakett jár.

A díjazásra szóló pályázatoknak vagy javaslatoknak tartalmazniuk kell, hogy mi a támogatás vagy az együttműködés szakmai tartalma, jellege, célja és eszközei, eredményei, valamint mennyi a támogatás pénzben kifejezhető értéke, továbbá az ajánlást vagy ajánlásokat.

A pályázatokat vagy javaslatokat (maximum 3 oldal) 2011. október 17-ig kell eljuttatni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságára (1055 Budapest, Szalay utca 10-14.).

További információ: Szigeti Katalin oktatási kitüntetési referens, tel.: 795-4423.

Réthelyi Miklós s.k.
miniszter

---

Gábor Dénes-díj jelölési felhívás 2011

A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, ill. szövetségek vezetőit, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakembereket, hogy az évente meghirdetett belföldi GÁBOR DÉNES DÍJ-ra jelöljék azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, magyar állampolgársággal rendelkező, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszaki-gazdasági vezető) szakembereket, akik valamely gazdasági társaságban vagy oktatási, kutatási intézményben:
- kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak, jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre,
- megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez,
- személyes alkotó közreműködésükkel jelentős mértékben járultak hozzá az intézményüket elismerő, sikeres innovációs tevékenységhez.

A díj odaítéléséről a Kuratórium dönt. A kuratórium döntése az adott esztendőre vonatkozóan végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A hiányos (adatlapot, indoklást, szakmai életrajzot, vagy ajánló leveleket nem tartalmazó) jelöléseket a Kuratórium formai okból figyelmen kívül hagyja. Nem lehet jelölő vagy ajánló a NOVOFER Alapítvány kuratóriumának vagy felügyelő bizottságának elnöke vagy tagja. A díj személyre szóló, így alkotó közösségek csoportosan nem jelölhetők.

A díj nem egy életpálya elismerését, hanem az elmúlt 5 évben nyújtott, kiemelkedően eredményes, konkrét műszaki alkotó teljesítmény elismerését célozza. A formai szempontból mindenben megfelelő előterjesztések és elismerésre méltó teljesítmények mellett a Kuratórium előnyben részesíti azokat a jelölteket, akik teljesen új tudást hoztak létre, akiknek műszaki-szellemi alkotását a magyar gazdaságban eredményesen hasznosítják, akik ismereteit a gyakorlatban alkalmazzák, kimagasló tudásukat színvonalas oktatói/nevelői tevékenységük során környezetüknek átadják, szakterületükön jelentős társadalmi aktivitást is kifejtenek, látókörük messze meghaladja a szűken vett szakterületet.

A díj csak egyetlen alkalommal nyerhető el és a Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat.
A Kuratórium fenntartja magának a jogot arra, hogy a tárgyévet megelőző 3 év jelöltje számára is adományozzon díjat, amennyiben a jelölt a tárgyévi felhívás minden kritériumának megfelel és a jelölők, valamint az ajánlók a kuratórium ez irányú megkeresése során fenntartják korábbi javaslatukat.

A jelölés (előterjesztés) megkívánt tartalma

I. Kitöltött és aláírt adatlap: A jelölő, a jelölt és az ajánlók adatai és a jelölés rövid indoklása, az előírt formanyomtatványon.
II. Jelölés: Legfeljebb 3, A4-es gépelt oldal terjedelemben a jelölés részletes indoklása, a konkrét műszaki-szellemi alkotások megnevezésével és ezek hasznosítási eredményének ismertetésével, a jelölő aláírásával.
III. Mellékletek:
1. A jelölt szakmai képzettségének és munkásságának legfeljebb 2 oldal terjedelmű ismertetése.
2. Az indoklásban hivatkozott alkotás/ok/, ill. szakmai eredmények listája (maximum 3 A4-es oldal).
3. Két, a jelölőtől, ill. a jelölő szervezettől független, szakmailag elismert szakembernek a jelölt kitüntetését támogató ajánló levele.

Az adatlap, a felhívás és a jelöléssel (előterjesztéssel) kapcsolatos részletes tudnivalók a http://www.novofer.hu/alapitvany/tartalom/menu/64 oldalon találhatóak.

A jelölést (előterjesztést) elektronikusan és papíralapon is be kell nyújtani: NOVOFER Alapítvány, H-1112 Budapest, Hegyalja út 86., alapitvany@novofer.hu.
Mind az elektronikus, mind pedig a papíralapú jelölés beküldési/postára adási határideje:
2011. október 10.

Eredményhirdetés és díjátadás: 2011. december 15.

A beérkezett jelölések átvételéről a jelölők, az elbírálás eredményéről a jelölők, a kitüntetést elnyerők esetén a jelölők, az ajánlók és a díjazott jelöltek közvetlen értesítést is kapnak. A díjazottak személyét a díjátadást követően honlapunkon és a szaksajtóban is nyilvánosságra hozzuk.

További felvilágosítás Kosztolányi Tamás titkártól kérhető: Fax: 319-8916 Tel: 319-5111, 30/4848-004, e-mail: alapitvany@novofer.hu.

---

EU-díj női innovátoroknak

A női innovátorok EU-díját, három női vállalkozó kaphatja meg, akik a pályájuk során a kutatási és innovációs keretprogram (FP), illetve a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) kedvezményezettjeiként végezték munkájukat egy általuk alapított vállalatban, melyet 2009. január 1-e előtt hoztak létre. Pályázni innovatív vállalati tevékenységekkel lehet, az üzleti élet bármely területéről.

A 100 000 eurós első díj, az 50 000 eurós második és a 25 000 eurós harmadik díjért háromfordulós pályázaton kell részt venni:
- személyes adatok feltöltése,
- a cégjegyzék szkennelt változatát és azt a hivatalos papírt kell felölteni, mely igazolja, hogy a vállalat, amelynél dolgozik kapott vagy kap támogatást valamelyik keretprogramon belül,
- az eredmények bemutatása a bírálók fele.

Jelentkezni: http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm?section=women-innovators linken lehet. A pályázat beadási határideje 2011. szeptember 20. A díjátadó ünnepségre 2011. december 5-én, Brüsszelben, az Európai Bizottságban kerül sor.

Bővebb információ: telefon: 0032 483 506 825, e-mail: rtd-women-innovators@ec.europa.eu.

---

"Hands off my design" pályázat

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH), valamint a Hamisítással és Kalózkodással foglalkozó Európai Megfigyelőközpont "Hands off my design" címmel hirdetett pályázatot a formatervezés és vizuális kommunikáció területén tevékenykedő irodák, stúdiók, ügynökségek, szabadúszók, illetve hallgatók részére, professzionális és diák kategóriában. A pályázat témája a hamisítás veszélyeit és következményeit bemutató marketinganyag (video + poszter) készítése. Kategóriánként három díjazott magas pénzjutalomban részesül.

A pályázati regisztráció határideje: 2011. október 15.
A pályaművek beküldési határideje: 2011. november 1.

A részletes pályázati kiírás és a regisztrációhoz szükséges dokumentumok a http://oami.europa.eu/t4t/rw/pages/index.en.do#- oldalon érhetőek el.

---

INTERVALUE projekt

Tagszervezetünk, a Puskás Tivadar Közalapítvány az INTERVALUE projekt keretében sokoldalú nemzetközi hálózatot hoz létre a kutatásban, fejlesztésben, illetve az innováció területén dolgozók, a gyártók, és további fontos szereplők között, ezzel segítve a kutatási eredmények gyors és hatékony piacosítását, a sikeres, innovatív, versenyképes termékké válást.

A széles körű nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló programban elérhető legfontosabb szolgáltatások:
- regionális adatbázis és tudástár kialakítása,
- nemzetközi technológiai brókerrendezvények,
- nemzetközi szakmai rendezvények (szabadalom, minőségügy, uniós szabályozások, pl. KKV-k számára),
- Európai Kiválósági Központokba történő tanulmányutak szervezése.

Az "adat- vagy projekttárház" keretében a tervek szerint hét országból mintegy 1000 kutatási eredmény, vagyis ígéretes termék, eljárás kerül összegyűjtésre és feldolgozásra, melynek alapján közel ötszáz számára segítséget nyújtanak egyedi, részletes fejlesztési terv elkészítéséhez.

Jelentkezni és bővebb információt kérni a programhoz való csatlakozás lehetőségeiről az alábbi elérhetőségeken lehet: Puskás Tivadar Közalapítvány EU Csoport, Tel: 1/301-2030, e-mail: eu@neti.hu,

Információk magyar nyelven:
www.neti.hu/pta/index.php?option=com_content&view=article&id=118&Itemid=41&lang=hu
A projekt nemzetközi honlapjának címe: http://www.urenio.org/intervalue/

A szolgáltatások az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásának köszönhetően a projekthez csatlakozók számára díjmentesek.

A hírlevél megtekintése

Schmitt Pál köztársasági elnök úr 2011. szeptember 7-9. között Bulgáriába látogat.

Az esemény keretében szeptember 8-án gazdasági fórum, majd üzletember-találkozó kerül megrendezésre.
A részvételhez kedvezményes repülőjegy 320 eurós áron igényelhető (oda-visszaút: 2011. szeptember 7. és 9.). A szállás megszervezése és költségei a résztvevőket terhelik.

A jelentkezési lapot valamint a rendezvény előzetes programját mellékelten küldjük.

Kérjük, hogy az érdeklődők részvételi szándékukat mielőbb, de legkésőbb 2011. augusztus 25-én 16 óráig szíveskedjenek jelezni a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével Rothschild Zsuzsannának a zsuzsanna.rothschild@hita.hu e-mail címen. (Tel.: +36 1 872 6544 Fax: +36 1 872 6699)

Hírek

Megjelent a LEADER pályázatok benyújtásához kapcsolódó támogatási rendelet

A 76/2011. (VII.29.) rendelet "Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről" a Magyar Közlöny 90. számában jelent meg 2011. július 29-én, és letölthető a Magyar közlöny honlapjáról. Bővebben...

Tájékoztató szakmai napok a Tanyafejlesztési Programról

Tájékoztató nappal segíti a VKSZI a Tanyafejlesztési Program keretében pályázókat, olvasható az MNVH honlapján. Bővebben...

A saját farmom mindig zöldebb

Saját farmom mindig zöldebb címmel szakközépiskolai tanulók és felsőoktatási hallgatók számára hirdet workshopot a VM VKSZI a "Mire KAP-ható a városi ifjúság?" elnevezésű uniós pályázatának részeként. Bővebben...

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért

Az 1992-ben alakult Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért célja, hogy szolgálja a társadalom fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteinek és szemléletének fejlődését, és hozzájáruljon a fenntartható társadalomhoz vezető út gyakorlati lépéseinek kimunkálásához. Gömörszőlősi programunkat, mint mintaprogramot, ennek a két célnak a megvalósításáért hoztuk létre 1993-ban. Bővebben...

Helyi termék magazin

A magazin céljai között szerepel az egészséges helyi élelmiszerek és helyben előállított javak (kézműves termékek, használati tárgyak), valamint szolgáltatások népszerűsítése, társadalmi elfogadottságuk növelése. Bővebben...

Irányelvek az európai falvak és a vidéki térségek fenntartható fejlődéséért

Ónodi Gábor fordításának köszönhetően magyarul is elérhető az Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség közgyűlése által 2009-ben elfogadott dokumentum. Bővebben...

Népi építészet és vidékfejlesztés - Felhívás

A július 2-án Nagykökényesen megrendezésre került "Merre tart a magyar falu" című konferencián Nagy Dénes, az MTA/VEAB Népi Építészeti Munkabizottság társelnöke az alábbi felhívást tette közzé. Bővebben...

Az agroland.hu vidékfejlesztési hírei

---

Események

Aktuális események

• European Society for Rural Sociology Congress 2011. augusztus 22-25., Chania
  
• Euracademy - Nyári Akadémia
  2011. augusztus 27- szeptember 4., Gandia
• Tanyafejlesztési Program - tájékoztató 2011. augusztus 31., Lakitelek
• Párbeszéd helyi termékekről, Hortobágy 2011. szeptember 2., Hortobágy
• European Rural Development Network Conference 2011. szeptember 8-9., Kastel Ecka
• Dennis Meadows: A növekedés határai 2011-ben 2011. szeptember 13., Budapest
• Innovations in the Environmental Sector 2011. szeptember 21., Brussels
• Small and Medium Sized Enterprises Conference 2011. szeptember 22-24., Kolozsvár

A HVTK frissen felkerült eseményei

• Dokumentumfilmek a vidékről
  2011. november 11-13., Martfű
  
• Agriculture in an urbanizing
  society 2012. április 1-4., Wageningen

Az agroland.hu aktuális
eseményei

---

Hazai vállalatok és intézmények szakemberei az évek során felhalmozott tudásukat és szakmai tapasztalatukat összeadva – a Pfizer Kft. kezdeményezésére – megalakították az első magyar állategészségügyi és állattartási klasztert. A klaszter tagjai önállóságukat megtartva, szakértelmüket önkéntesen és rendszeresen összeadva a hazai állati termék-előállítás hatékonyabbá, gazdaságosabbá és versenyképesebbé tételéhez kívánnak hozzájárulni.
A Közép-Európában is elsőként létrejött kezdeményezés tevékenységének központjában az állategészségüggyel kapcsolatos kutatás-fejlesztés, technológia-fejlesztés, tanácsadás, termékek és szolgáltatások fejlesztése és piacra vitele, illetve az oktatás és képzés áll.

A Klaszter egymással együttműködő és versenyző felek rendszeres és önkéntes kapcsolata, amelyben a résztvevők függetlenek, egyedi a jövőképük és a stratégiájuk. A kezdeményezés célja, hogy a már kritikussá váló sertés- és szarvasmarha állomány csökkenése hazánkban megálljon, majd növekedésnek induljon. Mindezt a Klaszterben együttműködő felek elsősorban szakértelmük, szaktudásuk révén igyekeznek elérni. Továbbá az együttműködés közvetlen célja még a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés hazai színvonalának emelése és a világszínvonalhoz történő közelítése.

Az észak-amerikai és nyugat-európai pozitív példák hatására az ezredfordulót követően az első Széchenyi Terv támogatását is élvezve hazánkban is megalakultak az első klaszterek az ipar és a szolgáltató-szektor területén. Az elmúlt évtizedben több mint 100 klaszter alakult, legtöbb az energetika, a gépipar, az infokommunikáció és a környezetipar területén. A 25 legnagyobb un. akkreditált klaszternek összesen 728 vállalat a tagja, akik összesített árbevétele 2009-ben 10,7 milliárd eurót, a hazai GDP 11,5%-át tette ki. A 25 akkreditált klaszter tagjai által foglalkoztatottak összlétszáma 83 ezer fő, a hazai összfoglalkoztatotti létszám 2,2%-a.

Bár az agrárium szereplői egyre fontosabbnak tartják a vertikális és horizontális integrációt az ágazatban, klaszter kezdeményezések az agrár szektoron belül eddig nem indultak. A szektor egyetlen mentsége, hogy az ipar- és szolgáltatószektorral szemben, ahol a klaszter-kezdeményezések nagyon jelentős EU-s és hazai támogatásban részesültek az elmúlt évtizedben, az agráriumban a klaszterek létrejövetelét egyáltalán nem támogatták.
A VEFT Tudásbázis Klaszter tagjai és támogatói között megtalálhatóak multinacionális vállalatok hazai képviselői (pl.: Pfizer Kft., Aliter-P Kft.), kis- és közepes méretű magyar vállalkozások (pl.: TolnAgro Kft., Nedvet Bt., Proactive Management Consulting Kft.) valamint felsőoktatási intézmény (Szent István Egyetem) is.
A VEFT Klaszter alapítói kezdeményezésüket hiánypótlónak tekintik az agráriumon és azon belül az állattartás területén, és bíznak együttműködésük sikerében.

Lesz-e 4 millió sertés másfél éven belül Magyarországon?
Nem jóslatokba bocsátkozom, hanem egy pozitív kezdeményezésről számolok be Olvasóinknak a sertésfrontról. Hazai vállalatok és intézmények összefogva kívánnak az ágazaton segíteni, szolgáltatni, ennek érdekében a Pfizer Kft kezdeményezésére létrehozták az első magyar állategészségügyi és állattartási klasztert.
A klaszter egymással együttműködő és versenyző felek rendszeres és önkéntes kapcsolata, amelyben a résztvevők függetlenek, egyedi a jövőképük és a stratégiájuk. A klaszter tagjai önállóságukat megtartva, szakértelmüket önkéntesen és rendszeresen összeadva a hazai állati termék-előállítás hatékonyabbá, gazdaságosabbá és versenyképesebbé tételéhez kívánnak hozzájárulni. Az Európai Úniós támogatásoknak valamint a kormányzat elmúlt tíz évben az ipar és a szolgáltató szektor területén kidolgozott klaszterpolitikájának köszönhetően az elmúlt évtizedben kb. 130 hazai klaszter alakult hazánkban, amiből 25 már akkreditált. A klaszterben együttműködő tagok életben maradási, sőt fejlesztési esélyei jelentősen javultak, amit az is igazol, hogy a GDP-ből való részesedésük 11,5%-os. Ugyanakkor az agrárium területén még nem alakultak klaszterek…

A korábbi uniós pályázati támogatások nyomán erőteljesen nőtt a versenyképesség fokozására és az innováció elősegítésére szerveződő vállalkozói hálózatok száma, ugyanakkor csak kis részük jutott el eddig a kooperáció magas fokát jelző akkreditált innovációs klaszter címig.

A helyzet javításához szükség lenne a klasztereken belüli vállalati együttműködés követelményeinek szabályozására - állapította meg a klaszter-tagvállalatok helyzetét elemezve a Széchenyi Tőkebefektetési Alap kezelője. Mintegy másfélszáz kisvállalat részesülhet a gazdaságpolitikai szempontokból fontos szektorokba befektetni kívánó Széchenyi Tőkebefektetési Alap forrásaiból a következő öt év során.

A tőkebefektetések hatékonyságát javító csatornák feltérképezése során az alapot kezelő Zrt. a magyarországi klaszterek működését is vizsgálta. (Emlékezetes, hogy korábban a beszállítói hálózatok helyzetét is elemezte.)

Klaszterháttér
A vállalkozói hálózatokat és a gazdasági együttműködést fejlesztő Pólus Program mintegy 1,5 milliárd euró uniós forrással támogatta a klaszterek kialakulását és fejlődését. A keretből 2011 nyaráig 100 együttműködési kezdeményezés jutott pénzhez, s közülük 15-en kapták meg az akkreditációs bizonyítványt. Velük együtt összesen 25 klaszter felelt meg a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. akkreditációs szempontjainak.

E szempontok között a legnagyobb súlya a klaszter foglalkoztatottságra gyakorolt hatásának, a klaszterbe tartozó kis- és középvállalkozások üzleti kilátásai javításának és az exportpotenciál emelésének van. Az akkreditált innovációs klaszterek tagjai csaknem 84 ezer főt foglalkoztatnak és 728 vállalkozást, ebből 554 kis- és középvállalkozást fognak át, s a magyar GDP több mint 10 százalékát adják. Az akkreditált klaszterek további fejlesztési támogatásokhoz is hozzáférnek. Többek között a külső piacokra való kilépést is segítenie kellene a klaszteresedésnek, amelynek keretében a termelő és fejlesztő vállalkozások a háttériparral és kapcsolódó szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, például akár pénzintézetekkel is összefoghatnak.

A jelentősebb nemzetközi eredmények és a határon is átnyúló együttműködés a legtöbb klaszter esetében azonban még várat magára. A Magyarországon bejelentett és támogatást kapott klaszterek csaknem fele az energia és a gépipar, ezen belül az autógyártás, továbbá az informatika és a távközlés, valamint a környezetvédelmi ipar területén szerveződött, ezen felül pályázati pénzt nyert jó pár, az üzleti szolgáltatások, a turizmus, az építőipar, a logisztika, az egészségügy és az oktatás terén szerveződött klaszter is. Hatékony klasztermenedzsmenthez is pénz kell.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. megállapítása szerint a legjobb mérce ahhoz, hogy életképes-e egy klaszter, többek között az, hogy tagjai részben (időben előrehaladva növekvő részben) szerepet vállalnak-e a klaszter-menedzsment finanszírozásában. Attól persze még távol vagyunk, hogy egy működő szervezeti együttműködés támogatástól mentes, piaci előnyökre épülő önfenntartásáról beszéljünk.

"A pályázati lehetőség hatására nagy számban jelentettek be új klasztereket, de ezek további támogató programok híján sokszor alig életképesek. Ez a klaszteresedési "divathullám" ugyanakkor jelzi, a hazai kkv-k új - együttműködésüket erősítő - kitörési pontokat keresnek. Egy-egy, évtizedes múltú jó példa megerősíti ebben őket." - mondja Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. A klaszter hatékonysága nagyban függ a vállalati hálózatot irányító-szervező klaszter-menedzsmenttől, csakhogy az amúgy is tőkehiánnyal küzdő tagvállalatok többnyire nem fizetnek akkora tagdíjat, - hiába kellene kötelezővé tenni minden klaszternél - amely elegendő lenne egy ütőképes menedzsment-szervezet felállításához. Holott a külön-külön gyenge, de együtt erőt képviselő vállalkozások csak akkor várhatják el a klaszter-menedzsmenttől a közös innovációt segítő és a klasztert a nemzetközi porondon is láthatóvá tevő szolgáltatásokat, ha azt meg is fizetik. Klaszterszabályozás szükséges. A bizonytalan jövőképű, csupán a pályázati lehetőségek miatt alakuló vállalkozói hálózatokat kiszűrheti, a kellő erővel rendelkezőket pedig továbblendítheti a megfelelő szabályozási, működési feltételek továbbfejlesztése, valamint a klaszterek szervezésére preferált ágazatok kijelölése.

A Tőkealap-kezelő Zrt. szakemberei szerint szükség lesz a klaszter menedzsment szervezetek megfelelő definiálására is, mert jelenleg az egyesülési forma kényszer, anélkül nem szedhetnének kötelező tagdíjat. Amennyiben a klaszter-tagoknak tulajdonrésze, jogi felelőssége lesz a menedzsment szervezetekben, megelőzhető az, hogy az uniós forrásokból táplált pályázat sikertelensége esetén következmények nélkül lépjenek ki a létrehozott klaszterből. Mindez segítséget ad a gazdaság különböző szakmai területein (lásd: feldolgozóipar, szolgáltatások) ma jól működő, perspektivikus struktúráknak is.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. a Magyar Állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, tulajdonosi jogait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyakorolja. Az alapkezelő feladata a Regionális Operatív Programok keretéből felállított Széchenyi Tőkebefektetési Alap 14 milliárd forintos forrásának eljuttatása a magyar KKV-szektor felé, meghatározott időtartamra szóló tőkebefektetés formájában. Az alapkezelő 2015 végéig 120-150 projekt lebonyolítását célozza meg, tőkebefektetési tevékenységét előre meghatározott és transzparens befektetési politika mentén végzi, szakmai alapon kiválasztott befektetési bizottság döntés-előkészítésével. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap küldetése, hogy a nemzetgazdasági szempontból jelentős, ugyanakkor a piaci kockázati tőkebefektetők figyelmén többségében kívül eső szektorok vállalkozásait elsősorban tőke oldalon támogassa. Az Alap befektetési politikája ezáltal ösztönzi a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás bővülését, a leszakadó régiók felzárkózását és szolgálja az európai uniós források minél hatékonyabb területi felhasználását. (információ: www.szta.hu)

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. június 1-jei hatállyal Ligetfalvi Gábort (40) nevezte ki a Nemzeti Innovációs Hivatal kül- és belkapcsolati elnökhelyettesévé. Ligetfalvi Gábor 1997-ben végzett a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történészként. Korábbi munkahelyein vállalkozás- és üzletfejlesztéssel foglalkozott, számos szervezet igazgatóságában, illetve felügyelőbizottságában vett részt. 2008-tól kinevezéséig a tanácsadási szektorban működő PNO Consultants Kft. üzletfejlesztési vezetője volt.
Forrás: VG

A bioetanol jövedéki adójának literenként 40 forintban történő megállapítására a jövedéki adótörvényhez benyújtott módosító javaslat elfogadása ellehetetleníti a magyarországi bioetanol-gyártást és forgalmazást Magyar Bioetanol Szövetség szerint.

Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatban eredetileg áfa nélkül 12 forint szerepelt, de Aradszki András (KDNP) képviselő június 21-én benyújtott módosító indítványa már 40 forintra emelné azt. Áfával együtt ez literenként 50 forintot jelentene az eddigi adómentességgel szemben.

A szövetség közleménye szerint a legnagyobb bioetanol-tartalmú üzemanyag, az E85-ös a jelenlegi adókedvezmény mellett átlagosan 280 forint literenként, míg a 95-ös motorbenziné 370 forint. Az alacsonyabb energiatartalom miatt a bioüzemanyagból ugyan 20 százalékkal többet kell felhasználni, de így is 10 százalék megtakarítást jelent a bioüzemanyagot használó autósoknak.

A túlzott mértékű adó a Magyar Bioetanol Szövetség szerint elsősorban kis- és középvállalkozásokat lehetetlenítene el és mintegy 30 ezer munkahelyet érint. Ugyanakkor nehezíti az Európai Unió által 2020-ig kitűzött 10 százalékos megújuló arány elérését az üzemanyagok forgalmazásban.

A szövetség közleménye hangsúlyozza, hogy Magyarországon minden évben jelentős kukoricafelesleg marad, ehhez teremt felvevő piacot a bioetanol-gyártás. Az uniós célkitűzések ugyanakkor jelentős exportpiaci potenciált is jelentenek. A Magyar Bioetanol Szövetség szerint az "idő sürget, hiszen a bioetanol elsősorban ebben az évtizedben jelent kitörési lehetőséget Magyarország számára".

Aradszki András a módosító javaslatban túlzott támogatással indokolta az áfával együtt 50 forintos literenkénti jövedéki adót. A képviselő szerint túlzott állami támogatás lenne a 12 forint jövedéki adómérték a hosszú idő óta magas üzemanyagárak miatt. A képviselő az indoklásban emlékeztetett arra, hogy az E85-ös üzemanyag jövedéki adóztatásának kedvezménye az Európai Bizottság szerint állami támogatásnak minősül és az nem vezethet az E85-ös üzemanyag túlzott támogatásához. Az Európai Bizottság határozata szerint az adózási kedvezmény nem haladhatja meg a bioetanol előállítási költsége és a benzin piaci ára közötti különbséget. A képviselő hivatkozik arra, hogy a benzin fogyasztói ára 2006-ban, az E85-ös jövedéki adómentességének jóváhagyásának időpontjában 272,6 forint volt literenként és jelenleg 375-385 forint, ugyanakkor az E85-ös alapanyagát jelentő bioetanol meghatározó európai jegyzésára ebben az időszakban nem változott.

Aradszki András az indoklásban felhívta a figyelmet arra, hogy ha az Európai Bizottság túlkompenzálást állapítana meg, akkor a bioetanol-gyártóknak literenként 120 forintot plusz a kamatokat kellene visszafizetniük.
Forrás: MTI

Agrártermékek köré szerveződő kereskedelmi, logisztikai és innovációs központ épülhet Bagon
Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb, a magyar agrárágazat köré szerveződő tematikus üzleti, logisztikai és kereskedelmi parkja épülhet a Budapesttől 38 kilométerre lévő Bagon. Jelenleg a közművesítés folyik a komplexum tervezett helyszínén, az összesen 16-20 milliárd forintot is meghaladó teljes projekt első lépéseként kamionterminál, diszkontbenzinkút és élelmiszer-áruház épül.

Összesen a 16-20 milliárd forintot is meghaladó projekt keretében a magyar agrárágazat köré szerveződő tematikus üzleti, logisztikai és kereskedelmi park létrehozása kezdődött el a Budapesttől 38 kilométerre lévő Bagon, az M3-as autópálya tőszomszédságában. A több lépcsőben megépülő Central Business Park elnevezésű komplexum egy olyan elosztó központ kíván lenni, amely támogatja az agrártermékek hazai és exportpiacokon történő értékesítését, miközben stabil technológiai és innovációs hátteret nyújt az ágazatnak.

„Jelenleg gőzerővel folyik a 45 hektáros terület infrastrukturális fejlesztése, a közművek és az úthálózat kiépítése, amellyel megteremtődnek egy korszerű ipari, logisztikai park megvalósulásának a feltételei. Ez összesen 400 millió forintos beruházásból valósul meg, amelyből 200 milliót tesz ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatása” – mondta el a Világgazdaságnak Gyuga Pál, a fejlesztő Cross & Stern Kft. ügyvezető igazgatója.

A közművesítés ez év végére befejeződhet, azután kezdődhet el egy 200 férőhelyes kamionterminál építése a kiszolgáló létesítményekkel – például motel, étterem, tankolási lehetőség – együtt. Szintén az első ütemben épülhet meg egy a térség mintegy 40 ezer lakosát kiszolgáló korszerű kereskedelmi, szolgáltató központ, amelyben többek között egy 3,5 ezer négyzetméteres élelmiszer-áruház, kertészeti áruda, diszkontbenzinkút, autós gyorsétterem, távolságiautóbusz-pályaudvar, bankfiók és további kisebb-nagyobb kereskedelmi és szolgáltatóegységek nyílnak. A kereskedelmi központ létrehozása körülbelül 2,2 milliárd forintba kerül, ezt egy befektetési társaság finanszírozza.

A projekt második ütemében valósulhat meg a tematikus üzleti park, amelynek fő eleme egy 40 ezer négyzetméter alapterületű mezőgazdasági logisztikai elosztó központ lenne. Amennyiben ez elkészül, erre építve létrehoznának 100 ezer négyzetméter alapterületű innovációs és kiszolgálóközpontot, amelyben a zöldség-gyümölcs ágazathoz kapcsolódó üzleti tevékenységet végző, bármilyen szakmai és műszaki elvárással érkező termelő, szolgáltató megjelenhet, és kaphat a működéséhez teljes körű támogatást. A létesítményben minden olyan szolgáltatás elérhető lenne, amely a kis- és közepes gazdaságok munkájához szükséges lehet, a vetőmagtól a hűtőkapacitáson át egészen az adott esetben akár egységes csomagolásig. De különböző kutatóközpontok is idetelepülhetnének majd a kertészeti egyetemek közreműködésével. Az innovációs és technológiai park létrehozásának finanszírozásába az érintett magáncégeket is bevonnák, az ügyvezető tájékoztatása szerint pedig már több cég is jelezte érdeklődését a projekt iránt. A teljes beruházás átadási időpontjáról azonban még nem tudott konkrétumot mondani az ügyvezető igazgató.

Stratégiai elhelyezkedés
A Central Business Park tervezett helyszíne Budapesttől 38 kilométerre, az M3-as és a miskolci vasúti fővonal közvetlen szomszédságában, az autópálya bagi leágazásánál terül el, 45 hektáron. A terület az M31-es autópályától és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtértől nem meszsze helyezkedik el, közel a mezőgazdasági termőterületekhez, illetve a közúti és vasúti exportútvonalakhoz – különös tekintettel a kelet felé irányuló szállítmányokra –, s 1,3 kilométernyi közvetlen autópálya-kapcsolata van.

Kisebb lett az idén a termés
„Magyarországon a múlt évben összességében mintegy 1,9 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt termesztettek, ez az előbbi esetében 32, az utóbbiéban pedig 10 százalékkal volt kevesebb az előző évinél” – közölte Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág-igazgatója. A cég és a GfK Hungária Piackutató Intézet által készített, Magyarországon eddig egyedülálló belföldi friss zöldség-gyümölcs piaci felmérés szerint a múlt évben a magyar háztartások 914 ezer tonna friss zöldséget és gyümölcsöt vásároltak 226 milliárd forint értékben.

Az adatokból kiderül, hogy a friss zöldségek átlagosan 22, a gyümölcsök pedig 51 százalékkal kerültek többe 2010-ben, mint az előző esztendőben. Az ipari célú zöldségek felvásárlási ára tavaly 36, a gyümölcsöké pedig 12 százalékkal emelkedett. Az ipari célú felvásárlási mennyiség a múlt évben a zöldségek esetében 47, a gyümölcsöknél 25 százalékkal csökkent.

A magyar zöldségfélék kivitele 2010-ben 16 százalékkal nőtt 2009-hez képest, míg ugyanebben az időszakban a behozatal 26 százalékkal volt nagyobb. A gyümölcsök exportja az elmúlt évben 9, az import pedig 2 százalékkal emelkedett.

2011. május 26-án, negyedik alkalommal került megrendezésre a Heti Válasz innovációs rendezvénye "Kinőni Magyarországot IV. - Innováció: kitörési pont a magyar vállalkozások számára" címmel, a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében. A konferencia a korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Tudományos Akadémia és a Heti Válasz együttműködésében valósult meg. A rendezvény főtámogatója tagvállalatunk, a 25 éves jubileumát ünneplő 77 Elektronika Kft. volt.

A konferencia résztvevőit Borókai Gábor a Heti Válasz lapigazgató főszerkesztője és Pakucs János a MISZ tiszteletbeli elnöke, a konferencia moderátora köszöntötte. A konferencia fókuszába az egészségipar és az orvosi műszergyártás került, melyek egyben az Új Széchenyi Terv kiemelkedő kitörési pontjai is.

Pálinkás József, az MTA elnöke "Tudomány és az innováció kapcsolata" címmel tartott előadásában többek között elmondta, hogy megkezdődött az MTA kutatási hálózata megújítása, az új struktúrák kiépítése, melyet a támogatási rendszereknek is követniük kell.

Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter levélben tájékoztatta a résztvevőket az Új Széchenyi Terv innováció-politikai célkitűzéseiről, az innovációs rendszer eddigi átalakításáról, a Nemzeti Innovációs Hivatal létrehozásáról, a készülő átfogó innovációs stratégiáról és intézkedési tervről.

Zettwitz Sándor, ügyvezető igazgató, tagvállalatunk, a 77 Elektronika Kft. fejlődéstörténetét és célkitűzéseit mutatta be. A cég jó példa arra, hogy saját erőből kizárólag magyar tudással állami támogatás nélkül hogyan lehet világszínvonalú és jelentős export árbevételt elérő folyamatosan innováló, saját kutatóbázissal rendelkező céget létrehozni és hosszútávon működtetni.

Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a jelenlegi helyzetet elemezve a legfőbb problémaként a mai egészségügyi rendszer széttagoltságát, a technológiai, szakmai rendszerszervezés és összefogás hiányát említette. Megoldásként a készülő Semmelweis Terv komplex rendszerstratégiát dolgoz ki. Az emberi erőforrás hiány ellensúlyozásaképpen van szükség az innovatív megoldásokra, mely technológiai fejlesztést, integrált informatikai rendszerek kiépítését és innovatív ellátási modellek kialakulását igényli.

Barta E. Gyula, a MAG Zrt. vezérigazgatója az Új Széchenyi Terv innovációs pályázatainak kezeléséről beszélt. Mivel átfedések vannak az egyes fejlesztési programok és az innovációra rendelkezésre álló források között ezért ezeket összevontan szükséges számításba venni. Eddig mintegy 450 milliárd forintot költöttek erre a célra. Megjelent már az új technológiák támogatásáról szóló, és meghirdetésre kerül a vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatásáról szóló pályázat. A jövőben nagy jelentőséget kapnak az akkreditált klaszterek.

A magyar innováció a világ élvonalában-témakörben konferenciabeszélgetésre került sor, melynek résztvevői Bayer Gábor, fejlesztési igazgató, 77 Elektronika Kft., Fükő László, ügyvezető-igazgató helyettes, Robert Bosch Power Tool Kft., Molnár Béla, ügyvezető igazgató, 3D Histech Kft., Bagaméry István, ügyvezető igazgató, Mediso Kft., Farkas József, ügyvezető igazgató, Sanatmetal Kft. és Szakács Zoltán, vezérigazgató, Innomed Zrt. A kerekasztal beszélgetés moderátora Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke volt.

A kerekasztal-beszélgetés során két kérdéskört érintettek a résztvevők: a vállalaton belül hogyan sikerült az innovációt megvalósítani illetve azt, hogy mi a legszükségesebb az innovációs folyamathoz. Egységes álláspont alakult ki a vita során, hogy szükséges, de nem elsődleges feltétel a pénzügyi forrás az innovációk megvalósításához. A szakmai tapasztalat, a piaci ismeretek és kapcsolatok, a felkészült munkaerő nélkül nem valósíthatók meg az innováció-vezérelt vállalati növekedések.

A kerekasztalt követően Bende Richárd az ISH Informatikai Kft igazgatója az "Innovatív informatikai megoldások az egészségügyben" címmel tartott előadást, majd Mészáros György a Nemzeti Innovációs Hivatal új elnöke az "Innovációs stratégia 2011" címmel beszélt.

A konferencia résztvevők kérdésfeltevéseivel és az arra adott válaszokkal zárult

A magyarországi kis- és középvállalkozásoknak csupán alig több mint 7 százaléka értékesíti a termékeit vagy a szolgáltatásait online módon is. Ez igen alacsony mutató, főleg a 12,8 százalékos uniós átlaghoz képest – derül ki az Európai Bizottság által közzétett Digitális menetrend eredménytáblájából. A bizottsági felmérés szerint a fogyasztók sem élnek eléggé az online vásárlás lehetőségeivel. Ennek fő oka a bizalom hiánya, a megkérdezettek közel kétharmada tart attól, hogy esetleg csalás, átverés áldozata lesz.

Élelmiszer- és gépipari cégek telephelyeit látogatta meg, biogázüzemet keresett fel az a hétfős ukrán delegáció, amely Jurij Muska vezetésével január 17-18-án vendégeskedett Békés megyében.

A kilencvenes évek egyik kultikus egyesült államokbeli tv-sorozata Magyarországon a Miért éppen Alaszka? címen futott, ez év január 17-18-án a kérdés azonban így hangzott: miért éppen Békés megye? Ezen a két napon ugyanis a gazdasági kapcsolatok megélénkítését szorgalmazandó a Békés Megyei Önkormányzat és a gyulai önkormányzat hétfős ukrán delegációt fogadott, melynek tagjai több alkalommal nemcsak feltették, de meg is válaszolták az imént idézett kérdést. Amint azt a küldöttséget vezető, magyarul hibátlanul beszélő Jurij Muska, Ukrajna magyarországi nagykövete elmondta, egyrészt azért érkeztek ide, mert Békés megye a kolbász fővárosa - a diplomata legutóbb is éppen a csabai kolbászfesztivál idején látogatott el hozzánk, és azon az október 30-i alkalmon kezdődött meg körvonalazódni a mostani találkozás lehetősége is. A tréfát félretéve azonban a nagykövet azt is felvázolta: a gazdasági kapcsolatok kiépítésének lehetősége, valamint az motiválta a delegáció tagjait, hogy lássák, hogyan működik a mezőgazdaság egy uniós országban, és hogy az itteni gyakorlatok hogyan lennének adaptálhatók saját agráriumukba.

Keresik az együttműködés lehetőségeit
A küldöttség többi tagja az Ivano-frankivszki területről érkezett, mely országrész négyzetméterben valamivel több mint kétszer, lakosságát tekintve pedig mintegy háromszor nagyobb Békés megyénél. A terület tizennégy járásból áll, melyek közül ötnek a vezetője érkezett most Magyarországra, valamint a terület elnökhelyettese. Vasyl Brus kiemelte: mezőgazdasági szempontból Békés megye az egyik legérdekesebb terület. Szavai szerint a január 17-18-i találkozó még az ismerkedésnek, az információ- és tapasztalatszerzésnek kedvez, azaz ez egy olyan állomás, amelyben közösen áttekintik a mezőgazdaság, az élelmiszeripar helyzetét, keresik az együttműködés lehetőségeit - elmondta, ez megvalósulhatna például ukrán-magyar vegyesvállalkozások formájában is, az Ivano-frankivszi területen ilyenből jelenleg huszonkettő működik.

Az ukrán küldöttség élelmiszeripari vállalatokat is meglátogatott
A delegáció az itt töltött két nap alatt Békés megye szinte valamennyi szegletébe eljutott, és mindeközben a terület fontos, mezőgazdasággal, élelmiszeriparral kapcsolatos vállalkozásaival ismerkedhetett meg, így több alkalommal is öltözködhettek: hol az élelmiszeripari előírásoknak megfelelő munkaruhát, hol gépgyárban használatos védőszemüveget kellett magukra ölteniük. Az Ukrajnából érkezetteket a megyeházán, Békéscsabán köszöntötték, itt prezentáción mutatkozott be a tótkomlósi székhelyű Olajgép-Tec cégcsoport, illetve az Innoenergo-Tec Innováció - Energia - Technológia Klaszter, és a vendégek a megújuló energiaforrásokról tudhattak meg többet. A küldöttség tagjait ez a téma különösen foglalkoztatta, és a két napon két biogázüzemmel közelebbről is megismerkedhettek: kilátogattak a gyulai Körös-Maros Biofarm Rt-hez, illetve a szarvasi Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt-t is felkeresték, ahol az üzemlátogatás mellett a várhatóan márciusra elkészülő biogázüzemről is hallgathattak beszámolót. Húsipari tapasztalatot a Gyulai Húskombinát Zrt. részlegeiben szerezhettek, ami mellett a Gyulai Agrár Zrt-t is megnézték. Az orosházi önkormányzat is fogadta a delegációt, itt a helyi gazdakörök és a baromfifeldolgozással foglalkozó Merian Foods Kft-vel ismerkedhettek meg, majd a térség egyik legnagyobb munkáltatójánál, a Linamar Hungary Nyrt-nél szemügyre is vehették a termelést, hogy hogyan készülnek itt például a mezőgazdasági gépek és alkatrészeik. Az Ukrajnából érkezők emellett Mezőhegyes és Kondoros hangulatába és vendégszeretetébe is belekóstolhattak.

Üzemlátogatás a térség egyik legnagyobb munkáltatójánál
Amint azt Kónya István, Békés Megye Képviselő-testületének alelnöke elmondta, a hosszú távú ukrán-magyar gazdasági együttműködés konkrét alapjait január 27-28-án tehetik le, ekkor rendezik meg ugyanis Gyulán a magyar-ukrán mezőgazdasági, élelmiszeripari kiállítást és üzletember-találkozót, amelyre mintegy negyvenöt fős ukrajnai delegációt várnak, az Ivano-frankivszki mellett Vinica és Kirovográd, valamint a Kárpátalja területéről. Ezen az expón a vendégek termékbemutatókon ismerhetik meg a megye termékeit, míg az állattartó, a gabona, zöldség-gyümölcs, tej és tojás termelő ágazatok, illetve húsfeldolgozó üzemek szekcióüléseinek köszönhetően a Békés megyei vállalkozók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a lehetséges ukrán befektetőkkel. Megyénk Ukrajnával való gazdasági kapcsolatainak megélénkülése pedig további munkahelyek teremtésének is kedvezhet.

A gyorsan növekvő innovatív kisvállalkozások, "gazellák" állhatnak majd a kormány K+F politikájának középpontjában - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára.

Milyen pillérekre épül a kormány innovációs politikája?
Kanadához vagy Írországhoz hasonlóan elsősorban az adózás oldaláról támogatnánk az innovációt. Például a tb-járulék mérséklésével, ha egy kis cég fel akar venni 2-3 mérnököt. Az adókedvezményeknél kisebb az adminisztráció, és nincs lehetőség a korrupcióra, de itt is akad feladat: 2012-re biztosítjuk, hogy egységes legyen a K+F fogalmak használata, és jogilag egyértelmű legyen, mi minősül K+F tevékenységnek.

Mik a céljai a megújuló pályázati rendszernek?
Nem vezet sehová az eddigi rendszer, mely mindenkit megpróbált támogatni. Oda kell tenni az adófizetők pénzét, ahol a legnagyobb megtérüléssel kecsegtet. Három célra érdemes költeni. Az első a külföldi nagyvállalatok ösztönzése magyarországi kutatóközpont létesítésére. A második a "gazellák", vagyis a gyors növekedési potenciállal bíró hazai kkv-k támogatása. Célunk, hogy 2020-ra 300 gazella jelenjen meg. A harmadik cél, hogy az egyetemi és akadémiai szférában tíz, a világ élvonalához tartozó kutatóhely jöjjön létre. Minden esetben a kiválóságot kell szem előtt tartani.

Hogyan támogatják a nem kutatás-fejlesztési profilú cégek innovációit?
Azoknál a cégeknél, amelyek a betelepült multik beszállítói hálózatába próbálnak bejutni, a klaszterek kialakítását kell segítenünk. A belső piacra termelő cégeknél működőképes lehet az innovációs voucher típusú támogatás és a kereskedelem előtti innováció bevezetése. Amerikában a közbeszerzésekre szánt pénz 1,2 százalékát félreteszik innovatív kkv-knak.

Júniusra elkészül a kormány innovációs jövőképe. Melyek a fő célok?
Az első, hogy 2020 végéig a GDP 1,15 százalékáról 1,8-ra nőjön a K+F ráfordítások aránya, és ennek kétharmadát az ipar teremtse elő, ne az állam. A második, hogy az évtized végére közel megduplázzuk a K+F szakemberek számát, ami 20-22 ezer új munkahelyet jelent. A Széll Kálmán-terv része a műszaki képzés fejlesztése, de ahogy egy magyar kutató külföldre mehet, úgy nálunk is dolgozhat marosvásárhelyi vagy varsói mérnök: a világszínvonalú kutatás-fejlesztés nemzetközi műfaj.

Akár 1,5 millió eurót, a nagyvállalati kategóriában pályázók pedig 5 millió eurót is nyerhetnek romániai beruházásaikra a magyar kkv-k és nagyvállalatok.
Az uniós beruházás-ösztönző támogatásra az építőiparban, illetve a termelő szektorban működő kis és középvállalkozások pályázhatnak.

"Bár a fejlesztést vagy beruházást tervező, Romániában érdekeltségekkel rendelkező magyar vállalkozásoknak még mintegy 60 napjuk van a pályázat benyújtásáig, a pályázati anyag összeállításának elkezdéséhez elérkezett az utolsó utáni pillanat" - figyelmeztet az M27 ABSOLVO pályázati, finanszírozási és exporttanácsadó.

Kkv-k esetében a benyújtási határidő augusztus 28., míg a nagyvállalatok augusztus 16-ig adhatják be pályázati anyagaikat. A maximum 1,5 millió, illetve 5 millió eurós pályázati forrás bővítésre, fejlesztésre, a gyártókapacitás növelésére egyaránt felhasználható. A támogatás intenzitása kisvállalkozások esetében 70%, középvállalkozásoknál 60%, a nagyvállalatok esetében pedig 50%. Ez alól a Bukarest-Ilfov régióban működő vállalkozások jelentenek kivételt, a központi régióban az intenzitás valamivel kevesebb.

"A maximum 1,5, illetve 5 millió eurós pályázat a Romániában már érdekeltségekkel rendelkező kkv-k és nagyvállalatok mellett azoknak a vállalkozásoknak is érdekes lehet, amelyek eddig csak fontolgatták a külpiacra lépést. A magas intenzitású beruházásösztönző támogatás a külpiacra lépési stratégiában érv lehet Románia mellett, hiszen a pályázati forrás segítséget ad a helyi saját kapacitás kiépítéséhez" - fogalmazott Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO vezető tanácsadója.

A külpiacon való megjelenésnél mindig a legolcsóbb megoldást kell először vizsgálni, ami nagyon ritkán jelenti termelőkapacitás helyi kiépítését, hiszen ennek van a legnagyobb beruházási költsége, de ez alól a jó támogatottságú pályázat kivétel lehet, és belépőt jelenthet a nemzetközi színtérre. Érdemes olyan partnerrel dolgozni, aki meg tudja vizsgálni az összes szóba jöhető megoldást és mindennek finanszírozását is az adott célpiacon. Így az adott vállalkozás a pályázatból finanszírozott beruházásból nem csupán fejleszthet, de egy új 21 milliós piacot is nyerhet.

Békés megyében járt pénteken Bencsik János. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára a Békéscsabai Regionális Képző Központban tartott szakmai konzultációt.

Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón elismerően szólt a regionális képző központnak a Kárpát-medence egész magyarságát átfogó, "PannonForrás Első Kárpát-medencei Fejlesztési és Tudásklaszteréről".

Útját ezután Körösladányban folytatta, ahol sajtótájékoztatót tartott a város vezetőivel, Kardos Károly polgármesterrel, dr. Pelcsinszki Boleszláv alpolgármesterrel, illetve Kónya Istvánnal, a megyei közgyűlés alelnökével.
— A Nemzeti Energia Stratégia megvalósításához szükséges eszközök között első helyen az energiahatékonyság és takarékosság, a második helyen pedig a megújuló energiák használatának elterjesztése szerepel — hangsúlyozta Bencsik János. A békésszentandrási származású, a településhez ma is erősen kötődő államtitkár kiemelte, hogy az országban idén — Hajdú-Bihart megelőzve — Békés megye nyerte el a legtöbb pályázatot, egészen pontosan huszonhatot a megújuló energetika terén.

Kardos Károly és dr. Pelcsinszki Boleszláv később szólt beruházásaikról, annak jelentőségéről, előzményeiről. Bencsik János ezután megtekintette a város alternatív energiaforrásokat használó óvodáját, illetve ellátogatott a Meta Vasipari Kft-hez, ahol ugyancsak az energiakorszerűsítésről tájékozódott.

Füzesgyarmat külterületén részt vett a Mol bázistelep mellett mintegy 22 hektár nagyságú területen, több lépcsőben megvalósítandó energiaparkkal kapcsolatos megbeszélésen. A helyi politikai élet vezetőivel is találkozott, s a Kuka Robotics füzesgyarmati üzemébe is ellátogatott.

A tartalomból

• Külgazdasági Stratégia konzultáció

2011. június 15-én, a Nemzetgazdasági Minisztériumban, a Nemzetgazdasági Minisztérium Külgazdasági Államtitkársága "A Külgazdasági Stratégia a külföldi működő tőke beruházások és a beszállítói kapcsolatok növelése érdekében" címmel szakmai konzultációt tartott, melyen a Magyar Innovációs Szövetséget dr. Ábrahám László elnökségi tag képviselte.
...

• Vállalati együttműködési programok a Műegyetemen

2011. június 21-én, tagszervezetünk, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, "Útközben - A BME kutatóegyetemi pályán" címmel konferencián mutatta be az egyetem és a vállalkozások közötti kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködés bővítése érdekében kezdeményezett három programot.
...

• Géniusz sajtótájékoztató

A Magyar Géniusz Program tanévzáró sajtótájékoztatójára 2011. június 15-én, délelőtt került sor a Shambala Caféban, Budapesten, melynek levezető elnöke Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztője volt.
...

• Magyar Feltalálók Napja az Óbudai Egyetemen

2011. június 16-án, tagszervezetünk, az Óbudai Egyetem Népszínház utcai épületében a Magyar Feltalálók Egyesülete "Harmadik Magyar Feltalálók Napja - Tisztelgés a Nobel-díjas géniuszaink előtt" címmel tartotta rendezvényét. Az időpont aktualitását az adta, hogy Szent-Györgyi Albert 70 éve adta be a C-vitamin gyártásra vonatkozó szabadalmát.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

"Harsányi István-díj"

A hazai menedzserképzés elősegítése, illetve a menedzsment ismeretek elsajátítása céljából magánkezdeményezés alapján 1991-ben életre hívott, a Magyar Innovációs Szövetség által gesztorált és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által támogatott közhasznú Manager Képzés Alapítvány, elsősorban a gazdasági, a műszaki és a természet-tudományi felsőfokú intézményekben graduális és posztgraduális, valamint a PhD-képzés keretében tanuló hallgatók menedzsment ismereteinek bővítését, gyakorlatban történő alkalmazását hivatott elősegíteni.

Az Alapítvány Kuratóriuma, a Pro Progressio Alapítvány támogatásával a "Harsányi István-díj" (és a velejáró kutatási ösztöndíj) elnyerésére a 2011. évre ismételten pályázatot ír ki. A Kuratórium az innovációval kapcsolatos menedzsment témakörben készített kiemelkedő színvonalú
- tudományos diákköri munkák,
- kutatási munkák,
- szakdolgozatok, diplomamunkák,
- PhD-disszertációk
készítőit kívánja elismerésben részesíteni, és gyakorlati tevékenységüket támogatni.

A pályázatok az alábbi - az innovációs folyamatokkal kapcsolatos - menedzsment szakterületeken adhatók be:
- szellemitulajdon-védelem menedzsment
- tudás menedzsment
- minőség menedzsment
- humán menedzsment
- kutatás-fejlesztési, innovációs menedzsment
- informatikai menedzsment
- környezetvédelmi menedzsment
- innováció támogatási formái
- innováció szerepe a vállalkozásokban
- stratégia, üzletfejlesztés
- logisztika, anyagtechnológia.

A pályaműveket az innováció szempontjait kiemelő, max. 2 oldalas összefoglalóval kiegészítve, nyomtatott formában, 2 példányban, valamint elektronikusan is, magyar nyelven lehet benyújtani. Idegen nyelven csak akkor, ha csatolnak hozzá egy publikációként közreadható, értékelésre alkalmas magyar nyelvű összefoglaló kéziratot.

A pályázatok elbírálásának feltétele: a felsőoktatási intézmény hivatalos (tanszékvezetői) ajánlása, (témavezetői, opponensi) értékelése, valamint a "Pályázati adatlap" teljes körű kitöltése. Az elbírálásánál előny, ha esettanulmányt is tartalmaz a pályázat.

Beküldési határidő: 2011. június 30-án, 12:00 óráig beérkezően.

Beadás helye: Magyar Innovációs Szövetség titkársága: 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79., II. em.

A szakmai Kuratórium 2011. augusztus 31-ig hozza meg döntését a kutatási ösztöndíjakról, és erről írásban értesíti a pályázókat. Az ösztöndíj összegét a pályaművek színvonala alapján a kuratórium évenként határozza meg. (2010-ben az elnyert ösztöndíjak értéke egyenként 120 000 Ft volt).
A díjak átadására ünnepélyes keretek között 2011 októberében, szakmai rendezvény keretében kerül sor. A díjazott pályaművek összefoglalóit a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság honlapján publikáljuk.

A pályázati adatlap és az értékelés szempontjai beszerezhetők az Alapítvány Titkárságán (dr. Antos László titkár, tel: 453-6572, e-posta: innovacio@innovacio.hu) vagy letölthetők a www.innovacio.hu c. portálon a Harsányi István-díj c. rovatból.
a lap tetejére

---

CSR Hungary Díj

Újra pályázhatnak a felelősen működő cégek a CSR Hungary Díjra, mely a hiteles csr (vállalatok társadalmi felelőssége) támogatását tűzte ki célul. A jelentkezőket új kategóriák szerint várják, úgymint:
- Vezető csr gyakorlatok - C(S)R menedzsment,
- Közös felelősség - Közös ügyek,
- Környezet/zöld kiválóság,
- CSR Kiválóság/személy,
2011. október 17-ig.

A CSR Hungary konferenciát 2006-tól, a díjat 2008-tól tagintézményünk, az Atlantis Press hirdeti meg.

A bírálóbizottság elnöke Takács János, az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft vezérigazgatója.
Tagok: Dr. Bakonyi József, a Közbeszerzések Tanácsának megbízott főtitkára, Dr. Gajdos Róbert, Közbeszerzések Tanácsának elnöke, Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és pr igazgatója, Dr. Havas-Kovács Gabriella, Környezetvédelmi szakjogász, Karászi Zoltán, a TÜV Rheinland InterCert Kft. (nemzetközi tanúsító szervezet) ügyvezető igazgatója, Dr. Kürti Sándor, a KÜRT Zrt. elnöke, dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke.

További információ: media@csrhungary.eu, tel.: 1/352-0957, www.csrhungary.eu

A hírlevél megtekintése

2011. május 30-31-én került megrendezésre Tel Aviv-ban a „Magyarország – EU - Izrael induló vállalkozások és innováció” című workshop, amely a magyar EU-elnökség izraeli rendezvényeinek fő eseménye volt.

A K+F-ben élenjáró EU tagországok (Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia, stb.) és az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága is nagy jelentőséget tulajdonít az induló technológiai vállalkozások terén elért izraeli eredményeknek, sőt az Izraelben bevált gyakorlatok (best practices) adaptálásának is. Ezért a konferencia célja az volt, hogy a résztvevők ezeket az eredményeket interaktív műhelymunka keretében minél jobban megismerjék és tájékoztassák egymást az országaikban bevált, hasonlóan sikeres programokról és a tervezett jövőbeni intézkedésekről.

A konferencia három egymás utáni szekcióban zajlott, a sikeres innovációs ökoszisztéma három fő szereplő-csoportjának megfelelően:
•Az innováció és start-up politikák állami kidolgozói
•A facilitátorok (kockázati tőke ipar, technológiai inkubátorok, klaszterek)
•Az induló technológiai vállalkozások forrásai (egyetemi technológia-transzfer cégek, feltaláló-vállalkozók, spin-off-ok, stb.)
A három szekcióban összesen 21 előadás hangzott el, majd másfél órás kerekasztal beszélgetések következtek, amelyekben a többi jelenlevő is aktívan részt vett. Az előadók Izraelből, Magyarországról, Csehországból az Egyesült Királyságból, Finnországból, Hollandiából, valamint az Európai Bizottságtól érkeztek, jelentős részük az adott terület nemzetközileg is elismert szakembere volt.
A megnyitó előadást Avi Hasson a Chief Scientist Office elnöke tartotta, az izraeli innovációs rendszer új trendjeiről. Ezután Szentgyörgyi Zoltán magyar, valamint Andrew Standley EU nagykövet is üdvözölték a résztvevőket.
Az egyes szekciók elején egy-egy áttekintő (keynote) előadásra került sor, a három szekció sorrendjében ezek a következők voltak:

•Yosi Smoler, az izraeli technológiai inkubátor program igazgatója,
•Aaron Mankowski, az izraeli high-tech szövetség elnöke, a legnagyobb kockázati tőkekezelő vezető partnere,
•Marcel De Haan, a hollandiai high-tech campus hálózat igazgatója.
A három kerekasztal megbeszélés moderátorai az alábbiak voltak:
•Gilead Fortuna, az izraeli Technion (műszaki egyetem) stratégiai intézetének igazgatója,
•Yigal Erlich, az izraeli kockázati tőkeprogram (Yozma) alapítója,
•Pekka Roine, a Finn Találmányokért Alapítvány elnöke.

A kerekasztal megbeszélések kitértek az egyes országok tapasztalatainak összevetésére az elhangzott előadások alapján, és különös hangsúlyt kaptak azok a területek, ahol a résztvevők úgy vélték, az EU-ban hasznosítani kellene az izraeli tapasztalatokat. Ugyanakkor sokszor a legélesebb viták, maguk az izraeli előadók között voltak, amik jól mutatják, hogy egy sikeres modell is folyamatos fejlesztést igényel.

Nagyjából egyetértés alakult ki két fontos területen:
•Sikeresnek bizonyulnak azok a programok, ahol az állami pénz magán-befektetéssel (nem pusztán önerővel) társul. ilyen az izraeli technológiai inkubátor program, valamint egyes finn és amerikai programok.
•Ha az állami pénz mellé nem társítanak tapasztalatokon alapuló vállalkozói és inkubátor szakértelmet, valamint nem segítik a vállalkozói szellem erősítését, az állami támogatások hasznosulása sokkal alacsonyabb fokú lesz.
A rendezvénynek külön jelentőséget adott az a tény, hogy az izraeli EUREKA elnökséget a magyar EUREKA elnökség követi, ez év júliusától. Ezt figyelembe véve a magyar nagykövet által május 29-én adott indító fogadáson nemcsak a workshop előadói és szervezői, hanem az azzal egy időben rendezett EUREKA ülésen résztvevő izraeli és magyar EUREKA elnökségi csapatok tagjai is részt vettek. A workshop két napján összesen 70 különböző résztvevő regisztrált, amihez a fogadáson az EUREKA delegáltak tíz fős csoportja csatlakozott.

A konferencia után számos pozitív visszajelzés érkezett, amik azt mutatják, hogy sikerült elérni a kitűzött célokat. Pekka Roine, az “Alapítvány a finn találmányokért” elnöke köszönetet mondott „az egész magyar nagykövetségnek, akik az elnökségükkel összhangban ebbe a csodálatos kezdeményezésbe nemcsak az EU-t, hanem más országokat is bekapcsoltak”. Lacza Zsombor, a Semmelweis Innovations, ügyvezető igazgatója szerint „Jó volt látni, hogy a magyarok meghívására jelentős policy makerek jöttek el, és ténylegesen megvitatták az Uniónak fontos problémákat. Semmiképpen nem volt ez egy látszat rendezvény, ami azon is érezhető volt, hogy milyen erős viták alakultak ki a szünetekben, vacsorákon. Az időzítés is jó volt, látszik, hogy már az EU-ban is érezhető a sürgősség hogy radikálisan változtatni kell az innovációs politikán különben teljesen lemaradunk a versenyben és gazdasági hátrányba kerülünk.”Thomas Lipinski (UK), a Green Structures nevű, több díjat nyert innovatív „zöld” vállalkozás vezetője szerint „A biotech inkubátor meglátogatása teljesen új perspektívát nyitott számunkra. Jó kapcsolatokat építettünk ki a magyar delegációval is és érdekes terveket fogalmaztunk meg, így a workshop mindenki számára gyümölcsöket fog hozni” .

A konferenciáról beszámolt egy izraeli TV és rádió csatorna, továbbá a Kossuth Rádió tudósítója.
A rendezvényt a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Külügyminisztérium és az Izraelben működő EU-delegáció támogatta anyagilag.

15 milliárd forint akkreditált innovációs klaszterek támogatására. Megjelent az „Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása" c. pályázat

Akár 1 milliárd forint támogatást is elérhet, hatvan százalékos támogatási arány mellett az együttműködő innovatív vállalkozások közös, a klaszter érdekét is szolgáló technológiai innovációs projektjeinek segítésére; a műszaki fejlesztés háttérnek a biztosítása az adott klaszter több tagja által tulajdonolt projekttársaságok támogatása révén.
A pályázat célja, az együttműködő innovatív vállalkozások közös, a klaszter érdekét is szolgáló technológiai innovációs projektjeinek segítése; a műszaki fejlesztés háttérnek a biztosítása az adott klaszter több tagja által tulajdonolt projekttársaságok támogatása révén.

Támogatottak köre:
Projektjüket nem a Pest megyében vagy Budapesten megvalósító, kettős könyvvitelt vezető és az EVA hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságok (a klaszter több tagja által tulajdonolt projekttársaságok).
Kizárólag egy, azonos akkreditált innovációs klaszterbe tartozó legalább 3 független tag tulajdonosi részvételével kizárólag a projekt megvalósítására és fenntartására létrehozott gazdasági társaságok (projekttársaságok) pályázhatnak.
Támogatott tevékenységek:

Nem a Közép-magyarországi régióban megvalósuló:
* alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül;
* alkalmazott (ipari) kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban;
* kísérleti fejlesztés: az alkalmazott (ipari) kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése.

A támogatás: vissza nem térítendő.
Értéke minimum 100 millió forint maximum 1 milliárd forint.
A támogatás mértéke az összes elszámolható költség 60%-a.
Beadási határidő: 2011. július 15.-től 2011. december 31-ig.

A tartalomból:

• 20. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjátadási ünnepsége

Dr. Hoffmann Rózsa fővédnök, a NEFMI államtitkára, számos protokoll vendég, érdeklődő, valamint a sajtó képviselőinek jelenlétében került sor a 20. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjátadási ünnepségére 2010. június 8-án, a budapesti Millenáris Parkban.
...

• Mire számíthatunk 2011-ben?

"Innovációs dominancia jellemző a 2010 éves kockázati és magántőke befektetésekben - Mire számíthatunk 2011-ben?" címmel tagszövetségünk, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) összegzést készített a 2010 éves kockázati és magántőke befektetésekről és a 2011-es lehetséges kilátásokról.
...

• Környezettechnológiai Innovációs Stratégia véleményezése

A Vidékfejlesztési Minisztérium felkérte Szövetségünket a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiáról szóló Kormány előterjesztés véleményezésére.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

"Harsányi István-díj"

A hazai menedzserképzés elősegítése, illetve a menedzsment ismeretek elsajátítása céljából magánkezdeményezés alapján 1991-ben életre hívott, a Magyar Innovációs Szövetség által gesztorált és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által támogatott közhasznú Manager Képzés Alapítvány, elsősorban a gazdasági, a műszaki és a természet-tudományi felsőfokú intézményekben graduális és posztgraduális, valamint a PhD-képzés keretében tanuló hallgatók menedzsment ismereteinek bővítését, gyakorlatban történő alkalmazását hivatott elősegíteni.

Az Alapítvány Kuratóriuma, a Pro Progressio Alapítvány támogatásával a "Harsányi István-díj" (és a velejáró kutatási ösztöndíj) elnyerésére a 2011. évre ismételten pályázatot ír ki. A Kuratórium az innovációval kapcsolatos menedzsment témakörben készített kiemelkedő színvonalú
- tudományos diákköri munkák,
- kutatási munkák,
- szakdolgozatok, diplomamunkák,
- PhD-disszertációk
- készítőit kívánja elismerésben részesíteni, és gyakorlati tevékenységüket támogatni.

A pályázatok az alábbi - az innovációs folyamatokkal kapcsolatos - menedzsment szakterületeken adhatók be:
- szellemitulajdon-védelem menedzsment
- tudás menedzsment
- minőség menedzsment
- humán menedzsment
- kutatás-fejlesztési, innovációs menedzsment
- informatikai menedzsment
- környezetvédelmi menedzsment
- innováció támogatási formái
- innováció szerepe a vállalkozásokban
- stratégia, üzletfejlesztés
- logisztika, anyagtechnológia.

A pályaműveket az innováció szempontjait kiemelő, max. 2 oldalas összefoglalóval kiegészítve, nyomtatott formában, 2 példányban, valamint elektronikusan is, magyar nyelven lehet benyújtani. Idegen nyelven csak akkor, ha csatolnak hozzá egy publikációként közreadható, értékelésre alkalmas magyar nyelvű összefoglaló kéziratot.

A pályázatok elbírálásának feltétele: a felsőoktatási intézmény hivatalos (tanszékvezetői) ajánlása, (témavezetői, opponensi) értékelése, valamint a "Pályázati adatlap" teljes körű kitöltése. Az elbírálásánál előny, ha esettanulmányt is tartalmaz a pályázat.

Beküldési határidő: 2011. június 30-án, 12:00 óráig beérkezően.

Beadás helye: Magyar Innovációs Szövetség titkársága: 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79., II. em.

A szakmai Kuratórium 2011. augusztus 31-ig hozza meg döntését a kutatási ösztöndíjakról, és erről írásban értesíti a pályázókat. Az ösztöndíj összegét a pályaművek színvonala alapján a kuratórium évenként határozza meg. (2010-ben az elnyert ösztöndíjak értéke egyenként 120 000 Ft volt).
A díjak átadására ünnepélyes keretek között 2011 októberében, szakmai rendezvény keretében kerül sor. A díjazott pályaművek összefoglalóit a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság honlapján publikáljuk.

A pályázati adatlap és az értékelés szempontjai beszerezhetők az Alapítvány Titkárságán (dr. Antos László titkár, tel: 453-6572, e-posta: innovacio@innovacio.hu) vagy letölthetők a www.innovacio.hu c. portálon a Harsányi István-díj c. rovatból.

A hírlevél megtekintése

Uniós támogatással, mintegy 2,4 milliárd forintos beruházással új, közel 25 ezer négyzetméteres termelő és logisztikai központot épít Szeged közelében Közép-Európa meghatározó üvegkereskedelmi és -feldolgozó vállalkozása, a Szilánk-csoport.

Varga Gusztáv, a csoport tulajdonosa a beruházás ünnepélyes alapkőletételekor csütörtökön elmondta, a zöldmezős beruházás Szeged határban valósul meg.

A Szilánk Zrt. 13 ezer négyzetméteres új termelőcsarnokában egy helyre kerülnek a társaság jelenleg egymástól elkülönült üzemrészekben folyó gyártási tevékenységei. A 1,5 milliárdos beruházás – melyből 683 millió forintot pályázati támogatás fedez – a hatékonyság növekedését, a fajlagos költségek csökkentését eredményezi.

A Szilánk 2007 Zrt. 8 ezer négyzetméteres új logisztikai központja 900 millió forintból, 250 millió forintos uniós támogatással épül föl, a fejlesztés magas színvonalú kiszolgálást tesz majd lehetővé a gyártó és forgalmazó cégek számára – közölte a szakember.

Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár a magyar vállalkozások innovációs képessége egyik jó példájának tartja a Szilánk-csoport fejlődését. Az eseményen elmondta, az új beruházás megfelel a legszigorúbb energetikai igényeknek. A korszerű megoldások minimálisra csökkentik az üzemeltetéshez szükséges energiaigényt, s a termelés során keletkező „hulladék hőt” is felhasználják. Zárt rendszerű cirkulációs megoldással újrahasznosítják a gyártás során felhasznált vizet, az épületekre hulló csapadékkal pedig a zöldterületek öntözését oldják meg.

Tradíciós üvegezés
Varga Gusztáv közel százéves hagyomány folytatásaként 1989-ben nyitotta meg Szilánk néven képkeretező és üvegező műhelyét Szegeden. Amikor a vállalkozás tevékenységi köre 1997-ben nagykereskedelemmel, üvegfeldolgozással, szigetelőüveg-előállítással és üvegipari gépek gyártásával bővült, a cég nagyobb, kéthektáros telephelyre költözött. Az egykori Szegedi Konzervgyár területén a cégcsoport 2003-ban alakította ki 12 hektáros központját. A cégcsoport forgalma 2010-ben 22 millió euró volt, s mintegy 300 embernek adott munkát, termékeit öt kontinens harminc országában forgalmazzák

A Pólus Program egyre nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy a gazdaság különböző ágazataiban ténykedő vállalkozások, oktatási intézmények, szervezetek összefogva, klaszterekben működhessenek. Jó példaként szolgálhat a széles körű együttműködési hálózat létrehozásában a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter, amely debreceni székhellyel működik, ám tagjai az ország különböző pontjairól vesznek részt a tevékenységében.

Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Kft. a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter menedzserszervezete. A klaszter program egy nemzetközileg jegyzett, hazai és külföldi tőkét, valamint magasan képzett kutatókat, biotechnológiai, és agrártudományi, kiemelten agrár-biotechnológiai szakembereket vonzó, piac vezérelt innovációs együttműködési rendszert kíván létrehozni. − Ez a klaszter tudásalapú speciális innovációs rendszer, melyben a Debreceni Egyetem, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, valamint a Kaposvári Egyetem tudásbázisára épül. Az egyetemek mellett a klaszter kulcsszereplői között található a Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara, a vállalati szereplők között a Pick Szalámigyár Zrt, illetve számos − funkcionális élelmiszerek fejlesztésében, előállításában és gyártásában érdekelt kis- és középvállalat. A klaszter – hazai és nemzetközi partnereivel együtt – fontos szereplője lehet nemcsak a magyar, de az Európai Unión belüli és azon kívüli „Food, Health and Wellness ágazati kutatásoknak és fejlesztéseknek, érintve a funkcionális élelmiszerkutatáshoz kapcsolódó műszer és diagnosztikum, valamint egészséges élelmiszer fejlesztést is – tájékoztatta az Együtt Üzleti Hetilapot dr. Prokisch József, az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Kft. ügyvezetője.

A klasztert irányító társaság tulajdonosai a Debreceni Egyetem (40%), a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (30%), a Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara (30%). Az ügyvezetők: Dr. Prokisch József és Tóth Péter. A társaság alaptőkéje 500 ezer forint. A klaszter kft.-t 2009. július 14-én jegyezték be.

Prokisch József beszámolt arról is, hogy a klaszternek jelenleg 34 oktatási intézmény, cég, vállalkozás − közöttük kis- és középvállalkozások is −, valamint egyéb szervezet a tagja. Fő cél a közös fejlesztés, a közös piacra jutás. – Már uniós pályázatot is nyertünk egy olyan kutatási programra, amelynek a célja a sport és az étkezés összekapcsolása, ezen keresztül pedig az, hogyan lehet megelőzni a népbetegségek – szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek − terjedését a világban. Ebben a nemzetközi pályázatban 16 résztvevő működik közre, Magyarországról négy résztvevő van a programban, többek között a Debreceni Egyetem és a klaszter kft. is – ismertette a legújabb pályázatot az ügyvezető. A program összességében 3 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kapott.

A kft. 2010-ben elnyerte az akkreditált státuszt így több elvi pályázati lehetőséghez jutott. Ezek a pályázatok minden esetben jelentős önrészt tartalmaznak, ezért önfenntartó, bevételt tervezhető tevékenységek kialakítására van szükség. − Elsőként az I-bolt elindítása a feladat, amely várhatóan tesztüzemként 2010 nyarán indul és szeptemberre kialakult rendszerré kell válnia. Ennek az a célja, hogy az általunk kifejlesztett termékeknek teret nyissunk, lehetőséget teremtsünk a megismerésükre, és természetesen arra is szolgál, hogy visszajelzéseket kapjunk a termékekről. Ebben az évben a már elnyert FP7-es pályázatból 2-3 millió forintos bevétellel számolhatunk. Sok függ attól, hogy mennyire lesz sikeres az I-bolt, milyen pályázatokat tudunk beindítani – mondta Proksich József, hozzátéve, hogy idén is és jövőre is több pályázaton szeretnének indulni, illetve a klasztercég működéséből is stabil jövedelemre számítanak.
http://www.egyutthirportal.hu/articles/view/1010/lelmiszeripari-klaszter

Megalakult Kovászna megyében a mezőgazdasági eredetű élelmiszeripari termékek klasztere.

Az Agrofood nevű klasztert az ASIMCOV vállalkozói szövetség kezdeményezte azzal a céllal, hogy támogassa az ágazatban az üzletkötést és a tudományos kutatást. Az új klaszterbe a hús- és tejfeldolgozók, a malom- és sütőiparban vállalkozók, az ásványvíz-palackozók, gazdák, kutatóközpontok, felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek, pénzintézetek, tanácsadó cégek és önkormányzatok tömörülnek. Tegnap összesen 52 vállalkozás, intézmény és szervezet csatlakozott az Agrofood klaszterhez.

Vajda Lajos, az ASIMCOV ügyvezető igazgatója elmondta, a klaszter továbbra is nyitott, lehetőséget nyújt a tagok számára a közös népszerűsítésre, együtt vehetnek részt vásárokon, kiállításokon, közös honlapot működtethetnek, közösen pályázhatnak vagy kutathatnak fel külföldi piacokat, ugyanakkor a más klaszterekkel való együttműködés révén a tapasztalatcserére is alkalmat teremt. Kovászna megyében a mezőgazdaság a vezető ágazat, az Agrofood klaszter lehetőséget teremt arra, hogy a háromszékiek a mezőgazdasági eredetű élelmiszerekkel újabb romániai piacokat hódítsanak meg, és betörjenek a kelet-európai országokba is, fogalmazta meg Vajda Lajos. Kovászna megyében ez a harmadik klaszter az ASIMCOV szövetségen belül, a faipari és a megújulóenergia-szövetség már korábban megalakult. Turisztikai klaszter létrehozását is tervezik. Vajda Lajos elmondta, a világon rengeteg sikeres klaszter működik, például a számítógépgyártásban vezető kaliforniai Silicon Valley.

A tartalomból:

• 20. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny

A jubileumi, 20. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny bírálóbizottsága 2011. május 20-án megtartotta ülését. A bizottság a beérkezett 49 pályázatot egyenként megvitatta, s a testületileg meghozott döntés értelmében 10 pályázat díjazásban, 3 pályázó különdíjban, 6 pályamunka kiemelt dicséretben, további 31 dolgozat pedig dicséretben részesült.
...

• INNONET Nonprofit Kft. taggyűlés

2011. május 17-én, Győrben tartotta tagszervezetünk, az INNONET Nonprofit Kft. a 2010. évet lezáró taggyűlését.

A taggyűlési beszámolóból kitűnt, hogy az INNONET működése stabil, az alaptevékenységből származó bérleti bevételek mellett jelentősek a projekttámogatások és a szakértői tevékenységekből származó bevételek is. Emellett az INNONET jelentős hazai és határon átnyúló kapcsolatrendszert épített ki.
...

• Magyar Innovációs Techshow

2011. május 17-18. között, a budapesti Millenáris Parkban, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Mobilitás és Multimédia Klaszter szakmai együttműködésével, a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület és a Magyar Innovációs Szövetség szakmai támogatásával került megrendezésre a Magyar Innovációs Techshow. A kiállítás a magyar uniós elnökség K+F programjának keretében május 16-19. között Budapesten megrendezett Future Internet Week eseménysorozathoz kapcsolódott.
...

• Európai Feltalálói Díj

2011. május 19-én, a Magyar Tudományos Akadémián került sor az Európai Feltalálói Díj átadására.
Az Európai Feltalálói Díj az innovatív tevékenység legrangosabb elismerése Európában. Az Európai Szabadalmi Hivatal által 2006-ban alapított díjat a hivatal évente adja át az Európai Bizottsággal és a díjátadó ünnepség idején soros EU-elnök országgal - ebben az évben Magyarországgal - együttműködve. A nyerteseket nagy presztízsű nemzetközi zsűri választja ki, amelynek idén tagja volt az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek és Rubik Ernő is.
...

• EU elnökségi konferencia

2011. május 17-18. között "Globális és európai kezdeményezések a szellemitulajdon-védelmi hatóságok munkamegosztásában" címmel tartottak konferenciát a magyar soros EU elnökség alakalmából, Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

"Harsányi István-díj"

A hazai menedzserképzés elősegítése, illetve a menedzsment ismeretek elsajátítása céljából magánkezdeményezés alapján 1991-ben életre hívott, a Magyar Innovációs Szövetség által gesztorált és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által támogatott közhasznú Manager Képzés Alapítvány, elsősorban a gazdasági, a műszaki és a természet-tudományi felsőfokú intézményekben graduális és posztgraduális, valamint a PhD-képzés keretében tanuló hallgatók menedzsment ismereteinek bővítését, gyakorlatban történő alkalmazását hivatott elősegíteni.

Az Alapítvány Kuratóriuma, a Pro Progressio Alapítvány támogatásával a "Harsányi István-díj" (és a velejáró kutatási ösztöndíj) elnyerésére a 2011. évre ismételten pályázatot ír ki. A Kuratórium az innovációval kapcsolatos menedzsment témakörben készített kiemelkedő színvonalú
- tudományos diákköri munkák,
- kutatási munkák,
- szakdolgozatok, diplomamunkák,
- PhD-disszertációk
- készítőit kívánja elismerésben részesíteni, és gyakorlati tevékenységüket támogatni.

A pályázatok az alábbi - az innovációs folyamatokkal kapcsolatos - menedzsment szakterületeken adhatók be:
- szellemitulajdon-védelem menedzsment
- tudás menedzsment
- minőség menedzsment
- humán menedzsment
- kutatás-fejlesztési, innovációs menedzsment
- informatikai menedzsment
- környezetvédelmi menedzsment
- innováció támogatási formái
- innováció szerepe a vállalkozásokban
- stratégia, üzletfejlesztés
- logisztika, anyagtechnológia.

A pályaműveket az innováció szempontjait kiemelő, max. 2 oldalas összefoglalóval kiegészítve, nyomtatott formában, 2 példányban, valamint elektronikusan is, magyar nyelven lehet benyújtani. Idegen nyelven csak akkor, ha csatolnak hozzá egy publikációként közreadható, értékelésre alkalmas magyar nyelvű összefoglaló kéziratot.

A pályázatok elbírálásának feltétele: a felsőoktatási intézmény hivatalos (tanszékvezetői) ajánlása, (témavezetői, opponensi) értékelése, valamint a "Pályázati adatlap" teljes körű kitöltése. Az elbírálásánál előny, ha esettanulmányt is tartalmaz a pályázat.

Beküldési határidő: 2011. június 30-án, 12:00 óráig beérkezően.

Beadás helye: Magyar Innovációs Szövetség titkársága: 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79., II. em.

A szakmai Kuratórium 2011. augusztus 31-ig hozza meg döntését a kutatási ösztöndíjakról, és erről írásban értesíti a pályázókat. Az ösztöndíj összegét a pályaművek színvonala alapján a kuratórium évenként határozza meg. (2010-ben az elnyert ösztöndíjak értéke egyenként 120 000 Ft volt).
A díjak átadására ünnepélyes keretek között 2011 októberében, szakmai rendezvény keretében kerül sor. A díjazott pályaművek összefoglalóit a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság honlapján publikáljuk.

A pályázati adatlap és az értékelés szempontjai beszerezhetők az Alapítvány Titkárságán (dr. Antos László titkár, tel: 453-6572, e-posta: innovacio@innovacio.hu) vagy letölthetők a www.innovacio.hu c. portálon a Harsányi István-díj c. rovatból.

---

Tanuljunk egymástól

Az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet idén is pályázatot hirdet természettudományos érdeklődésű, idén még nem érettségiző középiskolás diákok számára.

A 2011. június 27. és július 1. közötti héten, Budapesten, Csillebércen megrendezésre kerülő tudományos kutatótáborba olyan fiatalok jelentkezését várják, akik a több tudományág (fizika, kémia, biológia, matematika és mérnöki tudományok) módszereit és eredményeit integráló multidiszciplináris kutatóintézet laboratóriumaiban szívesen kipróbálnák magukat, sőt készek az ott folyó kutatómunkát saját eredeti ötleteikkel is támogatni.

Az MFA Nyári Iskolán való részvétel a kiválasztott ifjú kutatók számára ingyenes.

Jelentkezni legkésőbb 2011. június 6-án 6:00-ig lehet, a közreadott kutatási témák alapos áttanulmányozása után, melyek elérhetőek a www.mfa.kfki.hu/tanuljunkegymastol oldalon, ahol részletes információk is megtalálhatóak a táborról.

A hírlevél megtekintése

Öt kategóriában jutalmazták Európa legjobb feltalálóit Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. Az egységes európai szabadalmi rendszer jelentőségét méltatta a ceremónia előtt Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

A magyar EU-elnökség nevében emlékeztetett arra, hogy talán sikerült egy több évtizedes vitát kimozdítani a holtpontról. Miután az angol, a francia és a német lett a szabadalmi oltalom „hivatalos” nyelve, Olaszország és Spanyolország eddig még nem társult a formálódó új rendszerhez.

A versenyképesség és a gazdasági fejlődés érdekében szükséges a szabadalmi oltalom egységes európai védelme – hangsúlyozta Benoit Battistelli, az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) elnöke. Tavaly mintegy 11 százalékkal nőtt a hivatalhoz benyújtott szabadalmi kérelmek száma, ez Battistelli szerint már annak a jele, hogy vége a válság romboló hatásának.

A kérelmek mintegy 60 százaléka Európán kívüli országból érkezik az EPO-hoz, a beadványok feléből válik szabadalom. Az új rendszer 70 százalékkal csökkentené a szabadalmaztatással járó költségeket – közölte Michel Barnier , az EU belső piaci biztosa.

Díjazott találmányok
• Fogászati titáninimplantátum: Peer-Ingvar Branemark (Svédország)
• Hajlékonyabb vasbeton: Ann Lambrechts (Belgium)
• Biomassza-kemence: Jens Dall Bentzen (Dánia)
• Alzheimer-kórt okozó gének azonosítása: Christine van Broeckhoven (Belgium)
• UV-sugaras vízfertőtlenítő eszközök: Ashok Gadgil, Vikas Garud (USA, India)

A nemzetközi verseny miatt elengedhetetlen, hogy ne csak a nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások is hozzáférjenek az legújabb megoldásokhoz és szoros kapcsolatot ápoljanak a az egyetemekkel – mondta Futó Péter egy konferencián.

Az egyre növekvő nemzetközi verseny miatt elengedhetetlen, hogy ne csak a külön K+F részleggel rendelkező nagyvállalatok férjenek hozzá a legújabb innovatív megoldásokhoz, hanem a kis- és középvállalkozások is egyre szorosabb kapcsolatba kerülhessenek az innováció forrásául szolgáló egyetemekkel és kutatóintézetekkel – jelentette ki Futó Péter, az Európai Üzleti Csúcstalálkozó (European Business Summit, EBS) az Európai Unió kiemelkedő gazdasági konferenciáján.

– Ha az Európai Unió versenyképes kíván maradni nemzetközi kihívóival szemben, mindenképpen fel kell zárkóznia az innováció terén az amerikai és a távol-keleti versenytársakhoz. Ehhez elengedhetetlen a vállalkozások tőkéhez jutásának elősegítése, egy egységes szabályozási rendszer kialakítása, a jelenleginél is összehangoltabb kutatás-fejlesztési programok elindítása, valamint a direkt kormányzati K+F támogatások jelenlegi szintjének emelése – mondta Futó.

A BUSINESSEUROPE alelnöke szerint az európai kis- és középvállalkozásoknak jelenleg az innováció és a K+F beruházások mellett három további területen van szükségük támogatásra. Az első és legfontosabb a tőkéhez jutás előmozdítása. A második a piacokhoz való hozzáférés segítése, ami egyrészt vonatkozik az európai piacokra, de az Unión kívüli kereskedelem lehetőségeinek javítására is. A harmadik kihívás pedig a jelenleg bonyolult bürokratikus rendszer egyszerűsítése, mely főképp a növekedő, új piacokra törekvő vállalkozásokat érinti.

Futó Péter beszédében kitért arra is, hogy jelenleg az Unió 27 tagországának mindegyikében eltérő szabályok vonatkoznak a kockázati- és magántőke-befektetésekre, ami nagymértékben megnehezíti a cégek forráshoz jutását, különösen a nemzetközi piacok felé is nyitott vállalkozások vonatkozásában. E folyamatok egyszerűsítése éppen ezért az európai gazdaság versenyképes működésének egyik fontos alapfeltétele.
Forrás: NOL

A kutatás-fejlesztésre és innovációra igénybe vehető adókedvezmények rendszerének radikális átalakítására készül a kormány. Nyár végére várható erről a döntés, ám a lehetséges módosításokról már megkezdődött a konzultáció – tudtuk meg Nagy Anna kormányszóvivőtől. A cél a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzésére szolgáló adókedvezmények egységesítése és egyértelművé tétele. A jelenlegi szabályozás ugyanis nem egységes és nem mindenben harmonizál az európai gyakorlattal.

Az átalakítás célja a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzésének felülvizsgálata, konkrétan az erre igénybe vehető adókedvezmények egységesítése és egyértelművé tétele – nyilatkozta lapunknak a kormányszóvivő. Elsősorban azzal indokolta a készülő változtatásokat, hogy jelenleg nem egységes és bonyolult az elszámolás, és nem mindenben harmonizál az európai gyakorlattal. Nagy Anna szerint ráadásul számos kiskaput is rejt a rendszer, ez lehetővé teszi, hogy a kedvezményeket adóelkerülésre használják.

A k+f tevékenységhez kapcsolódó, elismert költségek aránya a nemzetközi tapasztalatok szerint iparágtól függően akár a társaságok teljes árbevételének húsz százalékát is elérheti. A 2009-es adatok azt mutatják, hogy Magyarországon leginkább a nagyvállalatok éltek a k+f+i területén igénybe vehető adókedvezmények lehetőségeivel. Tőlük messze lemaradva következnek a középvállalkozások, majd fényévekre a kis- és mikrovállalkozások.
„Fontos, hogy tényleg arra menjenek ezek a pénzek, amire szánjuk: a k+f+i ösztönzésére” – mondta Nagy Anna. Külön kiemelte a fiatal vállalkozásokat, és azt ígérte, hogy a széles körű igénybevétel érdekében külön kategóriát létesítenek az Európai Unióban is preferált vállalkozói csoport számára.

A kormány a múlt héten hozta létre társadalmi szervezetek és nemzetközi nagyvállalatok képviselői bevonásával azt a munkacsoportot, melynek az a feladata, hogy a 2012-es költségvetési törvénybe bevezethető javaslatokat dolgozzon ki a k+f+i finanszírozására és az innovációt hatékonyabban segítő adórendszerbeli változások előterjesztésére – tudtuk meg a Magyar Innovációs Szövetség alelnökétől. Monszpart Zsolt azt is elmondta, hogy első lépésben a nemzetközi gyakorlatok áttekintésére és annak mérlegelésére kerül sor, hogy mely elemeket lehet alkalmazni ezek közül Magyarországon. „A fiatal és induló vállalkozások temérdek problémával küzdenek, a kormánynak pedig az a feladata, hogy megkönnyítse a működés és gazdálkodás körülményeit” – reagált a hírre Darvas Gergely, a Magyar Spin-off és Start-up Egyesület alelnöke. A jelenlegi helyzet illusztrálására megjegyezte, hogy ha átlag amerikai kkv-k belecsöppennének a magyar valóságba, a kétharmaduk biztos „elhullana”, mert nem tudnának kiigazodni az itteni törvényi rengetegben. „Tehát nem irigyeljük a mostani kormányt, mert van tennivalója bőven, de üdvözlünk minden tevékenységet, amely az élhető gazdálkodási környezet megteremtésére irányul, így ezt a kezdeményezést is” – közölte az egyesületi elnök.

A k+f adóalap- és adókedvezmények vállalatok általi igénybevételének mértéke alacsony Magyarországon, annak ellenére, hogy az adóalap- és adókedvezmények köre viszonylag széles, és a magyar kedvezményrendszer az OECD-országokkal összehasonlítva is széles körű, elvi kedvezményeket biztosít – tájékoztatta lapunkat Márkus Csaba, a Deloitte illetékes igazgatója is. Hozzátette: ennek oka nem feltétlenül a kedvezmények ismeretének hiányában, hanem az alkalmazásuk körüli bizonytalanságban keresendő. Kiemelten fontos lenne például jogszabályban rögzíteni valamennyi adónemre kiterjedően a nem egyértelműen minősíthető tevékenységek k+f jellegének megítélését.

A tartalomból

• Befektetői Tanács K+F Munkacsoport

2011. május 11-én került sor a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) a Befektetői Tanács K+F Munkacsoportjának első ülésére, melynek létrehozását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte.
...

• Magyarország innovációs térképének újrarajzolása

2010. május 10-én, a Gerbeaud Házban, a Világgazdaság, a Magyar Innovációs Szövetség, a MAG Zrt. és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szakmai támogatásával konferenciát tartott.
...

• Kutatásszervezés és innovációmenedzsment kérdőív

Tagintézményeink, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem "Kutatásszervezés és innovációmenedzsment - tananyag- és tartalomfejlesztés különös tekintettel az egészség- és élettudományok területére" c. projektjének célja interdiszciplináris szemléletű, modulokból felépülő, elektronikus tananyag létrehozása az orvosi és egészségtudományi, a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai felsőoktatásban résztvevők számára.
...

• INNOVA taggyűlés

Tagszervezetünk, az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft., 2011. május 12-én tartotta Debrecenben a 2011-es év második taggyűlését. A taggyűlésen minden tulajdonos megjelent, köztük a MISZ képviseletében Dr. Harangozó István, regionális igazgató.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

A hírlevél megtekintése

Szeretném felhívni az Önök figyelmét a mellékletben található rendezvényre, illetve romániai cégek bemutatkozó levelére, partnerkeresés és üzleti lehetőségek, kapcsolatok kialakítása céljából.

Bővebb információk igénye esetén, kérem, forduljanak bizalommal a megadott címek és kontakt személyek, illetve tagozatunk titkárságára.

Hírek

Hazai termékek

A HVTK tervei között szerepel, hogy összegyűjtse azokat a honlapokat, melyek hazai vidéki termelők termékeit teszik elérhetővé az IT új eszközeinek segítségével. Bővebben...

Dilemmas of the CAP reform - Conference report

On April 8th Groupe de Bruges, in collaboration with the MSc Programme "Integrated rural development and management of rural space" of the Agricultural University of Athens, organised an international conference on the CAP reform entitled: "The Dilemmas of the CAP reform. Between competitiveness and public goods: can farmers deliver both?" href="http://www.hvtk.org/?hir=6887">Bővebben...

Public Goods and Rural Development

Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat Magazinjának az EU Ruralnak a 2011 tavaszi számában a közjavak kulturális dimenziójáról is olvashatunk. A Magazin angol nyelven érhető el a Hálózat honlapján. Bővebben...

Finnországi kaland

A Leader program iránt is érdeklődő vidéki fiatalokat invitál Finnországba az ottani Vidéki Hálózat és négy Helyi Akciócsoport programja, olvashatjuk az MNVH hírei között. Bővebben...

Az agroland.hu vidékfejlesztési hírei

---

Események

Aktuális események

• Globalizáció és új szegénység az európai vidéken 2011. május 20., Szolnok
• Development Prospects of Rural
  Areas 2011. május 24-26., Gödöllő
  
• Magyar Vidékakadémia 2011. május 24., Csongrád
  
• Földminőség és Földhasználati Információ konferencia
  2011. május 26-27., Keszthely
  
• International Conference on TOURISM and SPORTS MANAGEMENT
  2011. május 26-27., Debrecen
  
• Organic Farming Conference, Gödöllő
  2011. május 31- június 1., Gödöllő
  
• Magyar Vidékakadémia, Tiszaroff
  2011. május 31-31., Tiszaroff
  
• Global Sustainable Development Conference
  2011. június 2-4., Debrecen
  
• European Civil Meeting
  2011. június 5-7., Budapest

A HVTK frissen felkerült eseményei

• Rural Digital Agenda for 2020
  2011. július 11-14., Prague
  
• Georgikon Napok, Keszthely
  2011. szeptember 29-30., Keszthely

Az agroland.hu aktuális eseményei

---

A hírlevél megtekintése

A tartalomból:

• MISZ észrevételei az Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyeréséről
2011. május 1-én, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felkérésére a Magyar Innovációs Szövetség elküldte észrevételeit az Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerésére szolgáló pályázati felhívás tervezetéről.
...

• Tisztségviselőnk kitüntetése
Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011. április 22-én, miniszteri dolgozószobájában nyújtotta át dr. Antos László ügyvezető igazgatónak, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt kitüntetést, dr. Nagy Róza közigazgatási államtitkár jelenlétében. A kitüntetés átadását követő beszélgetésen többek között a készülő innovációs stratégiáról, az Innovációs Nagydíj pályázati rendszeréről esett szó.
...

• ITDH szakmai egyeztetés
2011. április 26-án, a Magyar Innovációs Szövetség székhelyén az ITD Hungary (ITDH) kérésére az ITDH öt munkatársa találkozott Szövetségünk képviselőivel.
...

• Magyar fiatalok egy élhetőbb jövőért
2011. április 11-15. között első alkalommal került megrendezésre Hágában a World Foresight Forum, melynek célja egy tudományterületek és országok közötti együttműködő ökoszisztéma megteremtése, amely segít globális problémák megoldásában. A World Foresight Forummal egy időben rendezték meg az első Kairos European Summit-ot is, amely az innovatív, vállalkozó szellemű hallgatók által vezetett Kairos Society első olyan eseménye, amely az Egyesült Államok területén kívül került megrendezésre.
...

• A szellemi tulajdon világnapja
Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

A hírlevél megtekintése

Hírek

Facebook - HVTK

Kedves olvasóink, továbbra is biztatnánk Önöket az új információs technológiai eszközök hétköznapi alkalmazására! Könnyen, gyorsan oszthatnak meg velünk és más olvasókkal vidékfejlesztéshez kötődő információkat a Facebook-on keresztül. Bővebben...

Szövetkezetek az élelmiszer-gazdaságban

Az Agroinform Kiadó gondozásában megjelent Szabó G. Gábor "Szövetkezetek az élelmiszer-gazdaságban" című könyve. A könyv alcíme: Gondolatok az ún. előmozdító típusú szövetkezés gazdasági lényegéről és integrációs jelentőségéről. Bővebben...

Magyar Géniusz Portál

A határokon átnyúló tehetséggondozó hálózatokban látja az európai versenyképesség erősítésének egyik zálogát Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, aki az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának
informális ülésén mutatta be a uniós támogatással megvalósuló Magyar Géniusz Programot. Bővebben...

Fenntarthatósági szótár

Útmutató a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szóhasználathoz. Bővebben...

Színezzük ki Magyarországot! - Pályázat

A Let`s Colour Településszépítő Egyesület pályázatot ír ki épített környezetünk színesebbé tételére. A pályázat keretében a megvalósuló projekt/projektek teljes eszközigényét (festékek, ecsetek, állványok) és a
színdesignereket az egyesület és az Akzo Nobel Coatings Zrt. (Dulux), a javasolt helyszíneket, ötleteket, falakat és a közösségi munkát a pályázók biztosítják. Bővebben...

Női Vállalkozók Magyarországi Hálózata

Az Európai Bizottság Versenyképesség és Innováció Programja 2009 októberében hívta életre a vállalkozónői hálózatot abból a célból, hogy sikeres vállalkozónők - saját példájukon keresztül is - ösztönözzék a nőket a vállalkozóvá válásra. Bővebben...

Fedezzétek fel kistérségeteket!

A játék, melyre invitálunk, csapatmunkára épül. A versenyben induló tanulóknak minimum 3 fős, maximum 5 fős csapatokat kell formálni! A játékban minden általános iskolás indulhat, alkothattok vegyes csapatokat is, a verseny
nincs korosztályhoz kötve. Bővebben...

A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia társadalmi vitája

Megkezdődött a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia társadalmi vitája. A koncepció letölthető a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjáról. Bővebben...

Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciája

Dr. Zsolnai József több mint tíz évvel ezelőtt feltette azt a kérdést, hogy melyik az az életkor, amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek a tudománnyal, a kutatással foglalkozzanak? A kérdésére mindenképp választ szeretett volna kapni, ezért tíz évvel ezelőtt létrehozta a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciáját.
Bővebben...

Az agroland.hu vidékfejlesztési hírei

---

Események

Aktuális események

• Tükörben a világ 2011. április 7- május 8., Debrecen
  
• Economic Science for Rural Development 2011. április 28-29., Jelgava
  
• World Renewable Energy Congress 2011 2011. május 8-13., Linköping
  
• Az Alföld-program újjáélesztése 2011. május 12., Martfű
  
• Development Prospects of Rural Areas 2011. május 24-26., Gödöllő
  
• Földminőség és Földhasználati Információ konferencia 2011. május 26-27., Keszthely
  
• International Conference on TOURISM and SPORTS MANAGEMENT 2011. május 26-27., Debrecen

A HVTK frissen felkerült eseményei

• Rural Digital Agenda for 2020 2011. július 11-14., Prague
  
• Georgikon Napok, Keszthely
  2011. szeptember 29-30., Keszthely

Az agroland.hu aktuális eseményei

• Pörköltfőző Verseny és Folklórnapok, Révfülöp 2011. május 13-15., Révfülöp

Aki érdeklődik a hazai innováció történései iránt, annak jó szívvel ajánlható az Innováció: két évtized mérlege című könyv. A Magyar Innovációs Szövetség kiadványa tanulságos olvasmány, hiszen az innováció gazdaságélénkítő hatása a megalakulás időszakában – Pakucs János alapító elnök szavaival – még sem a közvéleményben, sem az államvezetésben nem volt elismert. Mára változott a helyzet, leginkább a szövetség, számtalan kiváló szakember erőfeszítéseinek köszönhetően. Néhány napja megismerhettük a legújabb innovációdíjasokat. Talán sehol máshol nem bizonyíthatta annyi fiatal a tehetségét, mint a szövetség versenyein. Közülük a legjobbak minden évben ott vannak a nagy nemzetközi vetélkedőkön, sőt meghívott vendégként Stockholmban, a Nobel-díj-átadó ünnepségen is.

Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Regionális Tudományos Bizottsága és az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete "Innováció és együttműködés - a kapcsolathálózatok innovációra gyakorolt hatása" címmel könyvbemutatóval egybekötött tudományos konferenciát szervez 2011. április 14-én, csütörtökön, 10:00 órai kezdettel, az MTA Székház, Kistermében, Budapesten. (1051 Budapest, Roosevelt tér 9.)

Program
10:00 - 10:15 Köszöntő
Dr. Lengyel Imre és Dr. Lados Mihály intézetvezető
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet

10:15 - 11:30 Plenáris ülés

10:15 - 10:40 A magyar kormány innovációs politikája
Dr. Cséfalvay Zoltán, stratégiai államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium

10:40 - 11:05 | Tudományos hálózatok, agglomeráció és gazdasági növekedés
Dr. Varga Attila, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

11:05 - 11:30
Innováció és regionalizmus, regionális innováció
Dr. Rechnitzer János, tudományos tanácsadó,
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, rektor-helyettes, egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem

11:30 - 11:45 Kávészünet

11:45 - 13:25
A NETINNOV kutatási projekt eredményeinek bemutatása

11:45 - 12:25
A hazai vállalkozások innovációs tevékenysége Dr. Grosz András, tudományos munkatárs, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet

12:25 - 13:05 Vállalati együttműködési kapcsolatok és innováció
Dr. Csizmadia Zoltán, tudományos munkatárs,
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet

13:05 - 13:30 Stratégiai szövetségek Magyarországon
Dr. Baráth Gabriella, tudományos munkatárs,
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet

13:30 - 13:40 Könyvbemutató

13:40 - 14:00 Kérdések, vita, zárás

A kutatásról bővebb információ: http://w3.nyuti.rkk.hu/netinnov/index.htm.
A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
További információ, a részvételi szándék jelzése (legkésőbb 2010. április 10-ig): Dr. Grosz András, tudományos munkatárs, tel: +36 96 516 578, e-mail: grosza@rkk.hu.

Két fontos döntés is történt a múlt héten a tervezett egységes uniós szabadalmi rendszerrel kapcsolatban. A tagállamok szakminiszterei áldásukat adták arra, hogy 25 tagország az úgynevezett megerősített együttműködés keretében hozzáfogjon a szisztéma kialakításához, az Európai Bíróság pedig ítéletében kimondta, hogy a tervezett európai szabadalmi bíróság felállítása nem egyeztethető össze az uniós joggal.

A miniszteri tanács egy évek óta húzódó vita végére tett pontot azzal, hogy lehetővé tette a megerősített együttműködést, vagyis hogy 25 tagállam saját területén bevezethesse a közös szabadalmi rendszert. A kezdeményezéshez csupán Olasz- és Spanyolország nem csatlakozott, ugyanis nem támogatják azt, hogy az adminisztrációs, fordítási költségek csökkentése érdekében az összes uniós nyelv helyett csak három nyelven (angolul, németül és franciául) tegyék közzé a szabadalmakat az EU-ban.

Az Európai Bizottság számításai szerint ha egy feltaláló a jelenlegi rendszerben 13 tagországban hitelesíti a találmányát, az mintegy 20 ezer euróba kerül, ebből a fordítási költségek 14 ezret tesznek ki. Brüsszel szerint az egységes szabadalmi rendszer révén az egész EU-ra kiterjedő engedélyezés nem lehetne több 6200 eurónál, ebből a fordítási költség 10 százalék lenne.

"Jó hír a magyar feltalálóknak a megerősített együttműködésről szóló döntés, mert így olcsóbbá válhat a találmányaik bejegyzése szerte Európában" – értékelte a miniszterek döntését lapunknak Pintz György európai szabadalmi ügyvivő. A Pintz és Társai Szabadalmi Védjegy- és Jogi Iroda Kft. ügyvezetője mindamellett elmondta: 2013. január 1-je előtt nem valószínű, hogy ténylegesen bevezetik a rendszert.

"A bejegyzések magas költségén kívül a jelenlegi európai szabadalmi rendszer másik problematikus pontja, hogy a jogérvényesítés nem egységes, azt minden tagállamban külön kell kezdeményezni" – mondta Pintz György. A szabadalmakkal kapcsolatos jogérvényesítés jelenlegi nehézségeit oldotta volna meg az Európai Szabadalmi Bíróság felállítása, a közös bíróság révén a bejegyzések mellett olcsóbbá vált volna a jogviták rendezése is. Az Európai Bíróság azonban a miniszterek döntése előtt egy nappal meghozott ítéletében kimondta: a szabadalmi bíróságról szóló javaslat nem egyeztethető össze az uniós szerződés rendelkezéseivel.

"Az Európai Bíróság döntése nem veti vissza az egységes európai szabadalom ügyét, miután az csak a jogvitákat érinti, amelyek a szabadalmak egy-két százalékában fordulnak elő" – mutatott rá a szakértő. A pereket így a jövőben is minden egyes érintett tagállami bíróságnál le kell folytatni, emiatt a perköltségek – szemben a bejegyzésre vonatkozó költségekkel – nem csökkennek. A több országon átnyúló bitorlási ügyek jelentős része a gyógyszer- és vegyiparhoz köthető.

Magyar siker
A soros magyar EU-elnökség eddigi legnagyobb eredménye az egységes szabadalmi rendszer kialakítását lehetővé tevő együttműködés elindítása. Lényege, hogy legalább kilenc tagállam egy adott területen az integráció mélyítése mellett dönthet. "Decemberben még csak 12 tagország támogatta a kezdeményezést, a magyar szakdiplomaták munkájának eredményeképpen mára 25 állt az ügy mögé" – emelte ki a miniszteri ülésen elnöklő Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára.

A napenergia-szektor legnagyobb problémaként a gyenge és kiszámíthatatlan állami támogatási rendszereket nevezte meg, a hazai piacon a minőséget helyett egyelőre az ár a meghatozó - derül ki az Energiaklub tanulmányából.
Elsősorban az állami támogatások határozzák meg a napenergia-szektor helyzetét, a jelenleg 300 feletti cégből álló szektor legnagyobb problémának e dotáció kiszámíthatatlanságát, az adminisztrációs akadályokat nevezték - derül ki az Energiklub tanulmányából.

Magyarországon a becslések szerint 2010-ben 150 ezer négyzetméter beépített napkollektor állt rendelkezésre, e technológia alacsonyabb költségei és kisebb támogatási igénye miatt egyértelműen vezető pozíciót ért el a lakossági piacon, a bizonytalan támogatási rendszer miatt azonban visszaesett.

Áramot termelő napelemből egy megawattos beépített kapacitás állt rendelkezésre hazánkban tavaly, európai összehasonlításban Csehországban 70, Németországban pedig 1000 megawattos értékkel szemben - mondta Varga Katalin, az Energiklub megújuló energia projektvezetője. A kutatás szerint mindezek ellenére a hazai piacon egyre több szereplő jelenik meg, a koncentráció mellett a szereplők profitkilátásai is jelentősen javultak a tavalyi adatokhoz képest.
A hazai keresletet elsősorban az ár határozza meg, a minőség kérdése csak másod- vagy harmadlagos tényező a vásárlóknál - tette hozzá Varga. A hazai átvételi ár európai szinten sereghajtónak számít, kilowattóránként 30 forintos nagyságrendjével. A tapasztalatok szerint a hazai piacot elsősorban a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés szándéka mozgathatja, a környezettudatosság ebből a szempontból háttérbe szorul. A szolgáltatók részéről is egyre pozitvabb hozzáállás tapasztalható a csatlakozási szerződésekkel kapcsolatos problémák csökkenő száma alapján.
A kilátásokkal kapcsolatban Varga elmondta: a megújuló energia cselekvési terv 0,9 megawattról 63 megawattra emelné a beépített napenergia-kapacitást 2020-ra, a napkollektoros hőenergia-termelés pedig 0,2 petajoule-ról 3,4 petajoulre emelkedhet a következő 9 évben. Ebből adódóan a piaci szereplők is a kereslet növekedésére számítanak, állami szerepvállalás hiányában pedig előtérbe kerülhet a szakmai szervezetek szerepvállalása.

Napkollektort, napelemet venne? Kellemetlen meglepetés is érheti
Növekvő érdeklődés mutatkozik a napenergiát hasznosító kollektorok és napelemek iránt, az állami támogatásokra azonban nagy szükség lenne; a silány termékek és egynyári cégek pedig egyre nagyobb kockázatot jelentenek. A megtermelt áramot el is adhatjuk a szolgáltatónak.

Bár elméleti potenciálja rendkívül nagy, a napenergia magyarországi hasznosítása napjainkban a megújuló energiaforrások között az egyik legkisebb. A napelemek, napkollektorok száma Magyarországon is egyre bővül, mindemellett nagy lemaradásban vagyunk a szomszédos országokhoz képest is - mondta el a Napi Gazdaság Online-nak Varga Katalin, az Energiaklub megújuló energia projektvezetője, A magyarországi napenergia-piac 2010-ben című elemzés szerzője.
Az utóbbi években a lehetséges megrendelők részéről az érdeklődés, az igény folyamatosan nőtt, ugyanakkor a konkrét megrendelések, vásárlások mennyisége jelentős visszaesést mutat - fogalmazott Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetségének alelnöke, a Naplopó Kft. ügyvezetője. Ennek egyik oka a gazdasági-pénzügyi válság, de talán még fontosabb tényező az állami támogatások kedvezőtlen irányú változása.

A lebegtetés tönkreteheti a cégeket
A helyzet jelenleg az állami támogatások szempontjából a legrosszabb - mondja. A kormány nem fukarkodott az ígéretekkel, erőteljes propagandát folytatott ezen a téren; az Új Széchenyi Tervben is hangsúlyos szerepet kapott a meglévő lakásállomány energiahatékonyságának növelése. Mára azonban kiderült, hogy a költségvetés jelenlegi helyzetében még a tavalyi pályázatok kifizetésére sincs fedezet, nemhogy új pályázatok kiírására. Ezért idén valószínűleg nem fogják kiírni a beharangozott lakossági pályázatokat, a lebegtetés pedig lassan tönkreteheti az ezzel foglalkozó iparágat - fogalmazott.
A napkollektoros hőtermelés területén még mindig a viszonylag egyszerű, szinte minden családi házon megvalósítható, használati melegvizet készítő rendszer a legelterjedtebb. Egy ilyen rendszerrel az éves melegvíz-szükséglet 60-70 százalékban előállítható, a bekerülési költség pedig kivitelezéssel együtt körülbelül egymillió forint. A hőtechnikailag egyre korszerűbb házak megjelenésével pedig egyre gyakoribb az épületek fűtésére is rásegítő napkollektoros rendszerek megjelenése.

Az utóbbi időben a napelemes áramtermelő rendszerek is egyre rohamosabban terjednek -tudtuk meg a cégvezetőtől. Ennek egyik oka a napelemek árának jelentős csökkenése, a másik pedig az, hogy az áramszolgáltatók ma már viszonylag egyszerű eljárás után átveszik a napelemekkel megtermelt elektromos energiát. Ez jelentős lökést adott az úgynevezett hálózatra visszatápláló rendszereknek.
Irányadó nettó fogyasztói árak

forrás: Gaiasolar kft, Naplopó kft., Napelemcentrum.hu

Kérdéses a megtérülési idő
Egyebek mellett számítási módszer függvénye, hogy mennyi idő alatt térül meg egy átlagos méretű napkollektor-, illetve napelem-rendszer beszerzése és fölszerelése - fogalmaz az Energiaklub szakembere. Egyszerűbb számításokkal 3-6 év közé tehető a megtérülési idő; az inflációt és a kamatokat is figyelembe vevő számítások jelentősen 10 év fölé is emelhetik ezt az értéket. A megtérülés továbbá a támogatásoktól, és attól is függ, hogy milyen technológiát váltunk ki.
Az villamos energiát termelő napelemek jóval magasabb beruházási költséget igényelnek, így állami támogatás nélkül, közgazdaságilag megalapozott számításokkal a megtérülés egyelőre meghaladja a napelem-táblák élettartamát. Jelentős áramár-növekedést feltételezve a napelemes rendszerek akár állami támogatás nélkül is kevesebb mint 20 év alatt visszahozhatnák árukat, miközben a jól megvalósított rendszerek élettartama 20-30 év.
Hozhat is a konyhára

Az áramtermelő napelemmel akár pénzt is kereshetünk. Idén január elsejétől a napenergiával termelt villamos energia kötelező átvételi ára 29,84 forint/kilowattóra, ami az úgynevezett kiserőművekre vonatkozik. Egyszerűbb feltételeket nyújt mind engedélyezési, mind pénzügyi szempontból a „háztartási méretű kiserőmű” besorolás, amely olyan napelemekre vonatkozik, amelyek kisfeszültségű hálózatra csatlakoznak. Ebben az áramszolgáltató éves szaldó-elszámolást alkalmaz, azaz a hálózatra termelt napenergia-mennyiséget levonja az éves fogyasztásból.

Amennyiben viszont több villamos energiát kívánunk visszatáplálni, mint amennyit az adott csatlakozási ponton vételezünk, azt az áramszolgáltató ugyan átveszi, de csak a vételezett villamos energia átlagára és a rendszerhasználati díj összegének 85 százalékát fizeti ki érte.

Ilyen feltételek mellett tehát csak akkora napelem-rendszert érdemes kiépíteni, amellyel csökkenteni tudjuk a saját fogyasztásunkat. Ekkor lényegében ugyanazt az árat kapjuk érte, mint amennyiért vettük volna az áramot a szolgáltatótól (körülbelül 45 forint). Azok az országok, amelyek hangsúlyozottan támogatják a napenergia-hasznosítást, a fenti gyakorlattal ellentétesen a lakosság is korlátlanul termelhet villamos energiát a hálózatra - teszi hozzá az Energiaklub szakértője.

Támad a gagyi
Ma már a legfejlettebb technológia is elérhető itthon, és számtalan jól felkészült vállalkozás van jelen a hazai piacon. A kínálat mindazonáltal meglehetősen zavaros, és elképzelhető, hogy minél jobban utánanéz valaki ennek a témának, annál inkább összezavarodik az egymásnak ellentmondó információk áradatában - fogalmaz Varga Pál.
Megjelentek az egynyári vállalkozások is, akik a legolcsóbb, legsilányabb, döntően Kínából származó, vagy itthon összebarkácsolt termékekkel próbálják elárasztani a piacot. Az egyik legfőbb kockázatot a vevő számára a kivitelezői alkalmasság kérdése jelenti, melyet gyakran figyelmen kívül hagynak, többnyire az alacsony ár miatt - erősíti meg Véghely Tamás is, a Magyar Megújuló Energia Szövetség alapítója és elnökségi tagja, a Gaiasolar kft. ügyvezetője. Komoly meglepetések érhetik azokat, akik vásárláskor nem elég elővigyázatosak, gyakran ugyanis nem igazán lehet minőségről beszélni - tette hozzá.

A kellemetlenségek elkerülése érdekében mindenképpen több éves tapasztalattal, referenciákkal, illetve garanciális háttérrel rendelkező, megbízható szakemberrel szereltessük fel a napenergia-rendszerünket. Óvakodjunk a túlzott ígéretektől, az irreálisan alacsony áraktól, és a telephellyel nem rendelkező, pusztán mobiltelefonnal elérhető vállalkozásoktól - figyelmeztetnek a szakértők.

Aki rendelkezik műszaki ismeretekkel, barkács-szenvedéllyel, saját felelősségre előállíthat magának például saját készítésű napkollektort. Az Energiaklub szerint a költségek így a tizedére is csökkenthetőek, számolnunk kell azonban az alacsonyabb hatásfokkal és rövidebb élettartammal.

Támogatja a magyar kis- és középvállalkozásokat Svájc: az alpesi ország hárommilliárd forintot meghaladó összeggel járul hozzá a hazánkban foglalkoztatottak 70 százalékának kenyeret adó cégek hosszú távú finanszírozásához.
Simó Balázs a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatóságának vezetője és Christian Mühlethaler, Svájc Magyarországi Nagykövete kedden írta alá a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatására vonatkozó projekt megállapodást 15,2 millió svájci frank vagyis több mint 3 milliárd forint értékben. A projekt célja hosszú távú finanszírozás biztosítása a magyarországi kkv-k számára és ezzel munkahelyek teremtése.

Magyarországon a kkv-k foglalkoztatják a munkaerő körülbelül 70 százalékát; ezáltal a gazdaságban központi helyet foglalnak el. Ezek a kis- és közepes vállalkozások nehezen jutnak hosszú távú tőkéhez vagy saját tőkéhez. A saját tőkébe történő beruházás lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy középtávon is megőrizzék fizetőképességüket és ez elősegíti növekedésüket.

Ebben a gazdasági háttérben Svájc 15,2 millió svájci frankkal járul hozzá a "IV Euroventures Kockázati Alaphoz". A projekt hosszú távú finanszírozást biztosít legalább 27 innovatív és növekedés központú társaság számára. Ily módon számos új munkahely teremtése válik lehetővé és dinamikus, növekvő vásárlóerővel rendelkező kereskedelmi partnerek jöhetnek létre. Svájc számára szintén előnyös lehet az új kereskedelmi piac.

A "IV Euroventures Kockázati Alap" egy, az állam és magánbefektetők közötti partnerség a Jeremie programon belül. Ez az jelenti, hogy a tőke legalább 30 százalékát magánbefektetők biztosítják, akiknek befektetői tevékenységére ösztönzőleg hat az a tény, hogy a kockázati részt az állam viseli

2011. március 22-én a Hidro-Geodrilling Kft. (HGD Kft.) által szervezett „Hőszivattyús hasznosítás aktualitásai az Új Széchenyi Terv indításakor önkormányzatok és közintézményeik részére” elnevezésű konferencián „Hőszivattyús rendszerek támogatási lehetőségei és feltételei” címen előadást tartott Simon Tamás, az Energia Központ Nonprofit Kft. munkatársa.

Az előadás elején a hallgatók információt kaphattak az Energia Központ működéséről, ellátandó feladatairól.

Ezt követően Simon Tamás ismertette az Új Széchenyi Terv keretében a Zöldgazdaság-fejlesztési Program energetikai pályázati kiírásait, melyek március elején indultak. Elmondta, hogy az új kiírások már számos egyszerűsítéssel jelentek meg. Az ésszerű változások által rövidül a bírálati idő, bevezetésre kerül az automatizmusra épülő értékelési rendszer. Lehetőség nyílik a pályázatok CD-n történő benyújtására. További pozitívum, hogy az önkormányzatok által benyújtott pályázatok támogatási intenzitása egységesen 85%-ra növekszik.

Az előadás második felében a hőszivattyús rendszerek támogathatóságának feltételeit ismertette az Energia Központ szakértője. Vállalkozások és intézmények jelenleg is pályázhatnak hőszivattyú beruházásra, az erről szóló műszaki-szakmai kritériumrendszer bemutatásával zárult a prezentáció.

"Szeretnénk, ha az Európai Innovációs és Technológiai Intézet a kiválóság védjegyévé fejlődne, az EIT címke garanciát jelentene a kiemelkedő minőségre kontinensünkön és a világban." Ezt hangsúlyozta lapunknak adott nyilatkozatában Ronald de Bruin, az intézet beindításának irányítója, aki tavaly ambiciózus tervekkel érkezett Budapestre.

– Mi motiválta akkor, amikor az Európai Innovációs és Technológiai Intézet beindításának menedzselését elvállalta?
– Világéletemben szerettem valami újat, nagyszerűt létrehozni, és most az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel kapcsolatos feladataim erről szólnak. Itteni munkámmal az európai innováció fellendítésében kívánok globális összehasonlításban is kiemelkedő eredményeket elérni, ez motivált, amikor elvállaltam ennek az új intézménynek a beindítását. A mostani válságos időkben létkérdés Európa számára az EIT sikere, a tudásintenzív gazdaság megteremtése és az olyan globális problémák megoldása, mint amilyen az energiaellátás vagy az éghajlatváltozás.

– Melyek a működési területeik?
– A felsőoktatás, a kutatás, az üzleti és a vállalkozói szféra. Tennivalónk van bőven. Európának még sokat kell dolgoznia a hatékonyabb innováció érdekében. Bár számos kiváló oktatási és kutatóintézményünk van, ezek gyakran az üzleti világtól, a piactól elszigetelten működnek, és nem képesek megteremteni azt a „kritikus tömeget”, amely a sikeres innovációhoz szükséges. Az EIT feladata, hogy az ezzel kapcsolatos akadályokat leküzdje: integrálja a tudásháromszög – felsőoktatás, kutatás, üzleti szektor/innováció – szereplőit, világszínvonalú innovációorientált referenciamodellel, jó gyakorlatokkal szolgáljon a korszerű szemléletre és hozzáállásra, és előmozdítsa az Európa és fő versenytársai – így az Egyesült Államok és Japán – között lévő innovációs szakadék felszámolását.

– Eddig itt, Magyarországon keveset lehetett hallani arról, hogy mit csinál az EIT. Vannak már konkrét eredményeik?
– Az intézet beindítása valóban nem látványos munka, ám el kell végezni. Kifejezetten büszke vagyok viszont arra a három, már működő tudás- és innovációs közösségre (KIC – Knowledge and Innovation Community), amelyekkel 2010 decemberében írtuk alá a hétéves partnerségi megállapodást, információs és kommunikációs technológia (ict), fenntartható energia és klímaváltozás témakörben. Ezekben a közösségekben, amelyek munkáját üzleti terv alapján ugyanúgy vezérigazgató irányítja, mint egy vállalatét, újszerű kapcsolatokat építünk ki a felsőoktatás, az állami és a magánszektor szereplői között, ösztönözzük az együttműködést a vállalkozókkal, és támogatjuk az egyetemisták körében a vállalkozóképzést. Ez utóbbi érdekében a KIC-ek már tavaly megszervezték az első nyári vállalkozói iskolákat diákok részére. Az EIT maga is befektet ezekbe a közösségekbe, abban a reményben, hogy belőlük lehet a jövő új Facebookja, Google-ja vagy Nokiája. Mindezzel munkahelyeket is teremtünk és segítjük a gazdasági fellendülést Európában. Abban bízunk, hogy ezek a közösségek modellként szolgálnak hasonló helyi együttműködések kialakítására. Erre máris van példa Londonban, Párizsban és Helsinkiben, sőt Budapesten is. Itt már két helyi KIC-központ működik.

– Milyen további terveik vannak?
– Szeretnénk, ha az EIT idővel a kiválóság védjegyévé válna, az EIT címke garanciát jelentene a kiemelkedő minőségre Európában és a világban. A már működő KIC-ek mellett újabbak létrehozását is tervezzük. Ami pedig a közeljövőt illeti, a munkánk értékelésére és az EIT hétéves innovációs stratégiájának kidolgozására hamarosan lehetőség nyílik: 2011. április 14-én konferenciát tartunk Budapesten, a részvényesek és minden érdekelt részvételével, a magyar EU-elnökség programjának keretében.

– Lesz elég pénzük elképzeléseik valóra váltására?
– Bízom benne, hogy lesz, bár a válság miatt most minden eurócentért meg kell küzdeni. Mindenképpen felelősen és eredményesen kívánjuk felhasználni az európai adófizetők pénzét. Az EU hozzájárulása mellett alapítványt is szervezünk. Ebbe bárki beszállhat – magánadományozók, kockázatitőke-alapok és más donorok –, aki elkötelezett híve az innováció fejlesztésének Európában, és fantáziát lát a KIC-ekben.

EIT-krónika
Az EIT független intézmény. Az európai innováció felpörgetésére hozta létre az Európai Unió. Erről az EU döntése 2008. március 11-én született meg. Az uniós intézet helyszínéül több pályázó város közül Budapestet választotta ki az EU tanácsa. A működéséhez szükséges épületet a magyar állam biztosítja számára, térítésmentesen. Az intézet hivatalosan 2010. április 1-jétől kezdte meg a működést Budapesten, az Infoparkban. Jelenleg 32 alkalmazottja van, számuk az év végére elérheti az ötvenet. Az EU több mint 300 millió euróval támogatja az intézet működését 2008 és 2013 között. Ennek 95 százalékát a tervek szerint a KIC-ekre fordítják.

A tartalomból:

• Az NFÜ válasza Szövetségünknek

2011. január 14-én, a Magyar Innovációs Szövetség levélben fordult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökéhez, Petykó Zoltánhoz, a fejlesztési tárgyú GOP és KMOP pályázatok elszámolásával kapcsolatos szabadság és betegállomány kérdéskörét illetően.
...

•INNTEK Taggyűlés

2011. március 18-án tartotta taggyűlését tagintézményünk, az INNTEK Nonprofit Kft., Egerben. A taggyűlést dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke, mint többségi tulajdonos képviselője vezette.
...

• 9. Innovact Campus Awards döntő

2011. március 29-30. között a franciaországi Reims-ben rendezik a 15. Innovact Fórumot, melynek keretében sor kerül a 9. Innovact Campus Awards döntőjére, melyre fiatal egyetemisták, kutatók, vállalkozók jelentkezhettek.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

MOL "freshhh2011" on-line verseny diákoknak

Idén is megrendezésre kerül a "freshhh2011" elnevezésű, on-line nemzetközi vetélkedő, tagszervezetünk, a MOL szervezésében. A játék az olaj- és gáziparra fókuszál, jellegében főként műszaki orientációjú. A verseny nyelve angol.

A vetélkedő össznyereménye 20 000 EUR. A végzősöknek lehetőség nyílik a MOL-csoport "growww2011" Friss Diplomás Programjába való bekerülésre.

Regisztrációs határidő: 2011. március 28.
Háromfős csapatok jelentkezését várják a www.freshhh.net oldalon.

A hírlevél megtekintése

Rendezvényünk idén a kreatív gazdaságban és szolgáltatásaiban rejlő piaci lehetőségeket mutatja be, a hazai vállalkozói gyakorlatban hasznosítható módon. Nemzetközi résztvevőink közül kiemelt előadónk Hardin Tibbs, vezető elemző, jövőkutató.

A délután során négy workshopban folytatjuk a munkát:

-Élelmiszergazdaság, Gasztronómia, Turizmus, Branding
-Építészet-Fenntartható fejlődés
-Termékfejlesztés
-Designkommunikáció, IT

A konferenciára 2011. március 31-én kerül sor Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, honlapunkon részletesen tájékozódhat és regisztrálhat.

Honlapunk címe: www.designesinnovacio.hu

A részvételi lehetőségét regisztrált jelentkezők számára az Európai Unió CENTRAL EUROPE PROGRAMJA (FREE projekt) támogatásával ingyen tudjuk biztosítani.

A konferencia részvételi díja regisztráció nélkül 25.000 Ft +ÁFA.

Hírek

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat - Regisztráljon Ön is!

A vidékfejlesztési miniszter 36/2010. (XI. 30.) VM rendelete, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról, értelmében folyamatosan lehet regisztrálni a Hálózatba, valamint szükséges a korábbi regisztrációk megerősítése. href="http://www.hvtk.org/?hir=6875">Bővebben...

Határtalan Európa pályázat

A Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) és a Pálfi István Régiófejlesztési Alapítvány pályázatot hirdet a felsőoktatási intézmények hallgatói, doktoranduszai, valamint 35 évnél fiatalabb kutatók
számára Határtalan Európa - határon átnyúló kapcsolatok témakörben. Bővebben...

Situation and Prospects for EU Agriculture and Rural Areas

This report of the European Commission offers a picture of the current situation of the agriculture and rural areas in the European Union as well as provides some prospects on a possible evolution in the future. Bővebben...

Magyar Vadvirágmag Keverék

A virágmagvak magyarországi gyűjtésből származnak, a fajösszetétel latinul szerepel a borítón. Bővebben...

Az agroland.hu vidékfejlesztési hírei

---

Események

Aktuális események

• Nemnövekedés - Degrowth - Décroissance 2011. március 23., Budapest
  
• Pályázati tájékoztató, Debrecen 2011. március 25., Debrecen
  
• Sajtkészítők konferenciája 2011. március 31., Budapest
  
• FAO Agribusiness Roundtable, Budapest 2011. április 6-9., Budapest
  
• Pályázati tájékoztató, Szolnok 2011. április 14., Szolnok
  
• Pályázati tájékoztató, Nyíregyháza 2011. április 15., Nyíregyháza

A HVTK frissen felkerült eseményei

• Development Prospects of Rural Areas 2011. május 24-26., Gödöllő
  
• European Society for Rural Sociology Congress 2011. augusztus 22-25., Chania
  
• Small and Medium Sized Enterprises Conference 2011. szeptember 22-24., Kolozsvár

Az agroland.hu aktuális eseményei

---

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2011. március 10-én tartott elnökségi ülésének meghívott vendége Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára volt.

Az államtitkár tájékoztatást adott a fejlesztéspolitika várható irányairól, az Új Széchenyi Terv főbb prioritásairól, valamint a pályázati rendszer változásairól. Az ülésen szó volt a gazdaságfejlesztési program egyes elemiről és a magyar vállalkozói szféra pályázati lehetőségeiről.

Az MKIK elnöksége kifejezte egyetértését az Új Széchenyi Terv prioritásaival, valamint a vállalkozásfejlesztési és foglalkoztatási programok beindításával kapcsolatban.

Mától pályázhatnak kreatív innovációs megoldásokkal magánszemélyek illetve kis- és közepes vállalkozások a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Mobilitás és Multimédia Klaszter együttműködésében megrendezésre kerülő Magyar Innovációs TechShow kiállításon való részvételre. A kiállítás fővédnöke Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára.

Idén harmadik alkalommal rendezik meg a Magyar Innovációs TechShow-t, amely lehetőséget biztosít a legkreatívabb hazai high-tech fejlesztések nagyközönség előtti bemutatására az innovációval foglalkozó szakemberek és vállalkozások számára. A 2011. május 17-18. között megrendezésre kerülő TechShow-n 21 innovációs megoldást fognak egy látványos, installációs térben kiállítani a Millenáris Parkban. A 21 résztvevőt a Keressük Magyarország Új Neumannjait című verseny keretében választja ki egy független, szakmai zsűri.

A kiállítás kapcsolódik a magyar soros elnökség infokommunikációs vonatkozású programjaihoz, így a kiállításra beválogatottak a hazai és nemzetközi szakmai elit előtt mutathatják be jövőbe mutató megoldásaikat. A Magyar Innovációs TechShow világosan jelzi: Magyarország a nagy hozzáadott értéket képviselő high-tech megoldások fejlesztésében élen járó tehetségekre és vállalkozásokra kiemelt figyelmet fordít.

A kiállításon való részvételre 2011. április 8.-ig lehet pályázni a versenykiírásban foglalt feltételek szerint. A verseny eredményei várhatóan 2011. április 18.-án lesznek nyilvánosak.
A pályázati kiírás elérhető a http://nfm.gov.hu/techshow oldalon.

Folytatódik a 2009 évben megkezdett Szakmai Fórum rendezvénysorozat, mely a Nemzeti Technológiai Platformok Stratégia Kutatási terveit mutatja be. A következő Szakmai Fórum 2011. március 24-én kerül megrendezésre a Nemzeti Innovációs Hivatalban.
Időpontja: 2010. március 24. csütörtök, 13 – 17 óra
Helyszíne: Nemzeti Innovációs Hivatal 1117 Budapest, Neumann János u. 1/C., Irinyi János terem, földszinti nagyelőadó
Programja (tervezet)
Levezető elnök: Vajta László innovációs rektorhelyettes (BME)
13:00-13:15
• Innovációs stratégiák, technológiai platformok Erdő Sándor általános és nemzetközi elnökhelyettes (NIH)

13:15-13:20
• Az eVITA Platform célkitűzései és eredményei Hanák Péter (BME EMT), az eVITA Platform szakmai vezetője

13:20-13:50
• Hazai fejlesztési eredmények: VARIO MEDCARE, Mobil EKG, Mobiltelefonos gyógyszeremlékeztető, Hangtolmács, Vakokat segítő NFC, MedConForm, Minimalista tevékenységfigyelés, Kardiovaszkuláris mérések, Telemetriás sportöv MOHANet Zrt., Innomed Zrt., Óbudai Egyetem NIK, Smart-meD Line Kft., BME Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont, Pannon Egyetem, i-QRS International Kft.

13:50-14:00
• Otthoni és lakáson kívüli felügyelet IKT eszközökkel Butsi Zoltán (Pannon Egyetem), Vajda Lóránt (BZAKA IKTI), az eVITA Platform témafelelősei

14:00-14:10
• Terápiakövetés és -támogatás IKT eszközökkel Jancsó László (ESZM), Kincses Gyula (ESZM), az eVITA Platform témafelelősei

14:10-14:20
• Fogyatékok pótlása IKT eszközökkel Kutor László (Óbudai Egyetem, NIK), az eVITA Platform témafelelőse

14:20-14:30
• Egészségmegőrzés és -fejlesztés támogatása IKT eszközökkel Dózsa Csaba (MedEcon), az eVITA Platform témafelelőse

14:30-14:35
• Összefoglaló
Hanák Péter, eVITA Platform

14:35-14:45
Hozzászólások

14:45-15:00
• Szünet

Levezető elnök: Erdő Sándor általános és nemzetközi elnökhelyettes (NIH)

15:00-15:15
• Életvitelt segítő informatika és az egészségügy újraélesztésének Semmelweis Terve
Gaál Péter igazgató (Semmelweis E., Eü-i Menedzserképző Központ)

15:15-15:30
• Életvitelt segítő informatika és a Digitális Megújulás cselekvési terve
Németh Mónika főosztályvezető, Nyitrai Zsolt államtitkár (NFM)*

15:30-15:45
• Az IKT-platformok együttműködése és szerepvállalása a gazdaság fejlesztésében
Pataricza András egyetemi tanár (BME MIT), az ARTEMIS-HU Platform elnöke

15:45-16:15
• Felkért rövid hozzászólások
A NEFMI egészségügyi és szociálpolitikai, továbbá az NGM gazdaságfejlesztési állam­titkárságának képviselői, Surján György mb. igazgató (ESKI), Balogh Julianna egészség­ügyi és Kiss Gabriella szociálisügyi szakértő (Országgyűlés), Győri Dani Lajos (Magyar Máltai Szeretetszolgálat)

16:15-16:35
• Hozzászólások

16:35-16:40
• Összefoglaló Németh Vilmos főosztályvezető (NIH)

Levezető elnök: Mokry J. Ferencné főosztályvezető (NIH)

16:40-16:45
• A bemutatókról Alföldi István ügyvezető igazgató (NJSZT)

16:45-17:15
• Élő bemutatók, poszterbemutatók, vita

Az Ön cége energia-hatékony eszközöket gyárt? Napkollektor, napelem, hőszivattyú, világítótestek, egyéb rendszerek, technológiák?

Ha a fenti kategóriákban érdekelt, és promotálni kívánja cége termékeit, akkor jelentkezzen írásban az eva.petras@fmkik.hu e-mail címen.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kamaránk egy olyan szakmai napot szervez április 14-én, ahol mind a lakosság, mind a vállalkozások közelebbről is megismerkedhetnek energiahatékonyságot eredményező termékekkel, szolgáltatásokkal.

Hozzávetőlegesen 10-12 céget választunk ki, akik előadást tarthatnak max. 20 perc időkeretben termékeikről, melyek energia-hatékonyságot eredményeznek mind lakossági, mind vállalati szinten.

Mit várunk?
- írásos jelentkezést az előadás megtartásában érdekelt cégek részéről (adatlap)
- amennyiben termékét makettként, modellként kívánja bemutatni, előzetes egyeztetés és jóváhagyás szükséges

Mit kínálunk?
- Cége számára promóciós lehetőség
- Az uniós Energia Hét hivatalos, magyarországi rendezvényében való részvétel, uniós és magyar megjelenési lehetőség

A rendezvényen való részvétel a látogatóknak térítésmentes, azonban a termékeiket bemutató cégek számára részvételi díjhoz kötött (8.000.- Ft + 25 % ÁFA, bruttó 10.000.- Ft.).

További kérdések esetén, kérjük, forduljon Vágnerné Petrás Éva, pályázati és projektmenedzserhez. (+36-22-510-329 vagy eva.petras@fmkik.hu)

Jelentkezési határidő: 2011. március 25.

Felmérésstart. Az OTP Bankcsoport kezdeményezésére izgalmas innovációs vállalkozás indult útjára a hitelintézet, az OTP Hungaro-Projekt tanácsadó cég, a Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő, a Magyar Innovációs Szövetség és a Világgazdaság szakmai támogatásával. Az érintettek elhatározták, hogy közös erővel elkészítik Magyarország vállalati innovációs térképét azzal a céllal, hogy végre pontos kép alakuljon ki a cégek szándékairól és lehetőségeiről.

Az Iránytű – Magyarország vállalati innovációs térképe című program – kutatás, konferencia és szakmai párbeszéd – keretében az országos felmérés március közepén indul, és mintegy négy héten át tart – tudtuk meg Váczi Dávidtól, az OTP Hungaro-Projekt értékesítési igazgatójától. Első lépésben levélben kérik fel a cégvezetőket online kérdőívük kitöltésére, így annak megválaszolására, hogy milyen segítségre lenne szükségük innovációs képességeik és eredményeik hasznosítása, finanszírozása érdekében, s rendszerint milyen akadályokba ütköznek. A most kezdődő kutatás abból a feltevésből indul ki, hogy sok cég vezet be új terméket, eljárást vagy szolgáltatást a piacra, de nincs tisztában azzal, hogy a tevékenység innovációnak számít. A széles körű, többezres mintára épülő adatgyűjtést követően részletesen kiértékelik, és május elején egy konferencián teszik közzé az eredményeket.

"Mivel az OTP csoport kiemelt feladatának tekinti az innováció és a kutatás-fejlesztés pénzügyi támogatását, a kérdések a tevékenység finanszírozására is kiterjednek" – közölte Váczi Dávid. A hitelek mellett olyan, ma már elengedhetetlen alternatív pénzügyi eszközökre hívják fel a figyelmet, mint a vissza nem térítendő támogatások és a kockázati tőke. Javaslataikat vállalati és szakmai partnereik bevonásával, a jövő kitűzött fejlesztési céljainak figyelembevételével alakítják ki, és bíznak abban, hogy tevékenységükkel az innovatív vállalatokat közelebb tudják hozni a támogató állami és finanszírozási intézményekhez.

A vasárnapig tartó rendezvényen Békés megye első ízben képviselteti magát közös standdal, amelyet már csütörtökön rengeteg érdeklődő keresett fel. Jól mutat Békés megye a budapesti Utazás kiállításon. Az „A” pavilon egyik legfrekventáltabb helyén épült fel a bázis, a hagyományos szórólapozás mellett LED-es kivetítőkön film- és képismertetőkkel próbálják Békésbe csábítani a látogatókat.

Bár egy helyen jelenik meg a megye, ezen belül önálló arculatukat is megtartották a települések. A legnagyobb területen Békéscsaba, Gyula és Orosháza-Gyopárosfürdő mutatkozik be. Több helység, civil szervezet a megyei önkormányzat területén ismerteti idei programjait, rendezvényeit, turisztikai kínálatát. Említhetjük a Körös-Sárrétet, Szarvast, Gyomaendrődöt, Békést, Mezőkovácsházát, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát, a Békés Megyei Egészségturisztikai Klasztert vagy a Békés Megye Falusi Turizmusáért Egyesületet.

Természetesen a kóstoltatás sem hiányzik a pálinkától, a kolbásztól, a mézig és a lekvárig. Farkas Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: történelmi pillanat, hogy a Békés megyei turisztikai kínálatot közös standon jelenítik meg. Az elnök így fogalmazott: elhoztak sok mindent az Utazás kiállításra, amit Békésben látni lehet. Sok minden azonban nem fért bele, ezeket az előbbiekkel együtt érdemes helyben, személyesen feltérképezni.

— Az országban Békésben van a legtöbb fesztivál, többek között gasztronómiai rendezvények is — hangsúlyozta az elnök. — A Békés Megyei Culinary Team a világban is jó hírét viszi a megyének, és a szakácsolimpián, -világbajnokságon tapasztaltakat beépítik a mindennapi vendéglátásba, az oktatásba. A gasztronómián belül a kolbász Békéscsabán és Gyulán is vendégcsalogató portéka. A megyei stand gyulai részén Hunyadvári József vőfély közvetítette a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének kolbászelkapó-versenyét.

Az egyesület részéről Dinya Imre és Csikós Dániel elmondták: az 1910-es brüsszeli világkiállításon a gyulai kispáros kolbász megalkotója, ifjú Balogh József gyulai hentesmester aranyérmet nyert. Ezután a kereslet megélénkült, gyorskezű henteslegényekre volt szükség. A kiválasztás a következőképpen zajlott: egy töltőcsőbe kis darab kolbászokat raktak, és ezeket kellett jó reflexszel elkapni. Aki tízből ötöt elkapott, megfelelt

A CBA hungarikum delikát üzletek nyitását tervezi külföldön, mert úgy látja, óriási igény mutatkozik a minőségi magyar élelmiszerekre. A cég Párizsban, Berlinben, Brüsszelben és Londonban nyit boltot - nyilatkozta Fodor Attila, sajtófőnök.
Fodor szerint a magyar agrárium akkor tud versenyképes lenni, ha meg tudja veti a lábát a külföldi piacokon is. A CBA kommunikációs igazgatója elmondta, hogy még keresik a hungarikum termékeket külföldön árusító üzletek pontos helyét, országonként eltérőek az adottságok, így nem lehet még pontosan, megmondani, mekkora befektetést jelent majd egy-egy bolt megnyitása. Cél olyan helyeken nyitni a hungarikum delikát üzleteket és a hozzájuk kapcsolódó gasztronómiát is felvonultató bisztrókat, ahol sokan megfordulnak.

Kiemelte: mivel társaságuk profitorientált, így hosszabb távon azzal számolnak, hogy beruházásaik megtérülnek. "Nem kergetünk délibábot, tudatában vagyunk annak, hogy ez nem egy rövid távon megtérülő beruházás, hanem egyfajta küldetés is a termékek külföldre juttatása" - mondta Fodor Attila.

Az innovációs alap terhére vállalt 2010. és 2011. évi mintegy 50 milliárd forint kötelezettség pénzügyi fedezetéből hiányzik 13 milliárd forint - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter pénteken a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) küldöttgyűlésén.

Elmondta, hogy a szerződések áttekintését követően a kifizetési igényeket rangsorolták, és hamarosan elindítják a folyósítást, elsőként 2 milliárd forinthoz jut 214 kedvezményezett. Kérdésre válaszolva Fellegi Tamás közölte, hogy lesz következő kifizetési kör, ami függ a hiányzó forrás kigazdálkodásától és a szerződések átvizsgálásától.
Az innovációs szövetség küldöttgyűlésén Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy a kormány átalakítja a kutatás-fejlesztés-innováció intézményrendszerét és a támogatást. Emlékeztetett arra, hogy megörökölt támogatási rendszerből hiányzott az átfogó stratégia.

A nemzeti fejlesztési miniszter emlékeztetett arra: Magyarország vállalta, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát fordítja kutatás-fejlesztés-innovációra a jelenlegi 0,9 százalékkal szemben.

Fellegi Tamás közölte, hogy az Új Széchenyi Tervben 2013 végéig 200 milliárd forint uniós forrást csoportosítottak át erre a területre. A szabadon felhasználható uniós forrásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormányváltáskor még 3.500 milliárd forinttal kalkuláltak, ez legjobb esetben 2.000 milliárd forint lehet. Azért nem lehet megmondani a pontos összeget, mert még vannak olyan uniós eljárások Magyarország ellen, amelyek érinthetik ezt az összeget, ezért sem hirdettek meg 1.100 milliárd forintnál többet első körben az ÚSZT-ben.

Az Új Széchenyi Terven az idén több mint 72 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre a tudomány-innováció kitörési pontra, és 2013 végéig összesen mintegy 200 milliárd forinttal lehet számolni - emelte ki Fellegi Tamás.

Szemléletformálással 8-10 százalékkal csökkenthető az energiafelhasználás a háztartásoknál és a közhivatalokban - mondta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára szombaton, a Magyar Villamos Művek (MVM) Energia 2.0 elnevezésű kampányának budapesti bemutatóján.

"A fel nem használt energia a legzöldebb energia, hiszen nincsen szükség a megtermelésére, és szennyezőanyag-kibocsátás sincsen" - fogalmazott Bencsik János az Erzsébet téri Gödör Klubnál a hivatalosan március 6-án, vasárnap ünnepelt nemzetközi energiatakarékossági világnap alkalmából rendezett eseményen. Hozzátette: a takarékos megoldásokra nagy szükség van ahhoz, hogy teljesüljenek Magyarország uniós vállalásai, az energiafelhasználás 10 százalékos csökkentése és a megújuló energia arányának emelése 14,6 százalékra 2020-ig.

Az Új Széchenyi Terv mintegy 75 milliárd forintot irányoz elő energetikai fejlesztésekre, a minisztérium pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen úgynevezett virtuális erőmű programot indít, amely azt jelenti, hogy az évtized végére egy 200 megawatt teljesítményű erőmű villamosenergia-termelését váltanák ki igazolt energia megtakarításokkal - mondta az NFM államtitkára.

Az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés (IPENERG) kezdeményezésére induló program elismeri majd az energiahatékonyságban élen járó vállalatokat és az energiaveszteség feltárásában közreműködő szakembereket - fejtette ki Bencsik János. "A program révén Magyarország teljesítheti a 2020-ig vállalt kötelezettségek egyharmadát. A másik kétharmadot viszont a lakossági körben, nekünk közösen kell megtakarítanunk" - mondta.

A környezetbarát és energiatakarékos megoldásokat népszerűsítő Energia 2.0 kampány első rendezvényén alternatív forrásokból származó energiával hangosított és világított koncertet adott a Balkan Fanatik nevű zenekar, és egyebek mellett volt biciklivel, vagyis emberi erővel meghajtott áramfejlesztő is, amellyel mobiltelefont lehetett tölteni.

A mozgási energiával működő berendezésről Baji Csaba, az MVM vezérigazgatója elmondta: "egy feltöltéssel nagyjából 30 kilogramm szén-dioxid kibocsátásától kíméljük meg a környezetet." A vezérigazgató hangsúlyozta: a cégcsoport a tevékenysége során mindig is támogatta és elősegítette a magyar és uniós energia- és klímapolitikai célok megvalósítását, a magyar soros elnökség idején pedig különös figyelmet fordít arra, hogy a lakosság értse és érezze, miként lehet egészen hétköznapi megoldásokkal is támogatni e célok elérését.

Elindult a Semmelweis Egyetem két szemeszteres, angol nyelvű képzése a Semmelweis Innováció szervezésében. A képzésre jelentkezett hallgatók a két féléves oktatás alatt kezdő biotechnológiai vállalkozások menedzselésében szereznek gyakorlatot. A hazai innováció fejlesztését, a biotechnológiai startupokkal kapcsolatos mindennapi teendőket állította fókuszba a Semmelweis International BioEntrepreneurship (SIBE) Program.

A Semmelweis Innováció szervezésében megvalósuló SIBE Program célkitűzése, hogy kinevelje a jövő biotechnológiai vállalkozásainak kulcsembereit, azokat a leendő ügyvezetőket, értékesítőket, marketing-szakembereket és tudományos igazgatókat, akik ismerik és értik mind a biotechnológiai ipar sajátosságait, mind a biotechnológiai üzleti világ működését és törvényszerűségeit.

Dr. Lacza Zsombor, a Semmelweis Innováció vezetője szerint jelen pillanatban Magyarországon nagyon kevesen vannak olyanok, akik képesek sikerre vinni kezdő vállalkozásokat; különösképpen igaz ez az élettudományok területére. Márpedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a biotechnológia a jövő (és már a jelen) egyik kulcsiparága, nagy üzleti lehetősége.
Hiba lenne, ha Magyarország kimaradna ebből az egyre erősebben érezhető trendből - hangsúlyozta a Semmelweis Innováció vezetője -, hiszen tudásunk és kreativitásunk megvan ahhoz, hogy életképes innovációkat tegyünk le az asztalra. A szűk keresztmetszet a releváns, gyakorlatban is alkalmazható üzleti tudás hiánya. A SIBE Program célja, hogy ezen változtasson.

Az angol nyelvű, 10 hónapos képzés 3+1 oktatási hétből, és folyamatos, intenzív, gyakornoki munkából áll. A hallgatók először esettanulmányokon, majd valós üzleti projekteken gyakorolják a tanultak alkalmazását, azonnal beépítve a gyakorlatba az elhangzott elméleti ismereteket. Emellett az oktatást – a magyarországi képzési palettán egyedülállóan – személyes coaching és mentoring segíti.

A magas színvonalra garancia a neves hazai és nemzetközi oktatói gárda, amelynek tapasztalata és tudása biztosítja, hogy a SIBE Programot elvégző szakemberek képesek lesznek beindítani, felépíteni, működtetni és nemzetközi sikerre vezetni a jövő biotechnológiai vállalkozásait. Az első húsz hallgató szeptember 20-án kezdte meg tanulmányait a Semmelweis Innováció képzési és üzleti inkubációs épületében. Az oktatást, a hallgatók tájékoztatását a projekt nemrégiben elkészült weboldala is aktívan támogatja.

Biztató távlatok

A Semmelweis Innováció képzéseihez igyekszik a legkiválóbb szakértőket megnyerni és a leghatékonyabb oktatási know-how-t beszerezni. Szakmai színvonalának elismertségét mutatja az a tény is, hogy a már futó európai pályázatok mellé szervezet a napokban elnyerte az EU „Egész életen át tartó tanulás programjának” újabb, 330 ezer eurós támogatását.

Ennek a támogatásnak a segítségével lehetőség nyílik arra, hogy egy elismert spanyol egyetem felnőttképzési tananyagát, üzleti kreativitást fejlesztő kurzusát adaptálja hazai viszonyokra. A tananyag és tanítási módszertan célja a cégvezetők kreativitásának fejlesztése az üzleti életben.

A know-how-t az IESE Business School (Instituto de Estudios Superiores de la Empresa) biztosítja, amely az Economist elemzői szerint 2005, 2006 és 2009-ben is a világ legjobb üzleti iskolája volt.
Az új kezdeményezésben a Semmelweis Innováció magyar partneréül a Mobilitás és Multimédia Klasztert választotta.

A tartalomból:

• Innováció 1990-2010

A 20 éves Magyar Innovációs Szövetség a 2010. évi tisztújító közgyűlésére jelentette meg jubileumi könyvét "Innováció 1990-2010" címmel, mely egy reprezentatív, sok képpel, grafikonnal illusztrált kiadvány. A könyv üzenete többek között, hogy Magyarországon - a nehézségek ellenére is - végeznek sikeres, innovációs tevékenységet. A 110 oldalas kiadvány összefoglalja a Szövetség elmúlt húsz éves tevékenységét, eredményeit, ill. felsorolja tagszervezeteit.
...

• MISZ Média Díj

A Magyar Innovációs Szövetség 2010. évi Média Díját Kocsi Margit, a Világgazdaság újságírója kapta. A díjat dr. Szabó Gábor elnök adta át, 2011. március 4-én, a Szövetség tisztújító közgyűlésén, Budapesten.
...

• Half time - Highway konferencia

2011. február 24-25-én, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Innovációs Hivatal, tagszervezetünk, a Tudományos és Technológiai Alapítvány közreműködésével "Half time - Highway - A 7. Keretprogram félidei értékelése különböző perspektívákból" címmel kétnapos konferenciát szervezett Budapesten.
...

• INNOVA Taggyűlés

Tagszervezetünk, az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2011. február 22-én tartotta Debrecenben a 2011-es év első taggyűlését. A taggyűlésen minden tulajdonos megjelent, köztük a Magyar Innovációs Szövetség képviseletében Dr. Harangozó István, regionális igazgató is.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

Future Internet Award

Az EU által támogatott ceFIMS (Coordination of the European Future Internet forum of Member States) projekt pályázatot hirdetett a Future Internet Award - "Jövő internet díja" elnyerésére.

A díjra olyan innovatív termékekkel, szolgáltatásokkal lehet nevezni, amelyek várhatóan jelentős hatással bírnak a jövő internetes területein. A díjat a nemzetközi bíráló bizottság hathavonta ítéli oda a jövő internet innovatív termékeinek/szolgáltatásainak jó mintájául szolgáló, legígéretesebb kezdeményezéseknek.

A jövő internet díj széles körű európai elismerést jelent, elnyerése feltüntethető a nyertes szolgáltatáson/terméken, ennek reklámozására használható. Emellett a díj nyertese kristályüveg plakettben részesül, amelyen a nyertes téma megnevezése, illetve a díj elnyerésének dátuma szerepel.

A pályázatok benyújtásának határideje: 2011. március 25.
A díj átadására a budapesti Future Internet Assembly utolsó napján, 2011. május 19-én kerül sor.
A pályázati felhívás, és a pályázati űrlap ide kattintva letölthető.
Bővebb információ: www.cefims.eu

A hírlevél megtekintése

A tartalomból:

• Nemzeti konzultáció a Keretprogramról

A 2014-ben elindításra kerülő új kutatási keretprogrammal kapcsolatos európai szintű tervezés elkezdődött. Annak érdekében, hogy Magyarország szakmailag kellően megalapozott álláspontot képviseljen a 8. Keretprogram előkészítését célzó tárgyalások során, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzeti konzultációt kezdeményez.
...

• XIX. Magyar Innovációs Nagydíj

A 2011. február 9-i határidőig a XIX. Magyar Innovációs Nagydíjra 37 jelentkezés érkezett.

A zsűri ülésre 2011. március 3-án kerül sor. A bírálóbizottság elnöke a nemzetgazdasági miniszter. Minden jelentkezést két-két zsűritag - indokolt esetben szakértők bevonásával - részletesen is tanulmányoz, és a következő szempontok szerint értékeli:
- 2010-ben elért többleteredmény vagy többletárbevétel és más műszaki, gazdasági előnyök,
- eredetiség, újszerűség,
- társadalmi hasznosság.
...

• Évindító üzleti találkozó

A DEAK Kooperációs Kutatási és Non-profit Zrt., együttműködve a Szegedi Tudományegyetemmel és a MTA Szegedi Biológiai Kutató Központjával "Évindító üzleti találkozó" címmel szakmai rendezvényt szervezett a "Multidiszciplináris kutatás-fejlesztés a DEAK KKK folytatásában" című, GOP-1.1.2-07/1-2008-0007 számú projekt keretében 2011. február 10-én, Szegeden.
...

• Innováció-finanszírozási Barométer

Tagvállalatunk, az Alma Consulting Group hatodik alkalommal jelentette meg Innováció-finanszírozási Barométerét, öt ország (Franciaország, Németország, Spanyolország, Portugália és Egyesült Királyság) 819 különböző méretű cégének válaszai alapján. A felmérés szerint az európai vállalatok a válságból való kiút egyik kulcselemeként tekintenek a kutatás-fejlesztésre.
...

• Országos Biomassza Klaszter közgyűlés

Az Országos Biomassza Klaszter - melynek működését az INNOSTART koordinálja - 2011. február 3-án megtartotta éves rendes közgyűlését az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvány székhelyén (1116 Budapest Fehérvári út 130.).
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

Új Széchenyi Terv

Az Új Széchenyi Terv uniós pályázatainak társadalmi vitája január 31-én zárult. Ezt követően, február 10-én 77 pályázat jelent meg közel 510 milliárd forint keretösszeggel. A pályázatok hat fejlesztési programon belül érhetőek el. A kiírásokra március 1-jétől lehet benyújtani a pályázatokat, az alábbi programok keretében:

- Vállalkozásfejlesztési Program (mikrovállalkozások fejlesztésére, vállalati klaszterek támogatására, technológia fejlesztésre és munkahelyi képzésekre),
- Foglalkoztatási Program (hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának javítása, a munkaerőpiacra hátrányokkal érkezők esélyeinek javítására),
- Zöldgazdaság-fejlesztés Program (épületenergetikai fejlesztésekre, települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzésére, megújuló energiafelhasználás növelésére, vagy a távhő-szektor energetikai korszerűsítésére),
- Tudomány-Innováció Program (vállalatok komplex technológiájának támogatására, képzés- és tartalomfejlesztésre, innovációs eredmények hasznosításának támogatására (kkv-k részére), a felsőoktatás minőségének javítására, valamint az akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatására),
- Gyógyító Magyarország - Egészség Program (turisztikai, valamint egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésére, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozására
- Közlekedésfejlesztési Program (logisztikai központok és szolgáltatások, kerékpárforgalmi hálózatok, településeket összekötő utak, 4 és 5 számjegyű utak fejlesztésére, közúti elérhetőség javítására, közutak rekonstrukciójára).

További információ: http://ujszechenyiterv.gov.hu

---

Richter Témapályázat 2011.

Tagszervezetünk, a Richter Gedeon Nyrt. pályázati felhívást tesz közzé meghatározott tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat célja a kutatók gyógyszeripari tárgyú, nemzetközi színvonalú innovációinak felkarolása, és kutatási eredményeik gyakorlati megvalósításának elősegítése.

A pályázat tárgya: gyógyszercélpont azonosítására, validálására szolgáló kutatási javaslat és megvalósítási terv kidolgozása.

A pályázat kétfordulós, az első forduló beérkezési határideje: 2011. március 16.

Bővebb információ: Társaság Innovációs és Pályázati Iroda: tel.:+36 1 432-6464, e-mail: innovacio@richter.hu. A pályázati felhívás megtalálható: http://www.richter.hu/HU/Pages/temapaly20110214.aspx oldalon.

A hírlevél megtekintése

Hírek

Nyereményjáték

Nyerje meg Vercseg Ilona (2011): Közösség és részvétel. A Közösségfejlesztés
és a közösségi munka gyakorlatának elmélete. c. könyvét! Bővebben...

Közösség és részvétel

A Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület és az ELTE Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék könyvsorozatában jelent meg Vercseg Ilona (2011): Közösség és részvétel. A Közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának
elmélete. c. felsőoktatási tankönyve. Bővebben...

Zöld gazdaságélénkítés

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal - európai uniós forrásból, a Gazdasági és Szociális Tanács felkérésére - egy átfogó kutatásra adott megbízást, amelynek keretében több környezetgazdász vizsgálta meg a zöld gazdaságélénkítés közvetlen
és közvetett összefüggéseit, feltételeit és várható eredményeit. Bővebben...

Ifjúságszakmai Könyvtár

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda elektronikus Ifjúságszakmai Könyvtárat hozott létre. Bővebben...

Erőforrástérkép

Az Erőforrástérkép 1.0-es verziója 1990-2008 közötti időszakra vonatkozóan közel 500 féle társadalmi, gazdasági és szociális indikátor segítségével kíván képet adni magyar és angol nyelven Magyarország régióinak, megyéinek, kistérségeinek és településeinek fejlődéséről és fejlettségéről. Bővebben...

Elkezdődött a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata

A tavalyi év után újra felülvizsgálatra kerülnek a LEADER csoportok Helyi Vidékfejlesztési Stratégiái. Bővebben...

Borsodi Fiatal Gazdálkodók Köre

Megalakult a Borsodi Fiatal Gazdálkodók Köre - adta hírül a Vidék Hangja Magazin (www.mnvh.hu). Bővebben...

Az agroland.hu vidékfejlesztési hírei

---

Események

Aktuális események

• Science Café 2011. február 21., Debrecen
  
• AGRYA Fiatal Gazda Konferencia 2011. február 25., Budapest
  
• Tegyünk a sokféleségért! fórumsorozat 2011. február 25-26., Szeged
• Wellmann Conference 2011. március 15., Hódmezővásárhely

A HVTK frissen felkerült eseményei

• Global Sustainable Development Conference 2011. június 2-4., Debrecen
• European Rural Development Network Conference 2011. szeptember 8-9., Kastel Ecka

Az agroland.hu aktuális eseményei

---

Országjáró körúton mutatják be az Új Széchenyi Tervet, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetői a vidéki iparkamarákkal, vállalkozói szervezetekkel közös rendezvényeken ismertetik a megújuló fejlesztéspolitikát - közölte az NFM az MTI-vel.

A közlemény szerint az eseménysorozat célja, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítéséről és a pályázati kiírásokról szóló információk minden érintetthez, és különösen a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz első kézből juthassanak el.
A fórumsorozat együttműködő partnerei a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A találkozókat megnyitó előadást Molnár Ágnes fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár, illetve Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke tartja. Majd a szaktárca és az NFÜ munkatársai részletezik az egységes fejlesztéspolitika rendszerét, a támogatási és pályázati rendszer változásait, bemutatják a kitörési pontokhoz kapcsolódó pályázatokat. Az előadók ezt követően válaszolnak a résztvevők kérdéseire.

Az eseménysorozat minden megyében "házhoz viszi" az Új Széchenyi Tervet azokhoz a vállalkozásokhoz, amelyek munkahelyeket teremtve hasznosíthatják forrásait. Az elhangzó észrevételek, javaslatok beépülnek a későbbiekben várható pályázatokba. Így az Új Széchenyi Terv még inkább megfelelhet majd a lehetséges pályázók igényeinek, elvárásainak.
Az országjáró körút első állomása Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter előadása volt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csúcstalálkozóján 2011. január 20-án, Budapesten. A körút Bács-Kiskun megyében folytatódott, Lajosmizsén a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitóján Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke adott tájékoztatást. A következő állomás január 24-én lesz Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és VOSZ rendezvényeként, illetve később ugyanezen a napon Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és VOSZ rendezvényeként. Január 25-én Budapesten, a VOSZ elnökségi ülés keretében is lesz egy állomás, és ezen a napon Egerben is lesz is egy esemény, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és VOSZ rendezvényeként.

A nyitóeseményt tehát napi gyakorisággal követik a további rendezvények, amelyeket az érdeklődők az Új Széchenyi Terv honlapján is folyamatosan nyomon követhetnek

Január 20-tól országjáró körútra indul az Új Széchenyi Terv. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetői a vidéki iparkamarákkal, vállalkozói szervezetekkel közös rendezvényeken ismertetik a megújuló fejlesztéspolitikát.

Az eseménysorozat célja, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítéséről és a pályázati kiírásokról szóló információk minden érintetthez, és különösen a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz első kézből juthassanak el. A fórumsorozat együttműködő partnerei a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A találkozókat megnyitó előadást Molnár Ágnes fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkár, illetve Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke tartja. Majd a szaktárca és az NFÜ munkatársai részletezik az egységes fejlesztéspolitika rendszerét, a támogatási és pályázati rendszer változásait, bemutatják a kitörési pontokhoz kapcsolódó pályázatokat. Az előadók ezt követően válaszolnak a résztvevők kérdéseire.
Az eseménysorozat minden megyében házhoz viszi az Új Széchenyi Tervet azokhoz a vállalkozásokhoz, amelyek munkahelyeket teremtve hasznosíthatják forrásait. Az elhangzó észrevételek, javaslatok beépülnek a későbbiekben várható pályázatokba. Így az Új Széchenyi Terv még inkább megfelelhet majd a lehetséges pályázók igényeinek, elvárásainak.

Az országjáró körút első állomása Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter előadása volt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csúcstalálkozóján 2011. január 20-án, Budapesten. Soron következő állomások:
• Január 21. péntek 10.00 óra: Lajosmizse, Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvény. Előadó: Petykó Zoltán NFÜ elnök,
• Január 24. hétfő 10.00 óra: Salgótarján, Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és VOSZ rendezvény. Előadó: Petykó Zoltán NFÜ elnök,
• Január 24. hétfő 15.00 óra: Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és VOSZ rendezvény. Előadó: Molnár Ágnes NFM államtitkár,
• Január 25. kedd 10.00 óra: Budapest, VOSZ elnökségi ülés,
• Január 25. kedd 13.00 óra: Eger, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és VOSZ rendezvény. Előadó: Molnár Ágnes NFM államtitkár.

A nyitóeseményt napi gyakorisággal követik a további rendezvények, amelyeket az érdeklődők folyamatosan nyomon követhetnek az Új Széchenyi Terv honlapján.

Több milliárd forintos megtakarítást ígér az államtitkár – Marad a zárolás
Az idén sem oldja fel a kormány az Innovációs Alap költségvetéséből tavaly elkülönített 16 milliárd forint zárolását, hónapokon belül viszont sor kerülhet a jelenleg zömében nagyvállalatok által fizetett innovációs járulék szabályozásának átalakítására – derül ki Cséfalvay Zoltán lapunknak adott interjújából.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a kutatás-fejlesztés és az innováció területén intézményi átalakításokkal mintegy négy-öt milliárd forintnyi azonnali megtakarítást valósítottak meg. Változás az is, hogy év eleje óta a Nemzeti Innovációs Hivatal egyik fő feladata az, hogy szakmai támogatást biztosítson a hazai k+f eredmények hasznosításához, piacra jutásának elősegítéséhez. A jövőben a kabinet több forrást kíván biztosítani a terület egészére is, hiszen jelenleg az uniós átlag felét sem éri el Magyarországon a k+f-re, innovációra fordított összeg.

Innováció: ki a káoszból
Hatékonyabb, takarékosabb rendszert ígér az államtitkár a kutatás-fejlesztés terén
A tavaly zárolt 16 milliárd forint az idén sem kerül vissza az Innovációs Alapba, de az átszervezésektől 4-5 milliárdos bevételt remél a kormány. Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca illetékes államtitkára azt ígéri, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció menedzselésére kialakított új intézményrendszer erőfeszítéseket tesz további források feltárására, elsősorban az Európai Unióban.

- Sikerült végre a helyére tenni Magyarországon a kutatás-fejlesztést és innovációt a kormány politikájában?
- Ezen dolgozunk. A terület eddigi gazdája, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) egyszerre foglalkozott a szakpolitika kidolgozásával és üzemeltetett egyfajta pályázatkészítési és pályáztatási gyárat. Tevékenységében keveredtek a stratégiai-tervezési, pénzfelhasználási és ellenőrzési feladatok, ennek a legrosszabb következménye az, hogy nem hatékony, nem követhető és nem számon kérhető módon zajlott a rendelkezésre álló források felhasználása. Amikor átvettük a kormányzást, káosz uralkodott ezen a területen. Hamar felismertük viszont, hogy sokat lehet spórolni azzal, ha az adófizetőktől kapott pénz felhasználását megfelelő célokhoz és kritériumokhoz kötjük. Most ezt tesszük, ezzel jelentős hatékonysági megtakarítás érhető el, és az így megspórolt pénz ténylegesen kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható.

- Mégis hogyan képzelik el ezt a hatékonysági megtakarítást?
- Könnyebben érthető a dolog, ha a háziasszonyok bevásárlási listájára utalok. Aki ezzel megy a boltba, az pontosan tudja, hogy mit akar. Aki cédula nélkül indul útnak, az levesz a polcokról ezt is, azt is, többnyire egyáltalán nem hatékonyan vásárol, és biztosan jóval többet költ.

- Számításaik szerint mennyi lehet ez a megtakarítás?
- Az intézményi átszervezés eredményeként legalább négy-öt milliárd forint azonnali megtakarítással számolunk.

- Milyen munkamegosztás szerint működik az új intézményrendszer?
- Világos feladat- és felelősségi struktúrát alakítottunk ki. Létrehoztuk a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanácsot. Ebben a fő irányokat kijelölő belső döntéshozó szervezetben négy – az igazságügyi, a nemzeti fejlesztési, a nemzetgazdasági, a nemzeti erőforrás – tárca illetékes minisztere és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kapott helyet, valamint képviselteti magát a szakmai érdekvédelem, az egyetemi és az üzleti szféra is. Január 1-jétől az NKTH elnevezése Nemzeti Innovációs Hivatalra változott. Ezt a legsikeresebb európai példákat követve innovációs ügynökségként kívánjuk működtetni. A hivatal a kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerveként a hazai k+f eredmények hasznosítását, piacra jutását szolgáló kezdeményezésekhez és kormányzati törekvésekhez nyújt szakmai támogatást. Nyomon követi azokat a folyamatokat, amelyek ezen a téren az országon belül és a határainkon túl zajlanak. Feladata a kutatás-fejlesztés és az innováció összekapcsolása, az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés elősegítése és megszervezése, s ami ugyancsak fontos, a szakmai értékelés és az ellenőrzés. Emellett folyik a Kutatási és Innovációs Alap átadása a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, miután a konkrét pályázatok kiírása és kezelése ezentúl ehhez a tárcához tartozik. Az Új Széchenyi-terv egészében is hasonló a munkamegosztás. A gazdasági tárca feladata a stratégiaalkotás, az irányvonalak kijelölése, a tervezés, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumé a pályáztatás.

- Nem fáj a szíve, hogy miután annyit dolgoztak rajta, végül az Új Széchenyi-tervre s azon belül a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt forrás felett egy másik tárca rendelkezik?
- Ha megnézzük az egész kormányzati struktúrát, akkor világos, hogy az államtitkárságoknak a megfelelő szakpolitikák kialakítása, kezelése és véghezvitele a feladata. És egy másik minisztérium – a fejlesztési tárca – végzi a konkrét pályáztatást.

- Vagyis elégedett ezzel a struktúrával?
- Ebben a struktúrában az európai uniós és az állami források hatékony felhasználása valósítható meg. Az, hogy eddig egy szervezeten, az NKTH-n belül zajlott minden – a stratégiaalkotás, a konkrét pályáztatás és az ellenőrzés –, nem volt szerencsés megoldás, mert visszaélésekre adott lehetőséget. A Nemzeti Innovációs Hivatal a gazdasági tárcához tartozik. A kutatás-fejlesztésért és innovációért felelős intézmény végre azzal tud foglalkozni, ami a feladata: az innovatív vállalkozások, kutatóhelyek segítésével, menedzselésével. Meggyőződésem, hogy az új struktúrában tisztább, átláthatóbb munkát tudunk végezni, és ez a rendszer kiküszöböli a korrupciót is. Célunk az, hogy a k+f eredményekből mielőbb innovatív, piac- és versenyképes termék, eljárás legyen.

- Mennyi forrás áll rendelkezésre mindehhez?
- Végig kellett gondolni a finanszírozási rendszert. Az egyik forrás az innová-ciós járulék, ezt zömében nagyvállalatok fizetik be. Az innovációs alap másik eleme az ezzel egyenértékű állami hozzájárulás. Még az idén tervezzük az innovációs járulék szabályozási rendszerének átalakítását, mert az bizonyos visszaélésekre ad lehetőséget, és fölösleges adminisztratív eljárásokkal terheli meg a vállalkozásokat. Ezzel kapcsolatban arra számítok, hogy júliusra elkészülünk a k+f tevékenység világos meghatározásával, ebben pontosan rögzíteni kívánjuk, hogy a vállalkozások mit írhatnak le adókedvezményként az ilyen tevékenységek során.

- Visszakapja-e a szakma azt a 16 milliárd forintot, amelyet az Innovációs Alapból tavaly elvont az új kormány?
- Nem elvonta, hanem zárolta. Tavaly nyáron az első akcióterv keretében az örökölt, kritikus költségvetési helyzet miatt kényszerült erre a lépésre a kormány. Ez a zárolás továbbra is fennmarad.

- Mi lesz az uniós forrásokkal?
- A finanszírozás fontos eleme az Európai Uniótól érkező támogatás. Az Új Széchenyi-terv most megjelenő pályázataira az idén 72,67 milliárd forint áll rendelkezésre a tudomány-innováció kitörési pontra, 2013 végéig pedig összesen mintegy 200 milliárddal számolunk. Az új pályázati kiírások hamarosan megjelennek.

- Az új kutatás-fejlesztési és innovációs nemzeti stratégia hogyan kapcsolódik az Európai Unió hasonló célkitűzéseihez?
- Ma kezdődik a társadalmi egyeztetés az uniós Európa 2020 Stratégia Nemzeti Intézkedési Tervéről, ezen belül a program nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs intézkedéseiről is, nagyon várjuk az ezzel kapcsolatos véleményeket és javaslatokat. A kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított teljes összeg jelen pillanatban a bruttó hazai termék (GDP) egy százalékát alulról súrolja, miközben az uniós átlag 1,9 százalék, de Finnországban már most is 4 százalékos a mutató. A kormány azt tervezi, hogy ezt az arányt 2020-ra 1,8 százalékra emeli, ami még mindig az EU-átlag alatt lesz. Az Európai Bizottság és a magyar kormány budapesti találkozója alkalmából az unió illetékes biztosa, Máire Geoghegan-Quinn rá is kérdezett, hogy az előirányzott 1,8 százalék miért ne lehetne 2,2 százalék. Kérdésére azt válaszoltam, hogy ez attól is függ, milyen új eszközök állnak rendelkezésre az EU-ban. Az új eszközök közé tartozhat az innováció ösztönzése a közbeszerzés keresleti oldaláról. Ez a modell már nagyon jól működik Nagy-Britanniában és Hollandiában, s jó esélye van arra, hogy az egész EU-ra kiterjesszék. A lényege az, hogy amikor a közszféra valamilyen fejlesztésre közbeszerzést hirdet meg, akkor ebből egy meghatározott összeget pályázat formájában az innovatív kis- és középvállalkozások k+f projektjeire ajánl fel. Vagyis vannak olyan eszközök, amelyekkel lehet további forrásokat szerezni. Ezekkel élnie kell a kutatás-fejlesztési és innovációs szférának. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ebben a versenyben a kiválóság dönt. A legnagyobb probléma Magyarországon ezen a területen nem az állam oldaláról jelentkezik. Miközben Európa legtöbb országában a vállalkozói szféra biztosítja a szükséges források kétharmadát, nálunk ez fordítva van: a nagyobb részt az állam vállalja magára. Az innovációs járulék rendszere nálunk működik, de vannak a világban ennél jobb megoldások is. Inkább adóoldalról sikeres a kutatás-fejlesztés és innováció támogatása, mintsem a pályáztatás révén. Ezen is érdemes elgondolkozni.
Névjegy: Cséfalvay Zoltán
1958-ban született Máriakálnokon. Korábban dolgozott az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban miniszteri kabinetfőnökként, 1991-től 1995-ig a jegybank elnöki tanácsadója. Jelenleg az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen tanít. Tavaly nyár óta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Nős, egy gyermek édesapja.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára az MTI-nek elmondta: a korábbi kormány működése során a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mellett további 15 közreműködő szervezet végezte a pályázatok lebonyolítását. Jellemző volt, hogy párhuzamos hálózatokat tartottak fenn, például a regionális fejlesztési ügynökségi hálózatok mellett szinte majdnem ugyanarra a feladatra a VÁTI Nonprofit Kft. is rendelkezett irodahálózattal.

A fejlesztéspolitikai rendszer átalakításának folyamatában szakértők áttekintették a helyzetet, és 2011 január elsejétől létrejött a humán területet összefogó közreműködő szervezet az ESZA keretében. További racionalizáló lépések várhatók az energiapályázatok lebonyolításánál is annak érdekében, hogy a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) a közreműködő szervezetek ne párhuzamosan működjenek.

Az államtitkár tájékoztatása szerint áttekintik az egyik legnagyobb közreműködő szervezet, a VÁTI Nonprofit Kft. működését is. A VÁTI-ban profiltisztítást hajtanak végre, hiszen tevékenysége jelenleg rendkívül szerteágazó. Például nemzetközi feladatot lát el, köztük a határon átnyúló programokban, bilaterális fejlesztésekben közreműködik, továbbá a regionális operatív programokban (ROP) a regionális fejlesztési ügynökségek mellett a humán területen végzi a pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat, a területrendezés és területfejlesztés szakterületéhez információkat ad, és tervezési munkát is végez.

Megvizsgálják, hogy a VÁTI-nak így kell-e a jövőben működnie, és a tervek szerint az értékek megtartása mellett hatékony, jól működő, hadra fogható közreműködő szervezetet hoznak létre. Az ágazati és a területi fejlesztéspolitikának mátrixszerűen össze kell érnie az Új Széchenyi Tervben, és ehhez kell a szolgáltató jellegű intézményrendszert felépíteni - mutatott rá Molnár Ágnes.

A tartalomból:

• Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács

2010. december 15-én a Kormány határozatot hozott a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács létrehozásáról.

"...A Tanács állást foglal
- a tudományos kutatással, a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval összefüggő, stratégiai jelentőségű kérdésekről, így különösen a feladatkörével érintett jelentős projektekről,
- a tudományos kutatás, a kutatás-fejlesztés és az innováció finanszírozásának mértékéről és szerkezetéről,
- a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) programstratégiájáról és felhasználási tervéről,
- a tudományos kutatással, a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval összefüggő programok értékelési stratégiáiról és az értékelés eredményeiről,
- az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (a továbbiakban: OTKA) pénzeszközeinek felhasználásáról szóló beszámolóról..."
...

• Magyar Innovációs Alapítvány kuratóriumának ülése

A Magyar Innovációs Alapítvány 2010. november 30-án, a Magyar Innovációs Szövetség titkárságán tartotta kuratóriumi ülését.

Első napirendként, a 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíjról dr. Antos László, titkár adott értékelést a kuratórium számára. Ezt követően a tagok megvitatták, majd kiegészítésekkel elfogadták a 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíj kiírását és lebonyolítását (versenyfelhívás, ütemezés, kommunikációs terv, bírálati rend stb.).
...

• A 19. Magyar Innovációs Nagydíj meghirdetése

Az elmúlt 18 évben innovációs díjat nyert társaságok által létrehozott Magyar Innovációs Klub nyílt találkozójára, a 2010. évi konferenciára december 14-én került sor a Magyar Tudományos Akadémián.

A konferencia első részében Pálinkás József, az MTA elnöke kiemelte, hogy az MTA természet-tudományi kutatóintézeteiben jelentős, és innovációs díjakkal is elismert tevékenység folyik. Hangsúlyozta, hogy stabil, innovációt, tudományt és kutatás-fejlesztés támogató rendszert kell létrehozni, mely kérdésekben a közeli napokban fog döntés születni. Ezen kívül emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy itt Európában viszonylagos jólétben élünk, s ezt a minőséget az emberi alkotó erő hozta létre.
...

• Innováció a válság után - Ki ér előbb oda?

2010. december 7-én, a Corinthia Grand Hotel Royalban tartotta a Napi Gazdaság "Innováció a válság után - Ki ér előbb oda?" című konferenciáját.
A konferencián dr. Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium Innovációs és K+F Főosztályának vezetője többek között elmondta, Magyarország a 21. helyen áll idén Európában az összevont innovációs index szerint, egy helyet lépve előre a tavalyihoz képest. Véleménye szerint az egyik legsúlyosabb probléma a kis- és középvállalatok (kkv) adaptációs képességében mutatkozik.
...

• Magyar fiatal az idei Nobel-díj átadáson

A Magyar Innovációs Szövetség Balassi Mártont, a MAFITUD tagját, a 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny és a 22. Fiatal Tudósok Európai Versenyének győztesét delegálta Stockholmba a Nobel-hétre. Az első szakmai program december 5-én kezdődött, amelynek keretében a világ minden részéből érkezett fiatalok ellátogattak a Nobel Múzeumba, ahol lehetőség nyílt megtekinteni többek között Bárány Róbert 1914-es orvosi Nobel-díj diplomáját és több, különböző időből származó Nobel aranymedált is.
...

• Az INNOREG KM RIÜ Khe. tagjaként az INNOSTART az alábbi információkat, híreket teszi közzé:

- A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatójára hivatkozva, értesítjük a támogatás jogosultjait, hogy hivatkozással a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló hatályos Kormány. rendelet alapján a kötelező év végi zárási és év eleji számlanyitási feladatok elvégzése miatt a lebonyolító szervezet 2010. december 22. és 2011. január 4. között nem teljesít átutalási megbízásokat.
Eszerint azok az elszámolások, amelyeket 2010. december 11. után hagy jóvá az intézményrendszer, csak 2010. január 4. után kerülnek kifizetésre. A jelzett időszak (tehát 2010. december 11-2011. január 4.) késedelmi kamatfizetési kötelezettséget nem ró az intézményrendszerre.
Részletes információ: http://www.nfu.hu/a_2010_ev_vegi_kifizetesek_rendje
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

• 20. IFJÚSÁGI TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY
(2010/2011-es tanév)

A felhívás teljes szövege ide kattintva érhető el >

---

• Pályázat a 2010. évi legkiemelkedőbb innováció elismerésére!

A Magyar Innovációs Alapítvány
- a Nemzetgazdasági Minisztériummal,
a Vidékfejlesztési Minisztériummal,
a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal,
a Magyar Szabadalmi Hivatallal,
az Iparfejlesztési Közalapítvánnyal közösen -
immár 19. alkalommal teszi közzé a

2010. évi MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ pályázatot.

A felhívás teljes szövege ide kattintva érhető el >

---

• Vállalati innováció támogatása - módosult a határidő

A GOP-2010-1.3.1/AB "Vállalati innováció támogatása" és "Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása" című pályázati kiírások végső benyújtási határideje 2010. december 31-re módosul, amely egyben a pályázati ablakok bezárását is jelenti.

Továbbá a GOP-2010-1.3.1/B "Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása" című pályázati kiírás keretében a 2010. december 31-ig postára adott pályázatok tekintetében a 2008. évben megszerzett innovációs akkreditált klaszter címek elfogadásra kerülnek, attól függetlenül, hogy az akkreditációs tanúsítvány/oklevél szerinti jogosultsági időszak mikor jár le.

Bővebb információ:
http://www.nfu.hu/modosult_a_gop_2010_1_3_1_ab_palyazati_kiiras_beadasi_hatarideje

---

Az online változathoz kattintson ide!

Az innováció új fogalma magába foglalja a termék (a piac), a folyamat, a marketing, és szervezés fogalmait is, a támogatásnak minden elemre figyelmet kell fordítania - véli Farkas József, a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi tagja.
Sikeres, megvalósuló és hasznot hozó innovációkra van szükség - hangsúlyozta a Napi Gazdaság innovációs konferenciáján Farkas József, a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi tagja. Véleménye szerint 2006-ig a termék- és az eljárás-innováció került előtérbe, az új innovációfogalom azonban magába foglalja a termék (a piac), a folyamat, a marketing, és szervezés fogalmait is, a jövőben pedig kiegészül képzéssel is. Emiatt Farkas szerint az innováció támogatásának az új fogalom minden elemére figyelmet kell fordítania.

Jellemző adat, hogy az innovációs elemek közül a piaci innovátor aránya a legalacsonyabb még a nagyobb vállalatoknál is - a sikeres innovációt pedig piacra kell vinni, ehhez is megfelelő támogatási formára van szükség - fogalmazott Farkas. Ma Magyarországnak gyors eredményre van szüksége, amiatt kiemelten fontos a kkv-szektor ösztönzése, a gyors sikert és változást a vállalkozói területen lehet elérni - tette hozzá.

Az innovációt hátráltató körülmények között a pénzügyi problémák mellett megjelennek a képzés gondjai is, ebből is adódik, hogy az innovatív vállalkozások aránya Magyarországon 2-2,5 százalék. Minél hamarabb be kell indítani a pályázati lehetőségeket, hiszen ez az év gyakorlatilag kimaradt az innovatív vállalkozások támogatásában. Emellett stabil intézményrendszert kell kiépíteni, egyszerűbb, áttekinthetőbb jogszabályi környezettel és pályázati rendszerrel - sorolta Farkas. Világosan és hosszabb távra kell meghatározni a finanszírozás mértékét, az állami támogatások hatásfokát pedig egy állandó validáló szervezet vizsgálná, az eredmények ellenőrzésére.

Az Európai Bizottság képviselői hazánkba látogattak, hogy tájékozódjanak az operatív programok előrehaladásáról. A megbeszélések egy héten át tartottak, melyek keretében az összes operatív programot áttekintették. Az utolsó napon került sor az eredmények összegzésére, ahol a bizottsági delegáció vezetője, Jean-Marie Seyler elmondta, hogy Magyarország alapvetően jó irányban halad a források felhasználásában és örvendetes, hogy elkezdődött azoknak a stratégiáknak a kialakítása, amelyek korábban hiányoztak (pl.: egészségügy, környezetvédelem).

Jean-Marie Seyler (az Európai Bizottság Regionális Politikáért felelős Főigazgatóságának Bulgáriáért, Ciprusért, Görögországért, Magyarországért és Romániáért felelős Igazgatóságának vezetője) a zárónapon ismertette, hogy hazánk jó úton halad a források felhasználásában, kiemelte ugyanakkor, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak – köztük Magyarországnak – nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a Kohéziós Politika eredményeinek beazonosítására, illetve azok kommunikációjára az Európai Unió állampolgárai felé. Kiemelten fontosnak ítélte emellett a partnerség jelentőségét. Hangsúlyozta azt is, hogy a támogatások célja az Európai Unió régiói közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése, és ezt mind a végrehajtás, mind az eredmények számbavétele során kiemelten figyelembe kell venni.

A horizontális témák bemutatása során a Bizottság leginkább a kohéziós politika területi kiegyenlítődésre gyakorolt hatásairól érdeklődött. A jövedelmek és a kohéziós források területi eloszlása kapcsán jelezték, hogy a jövőben lehetőség szerint figyelembe kell venni a területi szempontokat az eredményességi mutatók vizsgálata során, illetve be kell mutatni a forrásfelhasználás területi kohéziót erősítő hatásait is. Érdeklődésük arra is kiterjedt, hogy az NFÜ, illetve az Irányító Hatóságok (IH-k) hogyan működnek együtt a minisztériumokkal a területi különbségek mérséklése érdekében.
Az Európai Bizottság megállapításairól jegyzőkönyv készül, melyet később küldenek meg az NFÜ számára.

2010. december 15-én, a Magyarok a Piacon Klub, "Boldogítás helyett boldogulás: legyen vállalkozásbarát a pályáztatás" címmel konzultációt tart, a Novotel Budapest Centrumban (1088 Budapest, Rákóczi út 43-45.).

Program
10.00-10.10 Köszöntő Kovacsics Imre, elnök, Magyarok a Piacon Klub
Essősy Zsombor, elnökhelyettes, Magyarok a Piacon Klub
10.10-10.30 Kölcsönös felelősségvállalás, közös kockázatviselés: az Új Széchenyi Terv és pályázatai
Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium
10.30-10.50 Programok és támogatási konstrukciók az Új Széchenyi Tervben
Csuhaj V. Imre, miniszteri biztos, Nemzetgazdasági Minisztérium
10.50-11.10 Kérdések és válaszok
11.10-11.30 Kávészünet
11.30-11.50 Forráslehetőségek a KKV szektorban az Új Széchenyi Terv keretében
Siba Ignác, főosztályvezető, IH vezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
11.50-12.10 A MAG Zrt. szerepe és lehetőségei az Új Széchenyi Terv végrehajtásában és a KKV-k fejlesztésének támogatásában
Barta E. Gyula, vezérigazgató, MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.
12.10-12.30 A hazai kis és középvállalatok banki finanszírozási lehetőségeinek várható alakulása
Sepsi István, ügyvezető partner, siMentat Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft.
12.30-13.00 Kérdések és válaszok
13.00-14.00 Állófogadás - ebéd

További információk és jelentkezés: jelentkezes@magyarokapiaconklub.mapi.hu e-mail címen, illetve www.magyarokapiaconklub.hu oldalon.
A rendezvényen való részvétel a Magyarok a Piacon Klub tagjainak térítésmentes, nem Klub tagok számára 19.000 Ft+ÁFA/fő, melyből a Magyar Innovációs Szövetség tagjainak 10% kedvezményt biztosítanak.

Örömmel tájékoztatom, hogy 2011. január 25-26. között nemzetközi üzletember-találkozóra kerül sor Németországban, Lipcsében, a TERRATEC/ENERTEC vásárok mellett.
A rendezvényre a környezetvédelmi technológiák és szolgáltatások, valamint energia hatékonyság területén tevékenykedő vállalkozások jelentkezését várjuk.

A szakkiállítások mellett megrendezett üzletember-találkozó a vállalkozások üzleti kapcsolatépítését segíti elő azáltal, hogy a résztvevők – a kiállítások megtekintése mellett – előre egyeztetett időpontokban folytatnak kétoldalú tárgyalásokat, személyre szabott tárgyalási naptár alapján. A regisztrált cégek profilját a program hivatalos honlapján található elektronikus katalógus tartalmazza.

Jelentkezés, regisztráció: http://www.b2match.com/enertec

A rendezvényen a részvétel ingyenes.

Jelentkezési határidő: 2010. december 20.

A meghívót szíves felhasználásra csatoltan küldöm. Ha bármilyen egyéb kérdése merülne fel a rendezvénnyel kapcsolatban, kérem, forduljon hozzám bizalommal az alábbi elérhetőségek egyikén: e-mail: andrea.papp@itd.hu , tel: +36/70-977-8372.

Remélem, a résztvevők között köszönthetem!

Üdvözlettel,
Papp Andrea Aida

A 2010. évi záró rendezvényünkre sok szeretettel várjuk!
Továbbá figyelmükbe ajánljuk a levél alján olvasható Magyar Biotechnológiai Szövetség szervezésében megvalósuló 2011. évi rendezvényeket.

Szíves figyelmükbe ajánljuk az Enterprise Europe Network ITD Hungary Zrt. szervezésében a TéT Alapítvány, és az Innostart szakmai támogatásával megvalósuló Kutatástól az üzleti együttműködésig - tudásalapú biogazdaság szereplői számára c. rendezvényünket.

A rendezvény helyszíne: ITD Hungary Zrt. Budapest, 1061 Andrássy út. 12. I. emelet Tanácsterem
Időpont: 2010. december 17. 10.00 – 14.00-ig.

Az Enterprise Europe Network kiemelt feladata, hogy támogassa a magyarországi kkv-k innovációs tevékenységét, valamint elősegítse a kkv-k, kutatóhelyek, egyetemek sikeres nemzetközi technológiatranszfer együttműködéseinek és kutatási együttműködéseinek létrejöttét. A rendezvény célja, hogy segítse a kutatás és az ipar közötti nemzetközi tudástranszfert a tudásalapú biogazdaság területén információk, projektek bemutatásával.

Célcsoport: tudásalapú biogazdaság (mezőgazdaság, élelmiszeripar, biotechnológia)
• gazdálkodó szervezetek
• kutatók, egyetemek szakemberei
• spin off vállalkozások.

A rendezvényre történő jelentkezés a csatolt jelentkezési lapon történik.
A rendezvényen a részvétel díja: 7.500 HUF +ÁFA/fő.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Tisztelettel:
Holly Sára
programfelelős

A jövő évtől Magyarország egységesen a föld alatti vizek országaként jelenik meg a külföldi reklámkampányokban – mondta lapunknak adott interjújában Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. nyáron kinevezett vezérigazgatója, aki szerint a társaság tevékenységét értékesítésorientált akciók, stratégiai együttműködések és a korábbinál hatékonyabb működés jellemzi majd a jövőben.

- Mennyi pénzből gazdálkodhat jövőre a Magyar Turizmus (MT) Zrt.?
- Erről még nem született meg a döntés. Bánki Erik , a parlament turizmus- és sportbizottságának fideszes elnöke a költségvetési törvényhez beadott módosító indítványában azt javasolta, hogy az idei 3,7 milliárd forintról 6,5 milliárdra nőjön a turisztikai marketingtámogatás összege, de a bizottsági ülésen a kormány képviselője ebben a formában nem támogatta a javaslatot. Mi azonban mindenképpen bízunk abban, hogy a korábbinál több pénz jut marketingre, már csak azért is, mert a 2002-es 9 milliárd forinthoz képest 2010-re gyakorlatilag harmadára csökkent az MT Zrt. költségvetése, ez jelentős versenyhátrányt okozott hazánknak.

- Kinevezése után hatékonyabb működést, átalakításokat ígért. Mi valósult meg ebből, és mi várható jövőre?
- A korábbi években a források akár 45-50 százaléka is a működésre ment el, de előfordult az is, hogy egyes üzemeltetéssel kapcsolatos tételeket marketingkiadásként könyveltek el. Az MT Zrt. így az idei bruttó 3,72 milliárd forintos marketing-költségvetéséből ténylegesen csak valamivel kevesebb mint 3 milliárdot költött promócióra. Ezért cél, hogy teljesen szétválasszuk a marketing- és a működési költségeket. Az idén a működési jellegű költségek 10 százalékát már megtakarítottuk, 2011-ben pedig további 20 százalékos spórolásra látok lehetőséget. A takarékosság jegyében például a sokféle honlapunk helyett egy a szakmának, és egy a lakosságnak szóló oldal lesz, a különböző nyomtatott kiadványok helyett pedig egyre inkább az online hírlevelek, internetes megjelenések felé mozdulunk el, hogy csökkentsük a nyomdai, postai és tárolási költségeket. A külképviseleti hálózatunk működését is áttekintjük.

- Ez azt jelenti, hogy külföldi irodákat zárhatnak be?
- Elképzelhető, hogy néhány irodát megszüntetünk a jelenlegi formájában, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy kivonulnánk az adott piacról. Egyrészt nem szükséges mindenhol fizikailag jelen lenni – a jóval gazdagabb Németország turisztikai szervezetének például összesen 11 önálló külföldi irodája van, míg nekünk 22 –, másrészt sok esetben önálló külképviselet helyett más magyar kirendeltségekkel (ITD, MFB), nagykövetségekkel, kulturális intézetekkel együttműködve, azok épületeiben is meg lehet oldani ezt a tevékenységet, jóval olcsóbban.

- Gyakorlatilag elkészült és elfogadásra vár a 2011-re vonatkozó marketingtervük. Miben különbözik majd az ország turisztikai marketingje az elmúlt években tapasztalttól?
- A korábbinál sokkal inkább értékesítésorientált lesz az MT Zrt. működése, jobban odafigyelünk arra, hogy mérjük az egyes kampányok keresletnövelő hatását, hogy a későbbiekben csak olyan promóciókat indítsunk, amelyek érezhetően növelik a hazánkba érkező turisták számát. A forrásainkat koncentrálni fogjuk, úgy vélem, jobb kevesebbszer, de átütően megjelenni, mint sok elaprózott kampányt indítani. Az erőteljes megjelenéssel kapcsolatos fő újdonság az, hogy kialakítottunk egy új, egységes országmárkát. Ez lesz az alapja a hoszszú távú marketingstratégiánknak, és minden kampányunkban hangsúlyosan megjelenik majd.

- Mi lesz ez az új országmárka?
- Magyarország – a föld alatti vizek országa. Ez lesz a külföldi kommunikációnk központi üzenete. Meglátásunk szerint az ország területének 80 százaléka alatt megtalálható termál- és gyógyvíz az, amely világszerte igazi kuriózumnak számít, és egyértelműen megkülönböztethetővé teheti hazánkat a többi desztinációtól. Szintén jelentős változás, hogy nem lesznek a jövőben tematikus évek – így 2011 sem lesz az egészségturizmus éve. A turizmus különböző szegmenseire vonatkozó kampányok ezentúl az országmárka üzenetével összhangban, arra épülve jelennek meg. A belföldi piacra is külön országmárkát hozunk létre, amelynek üzenete az lesz, hogy az emberek maradjanak Magyarországon pihenni, de ennek részletes kidolgozása még folyamatban van.

- A korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek a stratégiai együttműködésekre. Milyen előnyeik vannak az ilyen megállapodásoknak?
- A stratégiai együttműködések egyik nagy előnye, hogy nem járnak nagy költséggel, viszont a közös érdekek mentén jóval hatékonyabban lehet általuk dolgozni. Mondok egy példát: a Budapest Airporttal közös érdekünk, hogy minél több légitársaság indítson járatokat Ferihegyre. A BA folyamatos tárgyalásokat folytat, hogy minél több légicéget idevonzzon, mi pedig abban tudunk segíteni, hogy az induló járatokat „megtöltsük”. Amikor a nyáron kiderült, hogy a Qatar Airways januártól Budapestre is indít járatokat, azonnal megkerestük az ottani utazási irodákat, hogy megismertessük velük hazánk turisztikai kínálatát. De hasonló együttműködést kötöttünk a Hungexpóval is.

Meghívó a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Igazgatósga által meghírdetett, a koreai kereskedelmi és befektetési miniszter-helyettes látogatásához kapcsolódó üzleti delegáció számára szervezett üzleti fórumra.

A kamarai tagvállalatok számára ezúttal is szeretnének lehetőséget biztosítani az üzletemberekkel és kormányzati tisztségviselőkkel folytatott egyeztetésekre, tárgyalásokra.

További kérdések: Bíró András nemzetközi referens, tel.: ((1) 474 5144, email: biro.andras@mkik.hu.)

Tisztelt Partnerünk!

Szeretném felhívni figyelmüket angol nyelvű anonym nemzetközi adatbázisunkból néhány legújabb külföldi innovációs fejlesztésre, amelyhez a külföldi szervezet együttműködő partnert keres. A magyar nyelvű profil összefoglalókat a csatolt dokumentumban találja. A csatolt innovációs adatlap kitöltésével és visszaküldésével jelezheti érdeklődését, amelyre néhány napon belül megadjuk a külföldi szervezet adatait.

Amennyiben, egyéb technológia-transzfer iránt érdeklődik, keressen a több ezer lehetőség közt az adatbázisban és küldje el nekem a csatolt innovációs adatlapot az Ön számára érdekes technológia referencia számra hivatkozva! Hamarosan küldjük a külföldi kontaktot.

Automatikus innovációs adatbázis hírlevélbe bejelentkezve meghatározott igényüknek megfelelően közvetlenül és naprakészen kaphatnak e-mailben információt az adatbázis új profiljairól.

Üdvözlettel,

Holly Sára

innovációs tanácsadó

2010. november 30.- december 3. között Franciaországban, Lyonban kiállítás és üzletember-találkozó kerül megrendezésre.
A rendezvény célszektorai:
* zaj-, víz- és levegőszennyezés
* környezetvédelem
* hulladékkezelés
* méréstechnológia
Szíves felhasználásra csatoltan találja a rendezvény meghívóját. Remélem, felkelti érdeklődését a program és a résztvevők között köszönthetem!

A cikk szerzője Kiss Péter, a KPMG partne energetikai és közüzemi tanácsadásának globális vezetője

Környezetünk tisztasága és a (világ)gazdaság fenntartható fejlődése jelentős részben attól függ, mennyire vagyunk képesek az egyre növekvő energiaigényeket oly módon kielégíteni, hogy ne növeljük tovább a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségét. E gázok járulnak hozzá ugyanis a globális felmelegedéshez, amely az időjárás kedvezőtlen változását okozza.

Az Európai Unió önként kötelezte magát arra, hogy élenjáró szerepet tölt be ennek a célnak az elérésében, hiszen az egy főre jutó energiafogyasztása és így a szén-dioxid (CO2) kibocsátása messze meghaladja a fejlődő világét. A szén-dioxid-emisszió és az energiafogyasztás 20 százalékos csökkentésén túl az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy a teljes fogyasztás megújuló erőforrásokból való kielégítését 20 százalékra növeli.

Ennek legjelentősebb korlátja az erőforrások rendelkezésre állása az egyes tagállamokban. Magyarország természeti adottságainál fogva a 13 százalékos cél elérését tartja reálisnak, és ebben is állapodott meg Brüsszellel.
A természeti adottságokon túl az uniós célok elérésében jelentős szerepe van annak, hogy a magyar piac szereplői mekkora részt kívánnak vállalni befektetéseik által a 13 százalékos cél elérésében. A beruházások finanszírozása döntő többségének a privát szektorból kell érkeznie, hiszen az állami szerepvállalás és az európai uniós támogatások részaránya jó, ha eléri a beruházások értékének 15-20 százalékát.

Már a Magyarországon létrejött és felhalmozott privát tőkéről is elmondható, hogy befektetési célpontként azt a piacot fogja előnyben részesíteni a régióban, ahol a legkisebb a verseny a támogatások megszerzése tekintetében, és ahol a legnagyobb a növekedési lehetőség.

Köztudott, hogy Magyarországnak jelentős mennyiségű geotermikus energiája is van. Ennek kihasználtsága ugyanakkor rendkívül csekély, nem több mint 0,5 százalék a teljes energiamérlegre vetítve. Befektetői szempontból eddig önkormányzati intézmények hőellátására irányuló projektek voltak vonzó befektetői célpontok, magas földgázárakkal jellemzett primer energiaforrású környezetben. Régiós összehasonlításban elmondható tehát, hogy Magyarország befektetői szemszögből igazán a biomassza- és a geotermikus beruházások szempontjából vonzó. E megújuló energiaforrások jelentőségét egyébként az Új Széchenyi-terv is aláhúzza.

A megújuló erőforrásokat felhasználó technológiák létesítési költsége privát befektetők által finanszírozott részének bizonyos hányada a befektetők saját vagyona, döntő többségében azonban banki hitel. Ez utóbbi mértéke elérheti a teljes beruházási költség akár 60 százalékát is. Mind a befektetői, mind a banki döntés alappillére a befektetés megtérülése, ugyanakkor a megújuló erőforrások felhasználását megcélzó energiatermelés nem minden esetben gazdaságos. Ennek okai bizonyos technológiák (például napenergia) esetén a még mindig nagy fajlagos beruházási költségek, illetve a viszonylag alacsony kihasználtság (például a szél- és a napenergia tekintetében). Tehát ahhoz, hogy a privát és banki tőke szempontjából a (megújuló) beruházás gazdaságos legyen, támogatási rendszer szükséges, akár tarifán, akár zöldbizonyítvány-rendszeren keresztül.
Bármelyik támogatási rendszerről is legyen szó, legalább a következő kérdésekre választ kell adnia:
• a támogatott megújuló energia fajtánként
• a támogatott mennyiség és annak időbelisége (csúcs, völgy stb.)
• a támogatás időtartama (öt év, tíz év stb.)
• az ármegállapítási mechanizmus
• a szabályozási környezet (beleértve az előbb felsoroltakat) változtatásának rendje, azaz milyen időközönként módosítják a szabályozást és milyen algoritmus alapján változtatják meg a fő paramétereket
Azzal, hogy a szabályozást változtatni kell, a befektetők és a bankok is tisztában vannak. A kiszámítható és transzparens szabályozói környezet csak a módosítás módjára és menetére vonatkozhat.

Az eddig tárgyalt szempontok miatt van kiemelt jelentősége a megújuló energia hasznosítására vonatkozó Nemzeti cselekvési tervnek, amely alapját kell képezze egy dinamikusan és kiszámíthatóan változó szabályozási környezetnek. A megújuló energiaforrások szektora rendkívül összetett terület, hiszen nemcsak energetikai vonatkozásai vannak, hanem vidékfejlesztési (például biomassza, biogáz), iparpolitikai (megújuló technológiák hazai gyártásának a segítése, illetve kísérlet-kutatás támogatása), valamint a geotermikus energia hasznosítása esetén kertészeti, turisztikai és gyógyászati ipari aspektusai is.

Mindezeket figyelembe véve a hangsúly az egységes és integrált energiastratégián alapuló Nemzeti cselekvési terven van. Egy olyan terven, amelyben a befektetők is hisznek, így az energetika a beruházások következtében ismét a gazdaság egyik húzóágazatává válhat, hosszú évtizedek után több tízezer munkahelyet teremtve.

Noha az 1980-as évek végén történt politikai fordulat után a bukaresti kormány megerősítette az utak építését, a nyugat-európai infrastrukturális szint elérése még messze van Románia számára – az osztrák cégek örömér.

A 22 millió lakosú, és a korábbi NSZK méretéhez hasonlítható ország csak valamivel több mint 300 kilométer hosszúságú autópályával rendelkezik. Emellett a CFR állami vasúttársaság az utóbbi két évtizedben folyamatos gazdasági hanyatláson ment át, és jelenleg eurómilliárdos nagyságrendű adósságokkal küszködik. Ezért – még ha paradoxonnak tűnik is fel – Románia ebben a szektorban nagy lehetőségeket kínál az osztrák vállalatoknak – írja a Die Presse.

A bécsi lap szerint az osztrák vasút, az ÖBB leányvállalata, a Rail Cargo Austria ismételten kifejezte érdeklődését a CFR Marfa román állami teherszállító vasút átvétele iránt. Amennyiben a tranzakcióra sor kerül, az ÖBB leányvállalata az egész teheráru-forgalmat biztosíthatná magának Linztől Magyarországon keresztül a Fekete-tenger menti Constantáig. A vállalkozás sikert hozhat, ezt mutatja az OMV példája, amely jelentős pozíciót szerzett a Petrom 51 százalékának megvásárlásával.

A lap azonban arra is rámutat, hogy a Románia felé való terjeszkedés időzítése nem kedvező. Az éveken át tartó boom és GDP növekedés után – amely 2008-ban még 8 százalékos volt – a román gazdaság 2009-ben 9 százalékos csökkenést mutatott fel. A konjunktúra támogatására az ország az EU-tól, a Világbanktól, az IMF-től és más szervezetektől közel 20 milliárd euró összegű hitelcsomagot vett fel.

Ezen kívül az EU az infrastruktúrafejlesztésének nagy részét támogatja. Románia 2013-ig 30 milliárd euró összegben hívhatna le támogatási pénzeket Brüsszeltől, ám eddig a pénzeknek mindössze 8 százalékát hívta le. Noha az útépítés, a magasépítés hónapok óta stagnál, osztrák, olasz és német építési vállalatok nyomulnak be Romániába, ahol már jelen van az osztrák Strabag, az Alpine és a Port.

Szerző: Zoltán Csaba a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója.
A vállalkozások innovációs projektjeit vissza nem térítendő EU-s és hazai források helyett visszatérítendő támogatásokkal kellene finanszírozni, megfelelő közvetítőkön keresztül, ez a források hatékonyabb felhasználását eredményezné
Örök téma, hogyan lehetne az innovációra rendelkezésre álló forrásokat hatékonyabban hasznosítani. A hatékonyságot alapvetően meghatározza, hogy ki hozza a döntéseket, milyen közvetítőkön, támogatásként vagy tőkeként jut-e el a forrás a vállalkozásokhoz.

Sokan vélik úgy, hogy hazánkban nem elégségesek az innovációra fordított források, főként a vissza nem térítendő források nagysága. Meggyőződésem, hogy nem a forrás kevés, hanem az elért eredmény. Valójában nem is tudható, hogy milyen mértékben hasznosulnak a támogatások, mivel nem történik meg a források felhasználásának értékelése, vagy ha igen, akkor az formális jellegű, és a felhasználás szabályszerűségét vizsgálja, nem az eredményét. A nem hatékony forrásfelhasználáshoz hozzájárul, hogy a támogatások megítéléséről döntő testületek „belterjesek” vagy szakmailag (üzletileg) felkészületlenek, hiányzik a személyi felelősség, az érdemi monitoring és az értékelés.

Az innováció lényege, hogy belátható és tervezhető időn, valamint költségkereten belül a vállalkozás versenyképességét látványosan megnövelő eredmények szülessenek. Az eljárás vagy a technológia újdonsága miatt azonban a folyamat műszaki és értékesítési kockázatai magasak, ezt a vállalkozás önmagában nem képes felvállalni. Ezért olyan forrásra van szükség, amelynek magas a kockázattűrő képessége, és a magas hozam reményében a veszteség felvállalására is hajlandó.

Ilyen forrás a kockázati tőke és a EU-s vagy hazai költségvetési támogatás. Mindkét forrás eredményorientált, vagy legalábbis annak kellene lennie. A kockázati tőkénél a magas hozam a cél, a közösségi forrásoknál pedig a pozitív gazdasági hatások mellett elvárásként megjelennek a pozitív társadalmi hatások is, mint a tudásalapú társadalom képének erősítése, magyar innovációs sikersztorik felmutatása. Meglátásom szerint a közösségi forrásokat is befektetésként és nem elköltendő támogatásként kell kezelni, amelynek kell lennie gazdasági eredményének és akkor társadalmi eredményei is lesznek.

A két forrás kombinálásától várható a legjobb eredmény: a közösségi forrás visszatérítendő támogatásként történő kihelyezése piaci alapon működő, motivált, profi kockázatitőkealap-kezelő menedzselésében, aki amellett, hogy magánbefektetői forrásokat is bevon, a hozamból történő részesedés reményében befektetői szemlélettel fektet be. Csak olyan projekteket finanszíroz, amelynél magas hozamot tud elérni, mert a projekt életképes, és három-öt éves távlatban értékesíthető produktumot állít elő. A kockázatitőkealap-kezelő az előre meghatározott részeredmények elérése esetén fektet be, a felhasználás eredményességét folyamatosan ellenőrzi, értékeli, és igyekszik kikényszeríteni a sikert. Az állam annak érdekében, hogy a magánbefektetők és a menedzsment motivációját erősítse, alacsony szinten maximálhatja hozamelvárását, mert még így is jobban jár, mintha vissza nem térítendő támogatásként biztosítja a forrást. A kockázati tőkével való együttműködés esetén az állam a befektetett forrást visszakapja, és azt újból befektetheti.

A fenti modell gyakorlati megvalósulását láthatjuk a 70 százalékban EU-s finanszírozású ún. Jeremie kockázatitőke-programban, melynek keretében nyolc alap jött létre összesen 45 milliárd forint tőkével. Ez a forrás 100 millió forintos átlagos befektetési mérettel számolva 450 innovatív vállalkozás finanszírozását teszi lehetővé.

Sokszor elhangzik, hogy az innovatív vállalkozások nem jutnak tőkéhez. Ha egy tőkére éhes innovatív vállalkozásnak nem sikerül tőkét bevonni a Jeremie alapoktól, akkor ott valami más probléma lehet, például az, hogy a projekt nem felel meg a magánbefektetők elvárásainak, azaz nem életképes. Ha pedig nem életképes, akkor közösségi forrásból, különösen vissza nem térítendő támogatásból bűn lenne finanszírozni.

Fónagy János előadása a Magyarok a Piacon klubban
A kormány legfőbb célja, hogy orvosolja a hazai súlyos munkanélküliséget, bővítse a foglalkoztatást és Magyarországot ismét a régió egyik legversenyképesebb gazdaságú országává tegye – hangsúlyozta Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a Heti Válasz - Magyarok a Piacon klub rendezvényén.

Fónagy János előadásában kifejtette a kormány a kis és középvállalkozói szektor helyzetbe hozásával dinamizálja az egész magyar gazdaságot . Az állam aktív szerepvállalásával megrendeléseket generálhat, felpörgetheti a piacot, segítheti a vállalkozói réteg talpraállását.

Mint kifejtette, a reálgazdasági válság miatt előtérbe kell helyezni az állami megrendelések másodlagos, gazdaságélénkítő hatásait. Egyes becslések szerint egy forint támogatás a beruházások multiplikátor hatásán keresztül akár három forint mértékű gazdasági növekedést is generálhat.

A magyar vállalkozói réteg megerősödésével pedig, csökken az importfüggőség, helyreáll a kívánatos gazdasági önrendelkezés, kialakul a megfelelő gazdasági függetlenség.

Fónagy János fontosnak tartotta kiemelni, hogy jövőre új közbeszerzési törvényt fogadhat el a parlament, amelynek segítségével a magyar kis és középvállalkozások könnyebben tudják teljesíteni a állami elvárásokat, és további állami megrendelésekhez juthatnak.

Ugyanez a terv az európai uniós forrásokkal. A jelenlegi tíz százalékról legalább ötven százalékra akarjuk emelni a kkv-k részesedését az EU pénzekből. A január 15-től induló új pályázati rendszer legfontosabb célja, hogy a magyar kis és középvállalkozások könnyebben, egyszerűbben tudják igénybe venni a EU-s forrásokat.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter megnyitó beszédet mondott "A kis- és középvállalkozások szerepe a Strukturális Alapok támogatási rendszerében" című nemzetközi konferencián 2010. október 28-án, Budapesten. A kormány fő célja a vállalt hiánycél teljesítése, valamint a magyar gazdaság dinamizálása és tartósan fenntartható növekedési pályára állítása, amiben kitüntetett szerep hárul a hazai kkv-szektorra. – erősítette meg a tárcavezető.

A MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ és az Európai Unió Bizottsága által szervezett kétnapos konferencián Fellegi Tamás kijelentette, hogy az Orbán-kabinet minden lehetséges eszközt felhasznál a gazdaságélénkítés, a befektetés-ösztönzés, valamint a stabil, kiszámítható és átlátható szabályzási, gazdasági és üzleti környezet megteremtése érdekében. Fellegi Tamás kiemelte a munkahelyteremtés fontosságát, valamint a hazai kis- és közép-vállalkozások meghatározó szerepét a gazdasági teljesítmény és a foglalkoztatottság növekedésében. A miniszter rámutatott arra, hogy a vállalkozások 99,9%-át kitevő kis- és középvállalkozások a vállalkozói szektorban alkalmazott munkavállalók mintegy 69,4%-át foglalkoztatják.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány tovább folytatja az uniós pályázati és a közbeszerzési rendszer megkezdett radikális egyszerűsítését, annak érdekében, hogy mind az eljárások, mind a források felhasználása a korábbinál lényegesen gyorsabb, egyszerűbb és hatékonyabb legyen.

Fellegi Tamás a pályázati rendszer egyszerűsítéséről szólva beszámolt a II. Akcióterv keretében bejelentett további lépésekről. Megemlítette, hogy 20%-kal csökken a végrehajtásban közreműködő szervezetek száma, 10 alá csökken a kötelezően beadandó pályázati mellékletek száma, és 30%-kal rövidebbek lesznek a pályázati adatlapok. A pályázóknak nem kell iratokat kérniük más állami intézményektől a pályáztatás során. 2011 végére lehetővé válik az elektronikus pályázati adatlapok használata. A miniszter külön kiemelte, hogy 15 nappal, 60-ról 45-re csökken a számla alapú kifizetések átfutási ideje.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a maga eszközeivel maximális segítséget nyújt a hazai vállalkozások helyzetbe hozásához. – tette hozzá a miniszter.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hírlevel 2010/IX

A tartalomból

• Innovatív Unió

Az Európai Bizottság "Innovatív Unió" címmel, októberben közzétette kezdeményezését, amely stratégiai szemléletű innovációpolitikát vázol fel. Az "Innovatív Unió" keretében Európa olyan kihívásokra fog összpontosítani, mint az éghajlatváltozás, az energia- és az élelmiszer-ellátás biztonsága, az egészségügy vagy a lakosság átlagéletkorának növekedése. A kezdeményezés kiemelt helyet foglal el az Európa 2020 stratégián belül.
...

• Új Széchenyi Terv konzultáció

Az Új Széchenyi Terv véglegesítését megelőző nemzeti konzultáció-sorozat rendezvényét, a támogatási eljárási rendszer szakmai konzultációját, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2010. október 21-ére szervezte, az Europa Hotels & Congress Centerben. A közel 200 regisztrált meghívottat felsorakoztató konzultációt Dr. Nyikos Györgyi fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár és Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke vezette. A Magyar Innovációs Szövetséget Monszpart Zsolt, általános elnök-helyettes képviselte.
...

• Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság konferencia

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Kara és a MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága, 2010. október 19-20-án, "Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság" címmel rendezett tudományos konferenciát, a SZTE Gazdaságtudományi Karán.
...

• Regionális konferencia Szegeden

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézete és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága, az NKTH Baross Gábor Innovációs Elemezések program keretén belül konferenciát rendezett 2010. október 19-20-án, "Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság" címmel Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán.
...

• Új vezetés az INNOSTART-nál

Pongorné dr. Csákvári Marianna, az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ igazgatója saját kérésére, közös megegyezéssel, 2010. október 31-től távozik az INNOSTART éléről és az Alapítvány kuratóriumában folytatja tevékenységét.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

Pályázat középiskolásoknak

Tagszervezetünk, a NORRIA - Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség az Észak-magyarországi Informatikai Klaszterrel partnerségben és a Miskolci Egyetem társszervezésében pályázatot hirdet a régióban tanuló 9-12. osztályos középiskolai diákok számára. A verseny folytatása a 2006-ban megrendezett KreAktív elnevezésű diákversenynek, ahol középiskolás diákok és egyetemi hallgatók mutathatták be innovációs ötleteiket.

A verseny első részében a résztvevők a gyakorlatban megvalósított pályaműveket vagy ötleteket küldhetnek be három különböző kategóriában, melyek a következők:
- fotó- és videó pályázat - a környezetünkben létező, újszerűnek talált innovatív világ bemutatása, műszaki, természettudományi, megújuló energia területein,
- informatikai fejlesztés, tervezés, találmány ötletének beküldése, leírása vagy modellezett változata / vagy felfedezett informatikai jellegű probléma felvetése, szoftveres jellegű megoldási javaslatainak bemutatása, annak esetleges továbbfejlesztésére tett javaslatok beküldése,
- saját innovatív ötlet, termék, szolgáltatás, vállalkozás gondolatának, piacra dobási lehetőségeinek leírása, bemutatása.

A második forduló keretében a kiválasztott csapatok játékos, kreatív tudományos vetélkedőn vehetnek részt. A verseny célja a diákok csapatmunkájának és önálló kutatási tevékenységük erősítése.

Az I. fordulóra 2010. november 19-ig várják a pályamunkákat a NORRIA - Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség címére: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107.
További információ a www.norria.hu, www.kreaktivitas.hu weboldalakon, illetve a 46/503770-es telefonszámon kapható.

A hírlevél megtekintése

Tisztelt Leendő Partnerünk! Tisztelt Vállalkozó, Cégvezető!

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) 2010. november 15-21. között a világ közel száz országához hasonlóan, Magyarországon harmadszorra rendezi meg a Fiatal Vállalkozók Hetét. Az eseménysorozatra a világviszonylatban is elismert Global Entrepreneurship Week nemzetközi mozgalom keretében kerül sor, amelynek célja, hogy egy teljes héten át fiatalok millióit szólítsuk meg, hogy vonzóvá tegyük számukra a vállalkozói létet, új ötletekre és vállalkozásra sarkalljuk őket,
és perspektívát nyújtsunk számukra.

A Fiatal Vállalkozók Hete címszavakban:

hidat képez a mai magyar vállalkozók és a vállalkozó szellemű fiatalok között országszerte fiatalok ezreit szólítja meg és motiválja a rendezvénysorozat immár két éve értékes és releváns információk egy héten keresztül, az ország egész területén a fiatalokra fókuszálva új platform: gálavacsora a mai gazdasági elit és fiatal vállalkozók részvételével
kivételes kapcsolatépítési lehetőségek egy egyedülálló nemzetközi rendezvénysorozat a magyarországi vállalkozók
összefogására minden nap egy adott területre fokuszáló színvonalas programok, workshop-ok topvállalkozókkal

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (SZTE GTK), a Fiatal Kutató Közgazdászok Egyesülete (FIKUK) és az Universitatea de Vest Din Timisoara (UVT) szeretettel meghívja Önt 2010. november 5-én, pénteken 9 órától az SZTE GTK oktatási épületébe (Szeged, Feketesas u. 28)

A KKV-k innovációs és együttműködési képességének, valamint fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a magyar-román határmenti térségben című,

HURO/0801/087 azonosító számú projektjének zárókonferenciájára.

Az előadások magyar, román és angol nyelvűek, magyar és román szinkrontolmácsolást biztosítunk

A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött a www.eco.u-szeged.hu/incodesme linken. Ezúton jelezzük, hogy a rendezvény résztvevőinek száma limitált, ezért csak az első 60 regisztrálónak tudunk helyet biztosítani. A jelentkezési határidő 2010. október 25.

Részletes program

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelettel szeretnénk meghívni Önt a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal (NKTH) és az Innogrant Consulting által szervezett "Ötlet – projekt - pályázat: Hogyan legyünk sikeresek az FP7 keretprogramban?" című FP7 Információs Napra, amely 2010. október 29-én kerül megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

A rendezvény részletes programját jelen levelem csatolmányaként küldöm Önnek.

Remélem, felkeltettük érdeklődését a témában és meghívásunkat elfogadva, megtiszteli rendezvényünket jelenlétével.

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A jelenleg érvényes, modulrendszerű Országos képzési jegyzékben (OKJ) magasabb a logisztikai területhez köthető képzések száma, mint a korábbi években volt – derül ki az Iparfejlesztési Közalapítványnak a hazai logisztikai oktatás problémáiról végzett kutatásából.

A vizsgált 2002–08 közötti időszakban jelentősen nőtt a logisztikai végzettséget szerzők száma, de a csökkenő tanulói létszám hatása már érvényesült. Legtöbben 20–24 év közötti korban és Közép-Magyarország régióban szereztek valamilyen logisztikai szakképesítést. A legkevesebben Dél-Dunántúl régióban végeztek. A szakképzések résztvevőinek – életkori jellemzőik alapján – nem vagy csak csekély mértékben volt munkahelyi tapasztalata. Ezért a kutatás készítői a képzési programok, tematikák összeállításánál a gyakorlatorientált szemléletmódot javasolják, továbbá, hogy a képzési költségek megosztásának arányában a vállalati szektor is aktív szereplő legyen.

Az önköltséges, összevethető (OKJ-s) képzések árával kapcsolatban megállapították, nagy szórás van az intézmények között. Kiderül az is, hogy a központi költségvetés finanszírozza a képzések több mint 60 százalékát, de ezek jelentős része eredménytelenül zárul.

A gazdasági visszaeséssel párhuzamosan jelentősen csökkent az ágazatban foglalkoztatottak száma az utóbbi években, s növekedés rövid és középtávon sem várható. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és a regionális munkaügyi központok adatai szerint az alapbér havi átlagos összege nőtt a logisztikai szakmák többségében, de az emelkedés lassuló tendenciát mutat. A logisztikai oktatási piac keresleti-kínálati viszonyaira vonatkozó kérdőíves válaszok és mélyinterjúk elemzése szerint a tudásorientált oktatás és szakképzés alapján megszerezhető kompetenciák és a munkáltatók által megfogalmazott elvárások között eltérés mutatkozik. Ez összhangban van a nemzetközi benchmark megállapításaival is. Az eltérés előjele azonban változik: egyes kompetenciák túlértékeltek, azaz a munkáltatók nem igényelnek bizonyos meglévő, elméleti-gyakorlati szakismeretet és készséget, míg más területeken hiány mutatkozik.

A logisztikai pozíciók iránti kereslet vizsgálatából kiderül, hogy a megkérdezett cégek kétötöde csökkentette az elmúlt három évben a logisztikai dolgozók létszámát. Csaknem ugyanilyen arányt (42 százalék) tettek ki azok a vállalatok, amelyeknél nem változott ezen létszám, és kevesebb mint egyötödük jelzett növekedést. A legnagyobb arányú csökkenés (53,8 százalék) az ezer főnél nagyobb létszámú és az ötven főnél több logisztikai munkatársat (52,6 százalék) foglalkoztatóknál volt.

A kutatás készítői az elemzések alapján számos javaslatot is megfogalmaztak. Szerintük egyebek között fontos lenne a logisztikát érintő feladatok koordinálása, egy tárcaközi bizottság ismételt felállítása vagy szakmai koordináló szervezet létrehozása. A képzési rendszerbe garanciák, a hallgatók, tanulók felé megfogalmazott teljesítési kötelezettségek (például végzés hiányában visszafizetési kötelezettség) beépítését szorgalmazzák az állami erőforrások hatékony felhasználásának biztosítása érdekében. Ezt szolgálná az államilag finanszírozott képzéseknél javasolt adatszolgáltatási kötelezettség beépítése is. A kutatók szerint szükség lenne továbbá az oktatási tematikák és vizsgatételek időszakos korszerűsítésére. Fejlesztési javaslatként fogalmazták meg – feltehetően nem csupán a logisztikai szakmáknál – a FEOR-rendszer aktualizálását, újraértelmezését a piacon jelenleg meglévő szakmáknak megfelelően.

Javasolják továbbá – a teljesség igénye nélkül –, hogy az oktatási intézmények kapjanak visszajelzést a hiányszakmákról, utókövetéssel, pályafigyeléssel monitorozzák a kibocsátott hallgatók elhelyezkedési tendenciáit. Szükségesnek tartják a vállalatok és oktatási intézmények együttműködését célzó logisztikaoktatás specifikus gyakorlati helyeinek kialakítását pályázatokkal, támogatásokkal. Szorgalmazzák továbbá a képzőintézmények objektív minősítését, a képzések minimális önköltségi árának átgondolását és szabályozását, valamint a képzőintézményekre vonatkozó kritériumok újrafogalmazását.

A kutatás és felmérés módszere és ideje
A magyarországi logisztikai képzésről, az ott jelentkező problémákról közelmúltban befejeződött kutatás – melyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kiírt pályázat nyerteseként Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató vezetésével az Iparfejlesztési Közalapítvány végzett – célja a terület mennyiségi és minőségi keresleti-kínálati viszonyainak elemzése, továbbá ennek alapján javaslatok megfogalmazása a fejlesztésekhez és a jogszabály-módosításokhoz szükséges döntések megalapozásához.

A kutatás a következőkre terjedt ki: munkaadói elvárások a végzettekkel szemben, mennyiségi és minőségi keresleti viszonyok beazonosítása, tipikus képzettség/munkakör/készség hiányok beazonosítása, kereslet-kínálati előrejelzések, valamint nemzetközi benchmarkok, versenytársak szakképzettségi és kompetenciahelyzete.

A kutatás fő iránya a kérdőíves adatfelvétel volt, a keresleti oldalon a logisztikai szolgáltatók, és a nem logisztikai fő tevékenységet folytató nagyvállalatok körében; a kínálatin pedig a logisztikai oktatást folytató felsőoktatási, a logisztikai, illetve az ahhoz kötődő szak- és felnőttképzési, és a logisztikai szakképzést folytató, iskolarendszerű, középfokú oktatási intézményeknél..

Az adatfelvétel 2009. november 20.–2010. január 31. között folyt. Kiegészítő módszerként mélyinterjúk is készültek. Szakmai szövetségeket, érdek-képviseleti szervezeteket, minisztériumokat kerestek meg. Az interjúkat 2010. február 9.–március 2. között készítették.

Konferencia
Az Iparfejlesztési Közalapítvány (IFKA) október 19-én A logisztikai képzés hazai problémái – foglalkoztatottság és foglalkoztathatóság? címmel rendez konferenciát. A rendezvény célja egyrészt, hogy bemutassa az IFKA által 2009 októbere és 2010 áprilisa között a logisztikai oktatás problémáiról végzett országos kutatásnak az eredményeit. Másrészt ezek alapján a résztvevők bevonásával vitafórum indítása a logisztikai szakképzési rendszer módosítási javaslatairól.

Európai innovációs partnerségek létrehozása, egy olyan új közösségi mutató kialakítása, amely megbízhatóan méri a gyorsan növekvő, innovatív vállalkozások részesedését a gazdaságból, egységes kutatási térség kiépítése 2014-ig – íme, néhány abból a tíz bizottsági javaslatból, amely fontos alkotóeleme a tegnap Brüsszelben Innovatív unió címmel meghirdetett bizottsági programnak.

Európa innovációs teljesítményében alapvető változásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy olyan időtálló, jól fizetett munkahelyeket teremthessünk, amelyek ellenállnak a globalizáció nyomásának – ekként indokolta Máire Geoghegan-Quinn kutatásügyért, innovációért és tudományért, valamint Antonio Tajani ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős EU-biztos a kezdeményezést. Szerintük az innováció központi szerepet játszik mind a fenntartható növekedési pályára állásban, mind a társadalom méltányosabbá és környezetközpontúbbá tételében.

Az Európai Bizottság ezzel összhangban intézkedéseket tervez a kockázati tőke országhatárokon átívelő szabályozási keretének kialakítására, hogy javítsa az innovatív vállalkozások finanszírozását. Egyúttal 2011-től nagyszabású kutatási programot indít a közszektor és a társadalmi innováció kapcsolatának erősítésére. Külön keret létrehozását javasolja a kormányoknak az innovatív termékekre és szolgáltatásokra irányuló közbeszerzésre, amivel éves szinten legalább 10 milliárd euró értékű beszerzési piac jönne létre. Ugyancsak lépések várhatók az európai szabványalkotás felgyorsítására és korszerűsítésére, valamint a kohéziós források közül a strukturális alapok, illetve az állami támogatások irányadó keretszabályozásának átalakítására.

Az Innovatív unió programot október 12-én értékeli a versenyképességi tanács. Az Európai Tanács decemberben dönt a jóváhagyásáról.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az állami szerepvállalás újragondolásának szükségességéről tartott előadást a 2010. október 2-án Szegeden tartott 48. Közgazdász-vándorgyűlésen.

A jelenlegi helyzetben indokolt az állam szerepvállalásának erősítése. – jelentette ki beszédében a fejlesztési tárca vezetője. Fellegi Tamás rámutatott arra, hogy a pénzügyi és gazdasági világválság miatt szükségessé vált gazdaságélénkítő programok több európai országban az állami beavatkozás erősítéséhez vezettek, többek között Franciaországban és Németországban is. E példák alapján, Magyarországon is szükség van megfontolt piacvédő intézkedésekre. – fogalmazott a miniszter.

Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy az állam igenis lehet jó vállalkozó és jó vagyonkezelő. Az állami tulajdon pedig szerepet játszhat olyan területeken, ahol a piac nem látja el a kormányzat által kívánatosnak tartott feladatokat, illetve a biztonsági kérdéseket is felvető területeken, mint például az energiaipar.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az új magyar kabinet nem törekszik „államvezérelt gazdaság” bevezetésére, csupán az eddiginél nagyobb állami szerepvállalást valósít meg, a gazdasági folyamatok kiegyensúlyozása, a versenyképesség visszaállítása és a lakossági életszínvonal növekedése érdekében. Rámutatott arra is, hogy a kormány nem versenyellenes, de feladatának tekinti, hogy a piaci torzításokat korrigálja és a megfelelő kereteket kiépítése. A miniszter álláspontja szerint a piac és az állam fejlődése együtt kell, hogy megtörténjen.

A miniszter előadásában kitért a kormány három gazdaságpolitikai pillérére. Az első a magyar vállalkozások versenyképességének növelése. A második a fegyelmezett, kiszámítható költségvetési politika, amely elkötelezett az idei évre tervezett 3,8 százalékos, és a 2011-re kitűzött 3 százalék alatti GDP-arányos deficitcél tartása mellett. A harmadik a gazdaságfejlesztés, ezen belül az értékteremtés szempontjából legfontosabb iparágcsoportok támogatása.

A tartalomból:

• Innovációs műhelytalálkozó vietnámi delegáció részére

2010. szeptember 22-én a Study Transfer Program Nonprofit Kft. szervezésében, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karon került megrendezésre a vietnámi közigazgatás érintett vezetői részére a hazai innovációs rendszer működését és legjobb példáit bemutató, "Tudomány, technológia és innováció kormányzati irányítása és gyakorlati működése" című műhelytalálkozó.
...

• Új elnök a MTESZ élén

2010. szeptember 29-én, a MTESZ Fő utcai székházában ülésezett a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségének Szövegségi Tanácsa. A MTESZ elnöki funkcióját négy éven át betöltő prof. Dr. Gordos Géza mandátuma lejárt, így az ülésen új elnököt választottak, prof. Dr. Veress Gábor személyében. A MTESZ Alapszabálya értelmében Dr. Gordos Géza továbbra is tagja marad az elnökségnek.
...

• INNOVA taggyűlés

Tagvállalatunk, az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2010. szeptember 24-én tartott taggyűlést Debrecenben. A taggyűlésen egy kivételével megjelentek a tulajdonosok, köztük a MISZ képviseletében Dr. Harangozó István, regionális igazgató is.
...

• Módosult a GOP-2010-2.1.1/A (KMOP-2010-1.2.1/A)

Módosult a GOP-2010-2.1.1/A (KMOP-2010-1.2.1/A) "Mikro és kisvállalkozások technológia fejlesztése" c. pályázati felhívás és útmutató. A módosítás értelmében jogosulatlanság miatt elutasításra kerülhetnek azok a pályázatok, amelyek esetében a projekt megvalósítása kiemelkedően jelentős kockázatot hordoz, ezért a pályázat nincs összhangban a pályázati kiírás célkitűzéseivel.

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

Kármán Tódor-díj

A Kármán Tódor-díjat a magyarországi közoktatás, felsőoktatás és tudományos kutatás támogatása érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért, a gazdasági- és közélet szereplőinek elismerésére alapították. A díjat olyan természetes személyek, közösségek vagy jogi személyek (intézmények, vállalkozások, alapítványok) kaphatják, akik/amelyek kiemelkedő támogatást nyújtanak a tanulóknak, hallgatóknak, oktatóknak és az oktatási intézményeknek.

A díjra pályázni lehet, vagy az oktatási intézmények, ill. az oktatásban és kutatásban résztvevő személyek tehetnek javaslatot. Évente maximum öt díj adományozható, amelyet a nemzeti erőforrás miniszter ünnepélyes körülmények között ad át. A díjjal oklevél és plakett jár.

A pályázatokat vagy javaslatokat (maximum 3 oldal) 2010. október 30-ig kell eljuttatni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságára (1055 Budapest, Szalay utca 10-14.).

További információ: Szigeti Katalin, referens, tel.: 795-4423, e-mail: katalin.szigeti@nefmi.gov.hu.

---

Európai Vállalkozási Díj

A Nemzetgazdasági Minisztérium meghirdeti az Európai Bizottság által 2005-ben alapított, 2010-ben már ötödik alkalommal kiírt "Európai Vállalkozási Díj" pályázatot.

A Díj célja a legjobb vállalkozási politikák és gyakorlatok bemutatása, terjesztése, ezáltal a potenciális vállalkozók ösztönzése és bátorítása. A verseny földrajzilag az Európai Unió 27 tagállamát, valamint Norvégiát, Szerbiát és Törökországot foglalja magában.

Pályázati kategóriák

1. Vállalkozói szellem támogatása díj - olyan nemzeti, regionális vagy helyi szintű tevékenységeket és kezdeményezéseket ismer el, amelyek a fiatalok és a nők körében népszerűsítik a vállalkozói gondolkodásmódot.

2. Befektetés a szakértelembe díj - olyan regionális és helyi szintű kezdeményezéseket ismer el, amelyek a vállalkozói, a szakmai, a gyakorlati és a vezetői készségeket javítják.

3. Az üzleti környezet fejlesztése díj - olyan regionális és helyi szintű, innovatív intézkedéseket ismer el, amelyek elősegítik a vállalkozások indítását és növekedését, egyszerűbbé teszik a jogi és igazgatási eljárásokat a vállalkozások számára, valamint a "Gondolj először a kicsikre" ("Think Small First") elv megvalósítására törekszenek a kis- és középvállalkozások érdekében.

4. A vállalkozások nemzetközi működésének támogatása díj - olyan intézkedéseket ismer el, amelyek a vállalatokat - különösen a kis- és középvállalkozásokat - ösztönzik az Európai Unión belüli és kívüli piacok lehetőségeinek jobb kihasználásában.

5. Felelős és felelősségteljes vállalkozás díj - olyan regionális vagy helyi kezdeményezéseket ismer el, amelyek a vállalatok társadalmi felelősségét hangsúlyozzák, és fenntartható üzleti gyakorlatot szorgalmaznak a társadalmi és/vagy a környezeti szférában. Ez a kategória ismeri el az olyan hátrányos helyzetű csoportok körében kifejtett vállalkozástámogatási erőfeszítéseket is, mint a munkanélküli, a mozgáskorlátozott vagy az etnikai kisebbségekhez tartozó emberek.

Pályázati fordulók
A Díjra való nevezés két kiválasztási szakaszban zajlik, nemzeti és európai szinten.

Pályázati időpontok
A nemzeti fordulóra a pályázatok benyújtási határideje 2010. november 10. A nemzeti forduló győztes pályázatai 2010. december 10-i határidővel kerülnek kiküldésre, az európai fordulóra. Az ünnepélyes eredményhirdetésre 2011 májusában kerül sor Budapesten, Magyarország soros EU elnöksége alatt.

A Díj európai honlapja: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/best-practices/european-enterprise-awards/index_en.htm2.

Bővebb információ: www.nfgm.gov.hu, illetve Szabóné Molnár Márta, szakmai főtanácsadó, tel: +36 1 336 7377, e-mail: marta.molnar.szabone@nfgm.gov.hu.

---

Osmosis - Overcoming Security Market Obstacles for SMEs Involvement in the technological Supply chain

Az OSMOSIS európai uniós pályázat elsődleges célja, hogy felkutassa azokat a szereplőket (kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, kutatóintézetek, egyetemek), amelyekben megvan a potenciál, a szakmai tudás, motiváció és igény, hogy nemzetközi, biztonságtechnikai kutatás-fejlesztési projektekben részt vegyenek, vagy azokat irányítsák.

A 11 szervezetből álló nemzetközi konzorcium tagjaként az INNOSTART Alapítvány várja mindazon biztonságtechnikában érdekelt szervezetek, vállalkozások jelentkezését, akik európai uniós K+F pályázatokban partnerként részt vennének, vagy saját kutatás-fejlesztési projektötletükhöz nemzetközi forrást keresnek. A projekt keretében a résztvevő cégeknek, szervezeteknek ingyenes segítséget nyújtanak pályázati ötletük kidolgozásához, illetve benyújtásához, nemzetközi partnerek felkutatásához, pályázati projektek beazonosításához.

A projekt segítségével a csatlakozó cégeknek, szervezeteknek lehetőségük lesz nemzetközi kapcsolatokat kiépíteni prominens európai biztonságtechnikai cégekkel, bekerülni nemzetközi adatbázisba, amely segítségével kutatás-fejlesztési projektek partnereivé válhatnak, valamint igénybe vehetik a projektet megvalósító szervezetek egyéb szolgáltatásait: tréningek, projektötletek kiértékelése, partnerkeresés, pályázati anyagok elkészítéséhez, pályázatok benyújtásához segítség, tanácsadás.

A projekt nem határoz meg egyetlen specifikus biztonságtechnikai területet sem, a projektben résztvevő cégeknek, szervezeteknek elsősorban az Európai Unió 7. Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjával kapcsolatban nyújtanak segítséget az aktuális pályázati felhívásokkal összhangban.

További információ: Jónás Dénes projektmenedzserhez, E-mail: denes.jonas@innostart.hu, Tel.: +36 1 382 1509, Fax: +36 1 382 1510

A hírlevél megtekintése

Tisztelt Partnerünk! Szeretném ismételten figyelmébe ajánlani az ITD Hungary Zrt. - Enterprise Europe Network egri irodája szervezésében megvalósuló soron következő programot, melynek jelentkezési határideje hamarosan lejár.

2010-es ELMIA Subcontractor vásár melletti B2fair nemzetközi üzletember-találkozó

Jönköping, Svédország, 2010. november 10-11.

További információ: Pinczés Olga (06-36-311-847, olga.pinczes@itd.hu)

Az ITD Hungary - Enterprise Europe Network kivételes ajánlata: 75 Euró kedvezményt biztosítunk személyenként a mellékletben található meghívóban szereplő 200, ill. 150 Eurós regisztrációs díjból a kiutazó vállalkozások számára.

Valóságos Kincsesbánya - nap, föld víz, szél: végtelen a magyar energia címmel az ország energiafüggőségnek csökkentéséről, a megújuló és az alternatív energiaforrás lehetőségeiről rendeznek szakmai fórumot Budapesten szombaton - közölték a szervezők az MTI-vel. A fórum célja, hogy olyan hazai megújuló forrásokból származó megoldásokra mutasson rá, amelyek csökkenthetik Magyarország kiszolgáltatottságát az energiaexportáló országokkal, és a folyamatosan emelkedő árú hagyományos energiahordozókkal szemben.

A politikusok és szakemberek részvételével megrendezendő fórum gyakorlati megoldásokat keres, és az ágazat szakembereinek, döntéshozóinak egy asztalhoz ültetésével lehetőséget teremt a szabad eszmecserére is.
A tervek szerint a fórumot Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára nyitja meg, előadást tart - többi között - a klímapolitikáról Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímapolitikai helyettes államtitkára, a Duna-stratégiáról Méhes Márton, a Bécsi Collegium Hungaricum igazgatója. A szemléletváltás szükségességét hangsúlyozó fórumon több szakmai szövetség, klaszter és vállalkozás mutatja be energiatakarékos megoldásait.

Készül az ország új energiastratégiája. A fő pillérek: ellátásbiztonság, fenntarthatóság, versenyképesség és gazdaságélénkítés.

Magyarország 2030-ig szóló energiastratégiája december 15-éig elkészül, jelenleg négy munkacsoport dolgozik a témán - mondta Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) energia- és klímapolitikai helyettes államtitkára szombaton a Valóságos Kincsesbánya című alternatív energetika Kárpát-medencei fórumon, Budapesten az MTI tudósításában.
Olajos Péter elmondta: a készülő energiastratégia fő pillérei az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság, a versenyképesség és a gazdaságélénkítés.

Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a fórumot köszöntve kiemelte: az Új Széchenyi Tervben lesznek majd olyan fejlesztési programok, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazai vállalatok jobban bekapcsolódjanak az alternatív energiatermelésbe.

Olajos Péter kitért arra, hogy a magyar EU-elnökség idején, 2011. első félévében az energia kiemelt terület lesz, köztük az energiatakarékosság előmozdítása, a fogyasztói jogvédelem erősítése.

A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a 2011. január 15-én induló Új Széchenyi Terv hét kitörési pontot határoz meg, és 1.000 milliárd forint pályázati forrás nyílik meg 100 pályázati ablakban. Ebben szerepelnek majd az energiafelhasználás szempontjából fontos témakörök, a zöldgazdaság és az otthonteremtés.

Olajos Péter hangsúlyozta: a kormány elkötelezett az energiatakarékossági programok mellett. Ennek érdekében több programot indít majd, köztük a középületek, a lakóingatlanok felújítását segítőket.

A fórumon a megújuló és az alternatív energia arányának növelését az egyik kitörési pontként említette a helyettes államtitkár, mert lehetőséget ad a munkahelyteremtésre, a hazai zöldipar kialakítására, és új területet nyit meg a kutatás-fejlesztés, az innováció számára.

A zöldgazdaság hátterének megteremtésére létrehozzák a zöldgazdaság informatikai adatbázisát, az energetikai szaktanácsadói országos hálózatot, erősítik az energetikai szakképzést, a társadalmi tudatformálás több tárca együttműködésében - mondta Olajos Péter

Már folyik az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Gyógyító Magyarország fejezete pályázatainak összeállítása, melynek során eldől, hogy milyen célokra mekkora források jutnak az ÚSZT összesen ezer milliárd forintos keretéből - mondta Horváth Endre, gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteki szakmai konzultációján, amelyen ismertette a támogatási terveket.

Az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó szakmai konzultációsorozat első, az egészségipar témakörében rendezett rendezvényén a résztvevő szakemberek tájékoztatást kaptak az új stratégiáról, a vitairathoz eddig érkezett szakmai és civil hozzászólásokról, valamint elmondhatták további javaslataikat a 2011. január 15-én útjára induló programmal kapcsolatban. Horváth Endre emlékeztetett, hogy az ÚSZT-ben megjelölt hét kitörési pont közül az első helyen áll a Gyógyító Magyarország – Egészségipar fejezet 12 alprogramjával.

Szemben az első Széchenyi Tervvel, ezúttal nem az infrastruktúra fejlesztésére helyezik az elsődleges hangsúlyt, hanem hazánk termálvízkészletének, geotermikus adottságainak jobb kihasználására, illetve az egészséget szolgáló termelő és szolgáltató iparágak összekapcsolására. A helyettes államtitkár fontos célként jelölte meg a termál-, gyógy-, és ásványvizek komplex hasznosítását, az e területen kiírandó pályázatok kedvezményezettjei a vállalkozások mellett egyetemi kutatóintézetek és kórházak is lehetnek majd. A szektor szereplőit arra akarják ösztönözni, hogy helyi szinten, a helyi márkák építéséhez fogjanak össze, teremtsék meg azt az evidenciabázist, amely megalapozza a magyar vizek hatékonyságának elismertetését a nemzetközi piacokon is. Ez elengedhetetlen a minőségi egészségipari fejlesztésekhez, legyen szó akár ásványvizek palackozásáról, akár termálvíz alapú kozmetikai termékekről.

A tervezett pályázatok kiterjednek majd az egészséges életmód elősegítésére az aktív turizmus támogatása révén, nemzetközi színvonalú hajó-, vitorlás- és yachtkikötők fejlesztésére a Duna-stratégiával összhangban, a konferenciaturizmus fejlesztésére, helyi jellegű turisztikai ajándéktárgyak előállítására, tematikus (pl. bor-) utak kialakítására és tematikus (golf-, konferencia- és lovasturizmushoz kapcsolódó) szálláshelyek fejlesztésére, hagyományőrző rendezvényekre. A lelki egészség megtartása érdekében támogatnák a határokon átnyúló kulturális és vallási turizmust is, Horváth Endre nagy reményeket fűz például a Mariazelltől Csíksomlyóig tartó Mária-úthoz, amely hosszabb, mint az El Camino, és jelentős része Magyarországon halad át. Ösztönöznék a fürdőváros jelleg kialakítását is, és a nem vizes fejlesztések - gyógybarlangok, mofetta, iszapkezelések - szintén kiemelt figyelemre számíthatnak. Az egészségügyi szakképzés minőségének javítása mellett az egészségipari kutatások, a magasabb életminőség jegyében pedig az egészséges táplálkozás támogatása is része a programnak.

Horváth Endre kitért a pályázati eljárás megújítására és gyorsítása is: egyszerűsítik a pályázati űrlapokat és útmutatókat, valamint 30 napra rövidítik az elbírálási ciklusokat – ígérte.

Kaposvár eltökélt abban, hogy az egyetem kutatásaira alapozva jöjjön létre az az agrár- és élelmiszer tudományi tudásközpont, amelynek fő működési területe az élelmiszer-alapanyagok útjának ellenőrzése a szántóföldtől az asztalig. Ehhez kapcsolódva részt kell venni új, az egészséges és magas hozzáadott értéket képviselő, márkázott termékek és kapcsolódó technológiák kifejlesztésében és bevezetésében is - mondta Szita Károly polgármester a hetedik alkalommal megrendezett állategészségügyi napon.

Országos felelősség, régiós és helyi lehetőség az élelmiszerellátásban - ezzel a címmel rendezi meg a Kaposvári Egyetem az idei állategészségügyi napot. A szombati megnyitón Szita Károly professzorok és helyi kistermelők előtt elmondta: minden gazdasági siker mögött tudás, és minden tudás mögött egy segítő közösség áll.

- Ahhoz, hogy ez a tudás kellő mértékben hasznosuljon a gazdaságban, az oktatásnak, a kutatásfejlesztésnek és az innovációnak szoros szálakkal kell kapcsolódnia a vállalatok világához - hívta fel a figyelmet Kaposvár polgármestere.
Szita Károly szerint a város élelmiszeriparának ki kell használnia azt a nemzetközi trendet, hogy világszerte erősödik a tudatosság a táplálkozásban. Olyan tudásközpontot kell létrehozni, amelynek fő működési területe az élelmiszer-alapanyagok útjának a teljes élelmiszerláncban való ellenőrzése a szántóföldtől az asztalig, új egészséges és magas hozzáadott értéket képviselő, márkázott termékek és kapcsolódó technológiák kifejlesztése és bevezetése. Ezáltal minőségi, garantáltan egészséges, Kaposvárral azonosítható produktumok jöhetnek létre, kenyérben, hústermékben, tejben, sajtban, cukorban egyaránt.

Az egyetemi kutatóközpont fontos feladata lesz azt is megoldani, hogy a termékeket minél hatékonyabban lehessen piacra vinni. A termék ugyanis csak akkor versenyképes, ha vizuális korunk minden vívmányával felszerelve, többletértéket realizálva kerül a polcokra.

A somogyi megyeszékhely polgármestere úgy látja, hogy a kaposvári innováció, szakértelem jól értékesíthető lenne, ha az elméleti és gyakorlati tudás vállalkozói láncok keretében egyesülne.

- Ennek érdekében ösztönözni fogjuk a kaposvári élelmiszeripari klaszter kialakulását. Így esélyünk lehet arra, hogy jó minőségű, egészséges kaposvári élelmiszer lássa el a helyi és a hazai piacokat. Ezzel összefüggésben megteremtjük a helyben termelt, illetve Kaposváron előállított élelmiszerek közvetlen értékesítésének biztonságos és gazdaságos feltételeit. Ennek egyik helyszíne lesz az épülő új Kaposvári Nagypiac, amelyben a vásárlók betérhetnek majd a kaposvári élelmiszerek boltjába is mondta Szita Károly.

Az elmúlt héten két óriási autóipari beruházást is bejelentettek. De vajon mennyire tudnak rákapcsolódni ezekre a fejlesztésekre a hazai gyártók? Beszállítóvá válni nehéz feladat, de a lehetőség megvan rá.
Thomas Beyer A Robert BOSCH Kft. ügyvezető igazgatója

Globális piac
"A Bosch csoport a világ összes autógyárának beszállít, így eredményeinket elsősorban nem a hazai beruházások atározzák meg, hanem a szektor világpiaci mutatói. Mindamellett a pozitívan változó hazai gazdasági környezet a magyarországi gyárakra is kedvezően hat. Miután az autóipar az elmúlt fél évben újra fejlődésnek indult, júniusban elindítottuk miskolci gyárunk 6,5 milliárd forint értékű bővítését, és ugyancsak növeljük a legnagyobb autóipari alkatrészeket gyártó vállalatunk, a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. kapacitását. Mivel továbbra is kiemelt szerepet szánunk a fejlesztésnek, 9 milliárd forint értékű beruházásra köteleztük el magunkat 2012-ig, ez kétszáz új munkahellyel növeli majd budapesti autóipari kutatás-fejlesztési kapacitásunkat."

Solt Tamás A General Motors Powertrain-Magyarország Kft. gyárigazgatója

Központi beszerzés
"Az Opel/Vauxhall csoportnál a németországi központból irányítják a beszerzést. Természetesen folyamatosan igyekszünk támogatni a magyar vállalkozásokat, hogy az Opel beszállítóivá válhassanak, ami azzal jár, hogy Szentgotthárd mellett más Opel-gyárakat is ki kell szolgálniuk. A nemrégiben bejelentett új projektekhez kapcsolódóan az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség) segítségével eljuttattuk egy lehetséges magyar beszállítói kör listáját Rüsselsheimbe, és reméljük, hogy közülük többen megfelelnek majd a minőséggel és mennyiséggel kapcsolatos elvárásoknak is. A magunk erejéből azzal is igyekszünk támogatni a folyamatot, hogy beszállítói fórumokat szervezünk, ahol tájékoztatjuk az érdeklődő cégeket az Opel elvárásairól."

Lepsényi István A KNORR-BREMSE Kft. vezérigazgatója

Pozitív hatás
"Mindenképpen pozitív hatásra számítunk, hiszen ma minden járműgyár arra törekszik, hogy viszonylag olcsó bérszintű országokban gyártasson részegységeket. A magyar iparág szereplői ugyanakkor nemcsak olcsón, hanem magas műszaki színvonalon termelnek, és – ami különösen nagy versenyelőny néhány országgal szemben – szállítási pontosság tekintetében is kielégítik a multinacionális igényeket. Kecskeméti gyárunk a Mercedes teherautók számára fékrendszereket szállít, ám a kecskeméti Mercedes-gyárnak nem leszünk a beszállítója. A jövőre megépítendő, 20 ezer négyzetméteres üzemünkben ugyanis szintén pneumatikus és elektronikus rendszereket fognak gyártani, a személyautók fékrendszere azonban hidraulikus. A társaság pedig nem lép be a hidraulikus fékek piacára."

Lőre Péter Az Audi Hungaria Motor Kft. kommunikációs igazgatója

Beszállítói park
"A Volkswagen konszern tavaly mintegy 250 milliárd forint értékben vásárolt alkatrészeket Magyarországon. Ebből az Audi AG beszerzése 78, az Audi Hungariáé 39 milliárd forintot tett ki. Beszállítóink jó része nagy nemzetközi komponensgyártók magyar leányvállalata, egyebek között turbófeltöltőt, kuplungot, sebességváltót, befecskendezőt gyártanak. Miután az Audi érdeke is, hogy segítse az alkatrészipar fejlesztésére vonatkozó magyar törekvéseket, feltérképezi a magyarországi alkatrészgyártókat, és a kiválasztottakat szeretné Győrbe csábítani. Az Audi Hungaria mintegy 2,5 millió négyzetméteres telephelyén egy beszállítói park létrehozását tervezi, ahol komponensgyártói felépíthetnék üzemegységüket. A társaság így összesen 15 ezer embernek adhat munkát."

Bogdanovits László A Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségének főtitkára

Minősítés
"Megrendeléseink további bővülésére számítunk, hiszen az év eleje óta érezhetően nő a szakma rendelésállománya, sőt az első negyedév végétől a mintegy háromszáz tagú szövetségünk közel háromnegyedének van több munkája, mint amennyi tavaly ilyenkor volt. Az is várható, hogy a beruházó vállalatok – Mercedes, Audi, Opel – szélesítik magyarországi beszállítóik körét. A Mercedes már jól halad ebben a tekintetben, de a múlt heti bejelentések eredményét nem várhatjuk a közeljövőben: azok ma még csak bátorítást jelenthetnek a szakmának. Egy világcég szállítójává válni, végigmenni a minősítésen ugyanis időigényes, legalább egy évig tartó folyamat. Az is elképzelhető, hogy az említett cégek jelenlegi – esetleg külföldi – beszállítójának alvállalkozói lehetnek a magyar vállalatok"

Információs Nap
2010. október 7.

Helyszín: 6720 Szeged, Kígyó u. 4. földszinti előadóterem

A Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal együttműködésben EUREKA információs napot szervez a Dél-alföldi régióban. Az információs nap célja, az EUREKA és EUROSTARS nemzetközi és hazai pályázati lehetőségek bemutatása.

Az EUREKA program keretében nemzetközi együttműködési projektek formájában megvalósuló, piac-orientált K+F tevékenységet támogatnak, döntően vállalatok, KKV-k, kisebb részben kutatóintézetek, egyetemek részvételével. Az „EUREKA projekt” státusz, cím elnyerése - egyben a szakmai minőség európai védjegye - garancia a kutatások jó színvonalára, megalapozottságára és a piaci értékesíthetőségére.

Az EUREKA minden technológiai terület felé nyitott, a projektek „alulról jövő” kezdeményezéssel születnek, a vállalkozások és kutatási partnereik megegyezésén múlik, hogy milyen témában, milyen feltételekkel működnek együtt. A projektek minden esetben piac közeli K+F szakaszra irányulnak, végeredményük piacra vihető termék, szolgáltatás vagy eljárás. Egy EUREKA projekt elindításához mindössze 2 EUREKA tagország intézményeinek együttműködésére van szükség. Költségvetésük átlagosan 1-2 millió euró közötti.

Az információs nap 2010. október 7–én 10:00 órától kerül megrendezésre, melynek fő témái a következők:
9.45-10.00 Regisztráció

10.00 – 10.05 Megnyitó

10.05 – 10.35 Az EUREKA program és a hozzá kapcsolódó hazai támogató pályázat bemutatása Csuzdi Szonja, NKTH, EUREKA Nemzeti Projekt Koordinátor, osztályvezető,EU Kutatási Programok Osztálya

10.35 – 10.45 Kérdések és válaszok

10.45 – 11.15 Az EUROSTARS program és a hazai támogató pályázat bemutatása Szüdi Gábor, NKTH, EUROSTARS Nemzeti Projekt Koordinátor

11.15 – 11.25 Kérdések és válaszok

11.25 – 11.45 Kávészünet

11.45-12.05 Egy sikeres EUREKA/EUROSTARS projekt bemutatása a régióból (egyeztetés alatt)

12.05 – 12.20 Egyéb nemzetközi pályázati lehetőségek KKV-k számára

Vántora Virág, NKTH
A rendezvényen való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött! Kérjük, hogy minden jelentkező külön jelentkezési lapot töltsön ki!

Kérjük, a rendezvényre a mellékelt regisztrációs lap kitöltésével és 2010. október 5-ig a folk.renata@darinno.hu vagy a 06/62 549-509-es fax számra történő visszaküldésével jelentkezzen.
A rendezvénnyel kapcsolatos további kérdéseivel forduljanak Fölk Renáta projektmenedzserhez a 06/62 549-508-as telefonszámon vagy érdeklődhet a fenti email címen.

A program rövid bemutatását a mellékelt tájékoztató anyagban olvashatják.
Megjelenésükre feltétlenül számítunk!

A Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. munkatársai

A Hansa Kontakt Kft. C+C (cash and carry) Áruházának alapkövét tegnap tették le a szegedi ipari parkban. Az 1 milliárd forint értékű beruházás több mint 17 ezer négyzetméteren valósul meg. Felépül egy 4 ezer négyzetméteres áruház, mintegy 3 ezer négyzetméteres eladótérrel és 176 parkolóhellyel. Az áruház – amely várhatóan jövő nyárra készül el – közel 70 szegedinek ad majd munkát. A park – ahol eddig közel 30 cég vetette meg a lábát – Szeged határában, az M5-ös és az M43-as autópályák szegedi bevezető szakasza mellett található.

Vácnyi méretű város éves áramellátását lehetne biztosítani azzal az energiamennyiséggel, amely évről-évre elveszik a hazai hálózati rendszerben. A helyi energiatermelés súlyának dinamikus növekedésében fontos szerepe van a megspórolható szállítási veszteségnek, a kedvező árnak, a mérsékelt környezetterhelésnek, az uniós ösztönzésnek, valamint az ellátásbiztonsági szempontoknak.

Ötszáz megawattnyi helyi villamosenergia-termelő kapacitást adtak át az elmúlt öt évben Magyarországon, ezzel a másfélszeresére nőtt a szektor teljesítménye. A dinamikus növekedést a lokális termelés előnyei és a kormányzati támogatások generálják - hívja fel a figyelmet közleményében az Alteo Energiaszolgáltató Zrt.

Az egy helyen történő termelés és fogyasztás nem jár szállítási veszteséggel (ez különösen a villamos energia esetében fontos, amelynél az úgynevezett hálózati veszteség aránya a 8-10 százalékot is elérheti), és - emiatt, illetve a forrástól függően - gyakran olcsóbb is. Mivel a lokális termelés teret ad a megújuló energiaforrások hasznosítására is, ezért mérsékelt a környezetterhelése, decentralizáltsága folytán pedig sokkal inkább meg tud felelni az ellátásbiztonság mind erőteljesebb igényének.

„A lokális termelés az Európai Unió egyik fontos energiapiaci célkitűzése, és így a kormányzati szakpolitikának is megfogalmazott prioritása" - mondja ifj. Chikán Attila, a területen az elmúlt két évben mind erősebb pozíciókat kiépítő Alteo vezérigazgatója. „A központi akarat mellett ugyanakkor erős a helyi igény is az önkormányzatok, a vállalkozások, az agrártermelők részéről" - ad helyzetképet az energetikai szakember.

Az említett tényezők folytán a szektor további dinamikus növekedésre számíthat a következő évtizedben. Az unió által előírt ütemezésnek megfelelően, a szakmai prognózisok szerint az ország teljes decentralizált teljesítménye 2015-re 2200, 2020-ra pedig 2700 megawattra nőhet. Előbbi az akkorra várható országos kapacitás mintegy 22 százalékát, utóbbi pedig már bő egynegyedét jelentené (szemben a jelenlegi 17, illetve az öt évvel ezelőtti 12 százalékkal).

A lokális termelésen belül mind nagyobb súlyt képviselnek a megújuló források, és ez a trend a következő évtizedben tovább erősödhet. A megújuló szektort - az említett tényezők mellett - a gyors technológiai fejlődés is felpörgette.
„Egyrészt mind több energiaforrás-típus válik kiaknázhatóvá, másrészt a technológiailag lehetséges maximális kapacitások is egyre nagyobbak" - mondja ifj. Chikán Attila. Nem véletlen hát, hogy a szakmai várakozások szerint a megújulókra alapított kapacitás 2015-re megkétszereződhet, 2020-ra pedig közel háromszorosára növekedhet a jelenlegi 600 megawattról.

E lehetőségeket már tapasztalatok igazolják az Alteo kiserőműveinél is. Depóniagáz-hasznosító létesítményeik a kommunális hulladékokból képződő gázokból nyernek energiát, úgy, hogy közben nagy mennyiségű, amúgy a környezetet szennyező metánt kötnek le. Ugyancsak energiává alakul át erőműveikben a termálvizek kísérőgáza is, amely a hasznosítás nélkül szintén a környezetet terhelve menne veszendőbe.

A kormány hatékonnyá akarja tenni a nagyon szétaprózódott európai uniós és hazai fejlesztési forrásokat, ami azt jelenti, hogy a pénznek jó helyre kell kerülnie és hosszú távon hasznosulnia kell - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön Salgótarjánban.

Fellegi Tamás kifejtette: azt célozták meg, hogy nagyon koncentráltan, a pályázatok számát drasztikusan lecsökkentve, stratégiai prioritások mentén használják fel a forrásokat.

"Ennek teljesen egyértelmű megfogalmazását jelenti az új Széchenyi-terv alapdokumentuma, amely meghatározza az alapvető irányokat, és amelyekben kis- és középvállalkozások és önkormányzatok által végrehajtott fejlesztéseket szeretnénk látni" - tette hozzá a miniszter.

Mint mondta, a mostani több száz pályázat helyett évi 100 és 200 között húznák meg az összesen kiírt pályázatok számát az új Széchenyi-tervben.

Támogatandónak mondott minden olyan fejlesztést, ami hangsúlyozottan az egymillió munkahely megteremtését és a gazdasági növekedést segíti - mondta Fellegi Tamás.

Kitért arra, hogy a már folyamatban lévő pályázatokat is felül kell vizsgálni, de valódi mozgástér csak ott van, ahol a döntések még nem születtek meg, adott esetben át lehet alakítani a pályázatokat.
Ezek különböző jogi és gazdasági státuszban vannak, egy részükhöz, ahol a kifizetések is megkezdődtek, már nem lehet hozzányúlni - tette hozzá.

Eddig a közel 700 kiemelt projektet vizsgáltak meg, és kormányjelentés is született arról, hogy melyeket szükséges megváltoztatni, vagy módosításra visszautalni, illetve mely projektek megszüntetése javasolható - közölte Fellegi Tamás. A miniszter hozzátette: a részletekbe menő vizsgálatok jelenleg is zajlanak.

A pályázatok végrehajtásában közreműködő szervezetek számát is túl soknak tartja a fejlesztési miniszter, de rámutatott: figyelembe kell venni, hogy a 2013-ig szóló uniós ciklus utolsó harmadában vagyunk, így számos pályázat lefolytatását megzavarná, ha most hozzányúlnának az intézményekhez. A hatályos uniós szerződések is megkötik a kormány kezét ebben a vonatkozásban, illetve olyan fennakadásokat okozna a pályáztatási, kifizetési rendszerben, amit sem politikailag, sem gazdaságilag nem szabad vállalni - mondta a miniszter.

Hangsúlyozta: ezeken a korlátozásokon belül azonban mindent megtesznek azért, hogy ahol lehet, összevonják, egyszerűsítsék a szervezeteket, az új Széchenyi-terv pedig már radikálisan egyszerűsített intézményrendszert jelenít meg.

Fellegi Tamás a Nógrád Megyei Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) átadás előtti bejárásán vett részt Salgótarjánban. A központi képzőhely kialakítására 1 milliárd forintot nyert TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) forrásból a megyei szakképzés szervezési társulás, az intézményt a társuláshoz tartozó 16 intézmény diákjai közösen használják majd.

A tartalomból:

• A Magyar Innovációs Szövetség véleménye az Új Széchenyi Terv Vitairat
V. Tudomány - Innováció - Növekedés fejezetéről

A Magyar Innovációs Szövetség Elnöksége kialakította véleményét az Új Széchenyi Terv Vitairat, V. Tudomány - Innováció - Növekedés fejezetéről.

"...Az V. fejezetben megfogalmazott helyzetelemzés, a vázolt innováció-politikai feladatok és fejlesztési irányok alapvetően jól szolgálhatják, hogy az innováció meghatározó eleme legyen a magyar gazdaság fenntartható fejlődési pályán meginduló növekedésének. Az anyag gazdagítása, valamint bizonyos egyensúlytalanságainak megszüntetése érdekében teszünk észrevételeket, 7 pontba szedve, melyek kiegészítését, indoklását mellékletben fogalmaztuk meg.
...

• Magyar Energetikai Vállalkozók és Feltalálók Fóruma

2010. szeptember 8-9-én, Esztergomban a Vármúzeumban, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) Esztergomi Szervezete által került megrendezésre a Magyar Energetikai Vállalkozók és Feltalálók Fóruma és Szakkiállítása.
...

• 22. EU Fiatal Tudósok Versenye

A 2010. szeptember 24-29. között, Lisszabonban kerül megrendezésre a 22. EU Fiatal Tudósok Versenye. Magyarországról a Magyar Innovációs Szövetség által kiírt Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny győztesei vehetnek részt az európai döntőn, ahol több mint 35 európai országból kb. 100 fiatalt hívnak meg - akik mintegy 25 000 fiatal tudós közül kerülnek ki.
...

• Az INNOREG KM RIÜ Khe. tagjaként az INNOSTART az alábbi információkat, híreket teszi közzé:

Magyar Termék Nagydíj - 2010
A Magyar Termék NagydíjR Pályázatot 2010-ben 13. alkalommal hirdette meg az EXIMBANK ZRt., az INDUSTORG-VÉDJEGYIRODA Kft., az ITD Hungary ZRt., a MEHIB ZRt., a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a TERC Kft., és a TÜV SÜD KERMI Kft.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

Komplex vállalati technológia fejlesztés - GOP-2010-2.1.1./C

A pályázat célja komplex technológiai fejlesztés megvalósítása, mely hozzájárul a vállalkozások jövedelemtermelő képességének növeléséhez az alábbiakon keresztül:
- innovációs, adaptációs képességének erősítése;
- vállalkozások által előállított hozzáadott érték növelése;
- környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célok megvalósulása;
- piacra jutás.

Támogatható tevékenység: új gép- és eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés, építési tevékenységek (max. 30%) és egyéb kiegészítő kis összegű költségek.

Támogatási intenzitás:
- mikro-, kis- és középvállalkozások esetén max. 40%
- nagyvállalatok esetén max. 30%

A támogatás összege: 150 M Ft-400 M Ft.
A pályázatok benyújtása: 2010. szeptember 17. és 2010. október 29. között.
Részletes pályázati felhívás a http://www.nfu.hu/doc/2514 oldalon érhető el.
a lap tetejére

---

XIX. Magyar Minőség Hét - Pályázatok

A Magyar Minőség Társaság XIX. Magyar Minőség Hét rendezvénysorozatához kapcsolódóan pályázatokat hirdet az alábbi díjak elnyerésére:
- Magyar Minőség Háza Díj 2010. - beadási határidő: 2010. október 15.
- Magyar Minőség eOktatás Díj 2010. - beadási határidő: 2010. október 4.
- Magyar Minőség Portál Díj 2010. - beadási határidő: 2010. október 4.
- Az Év (szakterület megnevezése) Irányítási Rendszermenedzsere 2010. - beadási határidő: 2010. október 4.
- Minőség Szakirodalmi Díj 2010. - beadási határidő: 2010. október 4.

További információ: Magyar Minőség Társaság, http://www.quality-mmt.hu, Turos Tarjánné, tel/fax: (1) 215-6061, E-mail: titkarsag@quality-mmt.hu

A hírlevél online változata

Szíves figyelmükbe ajánljuk az Enterprise Europe Network ITD Hungary Zrt. szervezésében az NKTH szakmai támogatásával megvalósuló EU-s és hazai pályázati források az innovációért c. rendezvényünket.

A rendezvény helyszíne: ITD Hungary Zrt. Budapest, 1061 Andrássy út. 12. I. emelet Tanácsterem

Időpont: 2010. október 6. 10.00 – 14.00-ig.

Az Enterprise Europe Network kiemelt feladata, hogy támogassa a magyarországi kkv-k innovációs tevékenységét, valamint elősegítse a kkv-k, kutatóhelyek, egyetemek sikeres nemzetközi technológiatranszfer együttműködéseinek és kutatási együttműködéseinek létrejöttét. A rendezvény célja naprakész ismereteket adni a hazai és kiemelten közvetlen brüsszeli, innovációs tevékenységet elősegítő pályázati lehetőségekről a hazai szervezeteknek, elsősorban a kkv-k számára.

A rendezvény első részében az innovációs pályázati forrásokról, stratégiákról hallunk az NFÜ, majd az NKTH illetékes kollegájától.

A brüsszeli innovációs pályázati felhívások bemutatását megelőzően a 7. Keretprogram pályázati struktúra, jogi, pénzügyi lehetőségről hallunk átfogó előadást. Az NKTH részéről illetékes kollegák prezentálnak pályázati lehetőségeket, az alábbi területekről

- FP7 Environment
- FP7 Energy
- FP7 ICT
- EUREKA
- EUROSTARS
- Research for the Benefit of SMEs

A pályázói oldal tapasztalatait mutatja be az MFKK ügyvezetője.

Célcsoport: energia, környezetvédelem, ICT és egyéb szektorok

• gazdálkodó szervezetek
• kutatók, egyetemek szakemberei
• spin off vállalkozások.

A rendezvény nem szektorspecifikus, kizárólag az FP7 pályázati felhívások közül e három szektorra fókuszál.
A rendezvényre történő jelentkezés a csatolt jelentkezési lapon történik.
A rendezvényen a részvétel díja: 7.500 HUF +ÁFA/fő.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Tisztelt Partnerünk!

Szeretném felhívni figyelmüket angol nyelvű anonym nemzetközi adatbázisunkból néhány legújabb külföldi innovációs fejlesztésre, amelyhez a külföldi szervezet együttműködő partnert keres. A magyar nyelvű profil összefoglalókat a csatolt dokumentumban találja. A csatolt innovációs adatlap kitöltésével és visszaküldésével jelezheti érdeklődését, amelyre néhány napon belül megadjuk a külföldi szervezet adatait.

Amennyiben, egyéb technológia-transzfer iránt érdeklődik, keressen a több ezer lehetőség közt az adatbázisban és küldje el nekem a csatolt innovációs adatlapot az Ön számára érdekes technológia referencia számra hivatkozva! Hamarosan küldjük a külföldi kontaktot.

Automatikus innovációs adatbázis hírlevélbe bejelentkezve meghatározott igényüknek megfelelően közvetlenül és naprakészen kaphatnak e-mailben információt az adatbázis új profiljairól.

Hírek

RuralJobs final conference

Brüsszelben, októberben kerül megrendezésre a RuralJobs, az Európai Unió 7. Keretprogramjának projektjének záró konferenciája. A projekt címe: A foglalkoztatás új formái a vidéki közösségek jólét-teremtõ képességének fejlesztéséhez.
Bõvebben...

Biodiverzitás - internetes konzultációt indított az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság internetes konzultációt indított annak érdekében, hogy az érintettek széles körének véleményét begyûjtse az Európai Unió 2010 utáni biodiverzitási stratégiájáról.
Bõvebben...

Biológiai sokféleség: a helyi hatóságok cselekvésre ösztönzése világszerte

Az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség gazdaságtana (The Economics of Ecosystems and Biodiversity, TEEB) helyi és regionális döntéshozók részére címû jelentésbõl a helyi döntéshozók megtudhatják, hogy a természeti tõkében - az erdõkben, a parkokban, a vízi utakban stb. - rejlõ értéket és szolgáltatásokat hogyan ismerjék fel jobban és miként hasznosítsák a településpolitikában, például a városirányítás, a területrendezés vagy a védett területek kezelése terén.
Bõvebben...

Teret a vidéknek

A szeptember második hetében megrendezésre került mûhelykonferenciáról az ÚMVP honlapján olvashatunk beszámolót.
Bõvebben...

Az agroland.hu vidékfejlesztési hírei

---

Események

Aktuális események

• Magyar Vidék- és Gazdafórum, Törökszentmiklós
  2010. szeptember 18-18., Törökszentmiklós
  
• EnergoExpo 2010
  2010. szeptember 21-23., Debrecen
  
• Az élhetõ vidékért - környezetgazdálkodási konferencia
  2010. szeptember 22-24., Siófok
  
• Georgikon Napok 2010
  2010. szeptember 30- október 1., Keszthely
  
• Közgazdász-vándorgyûlés, Szeged
  2010. szeptember 30- október 2., Szeged
  
• AKG szakmai mûhelyvita
  2010. október 5-5., Budapest

A HVTK frissen felkerült eseményei

• AGRO MASHEXPO
  2011. január 26-29., Budapest

Az agroland.hu aktuális eseményei

2010. szeptember 23. Kamarai Szakmai Nap és Üzleti találkozó.

Meghívó a csatolt fájlban.

A program díjmentes, a részvétel regisztrációhoz kötött. info@mszkik.hu -ra cégnév, elérhetőség, résztvevő nevének megjelölésével.

ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Dél-alföldi Regionális Képviselet és Ügyfélközpont

Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság
A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézete és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága az NKTH Baross Gábor Innovációs Elemezések program keretén belül konferenciát szervez

Időpont: 2010. október 19-20
Helyszín: SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged, Kálvária sugárút 1.)
Tervezett program:
Plenáris szekció:

2010. október 19. 10:00 – 12:00
Hetesi Erzsébet (dékán, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar) - Köszöntő
Rácz Béla (rektorhelyettes, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem) - A Szegedi Tudományegyetem fejlesztésének stratégiai kérdései
Rechnitzer János (rektorhelyettes, tanszékvezető egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem) - Regionális innovációs politika Magyarországon
Varga Attila (intézetvezető egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem) -GMR modell alkalmazása EU-s politikák hatáselemzésében
Papanek Gábor (igazgató, Gazdaságkutató Intézet) -Regionális kapcsolatok jelentősége a KKV-k fejlődésében

Tervezett szekciók
2010. október 19. 14:00 – 17:30 szekcióülések
2010. október 20. 9:00 – 12:30 szekcióülések

1. Régiók innovációs képessége és versenyképessége
Ebbe a szekcióba elsősorban az alábbi témákban várunk előadásokat: Regionális innovációs képesség és versenyképesség értelmezése, mérésének lehetőségei. Térségek innovációs képességének, versenyképességének összetevői, tudás és kreativitás szerepe.

2. Kapcsolatok a regionális innovációs rendszerben
Ebbe a szekcióba elsősorban az alábbi témákban várunk előadásokat: Egyetemek és üzleti szféra kapcsolatrendszere, vállalatok közti együttműködések, klaszterek.

3. Innováció, társadalom és környezet
Ebbe a szekcióba elsősorban az alábbi témákban várunk előadásokat: Az innováció társadalmi (jóléti) és környezeti hatásai. A technológiai változás és a fenntarthatóság kapcsolata. Innovációk és kockázat. Kockázatos technológiák.

4. A tudás-alapú gazdaság térbelisége
Ebbe a szekcióba elsősorban az alábbi témákban várunk előadásokat: A tudás-alapú gazdaság térszerveződése. A tudás-alapú gazdaság térfolyamatainak elemzése, mérése. Innovatív iparágak térbelisége.

5. Innovációs képesség és versenyképesség ösztönzése
Ebbe a szekcióba elsősorban az alábbi témákban várunk előadásokat: Alulról szerveződő gazdaságfejlesztési és innováció-ösztönző stratégiák. Regionális innovációpolitika. A regionális innovációpolitika elméleti alapjai.

6. Innovációs folyamat a vállalatoknál
Ebbe a szekcióba elsősorban az alábbi témákban várunk előadásokat: Az innováció vállalati szintű kérdései. A vállalati innovációs folyamat jellegzetességei. Vállalatok innovációhoz kötődő stratégiái. Innovációk hatása a szervezeti működésre. Nyílt innováció.

A konferencián történő részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Hofman Dolores: doloro@eco.u-szeged.hu (+36 / 62 / 546-907)
Dr. Bajmócy Zoltán: bajmocyz@eco.u-szeged.hu (+36 / 62 / 544-186)

Megkönnyítené a kormány a kis és közepes vállalkozások részvételét az uniós Jeremie programban

Szeptember végén sorsdöntő tanácskozást tartanak Brüsszelben az Európai Bizottság és a 27 EU-tagállam szakértői a kis- és középvállalkozásokat finanszírozási eszközökkel (mikrohitel, garancia, kockázati tőke) támogató Jeremie program jövőjéről – tudta meg a Világgazdaság. A 2013 utáni időszak kohéziós kérdéseiről már javában zajlik a vita az Európai Unióban, ennek egyik fontos állomása a szóban forgó Jeremie-eszmecsere is. Az 5. kohéziós jelentés a tervek szerint november elején jelenik meg. Mint az illetékes EU-biztos, Johannes Hahn környezetéből közölték, az Európai Bizottság ebben a jelentésben teszi közzé a kohéziós politika reformjával kapcsolatos elképzeléseinek néhány kulcselemét.
A Jeremie program az Európai Bizottság, az Európai Befektetési Alap és az Európai Befektetési Bank közös kezdeményezése. Azzal a céllal indították el 2007-től, hogy segítse a kis- és középvállalkozások finanszírozását, új, innovatív üzleti konstrukciók kialakítását, kockázatitőke-, hitel- és a garanciaalapok bevonásával. A tagállamok és a régiók a rendelkezésükre álló strukturális alapokból különíthettek el forrást erre a programra.

A pénzügyi és gazdasági válság következtében azonban változtak a körülmények a pénzpiacokon: a likviditás hiánya, a jelentősen megnőtt kockázat idegenkedést váltott ki a programba bevont szolgáltatókból. A kkv-k oldaláról hirtelen lényegesen nagyobb lett a kereslet a garanciatermékek iránt, ugyanakkor csökkent az igény a kockázatitőke-bevonásra. A számok nyelvére lefordítva, 15 EU-tagállamban összesen 28 Jeremie-alap jött létre. Ezek eddig együttesen 3,1 milliárd eurót helyeztek ki a kkv-khoz.

"Egy merőben új támogatási struktúrát honosítottunk meg a Jeremie programmal, amely viszszaforgó jellegének köszönhetően úgy támogatja a kis- és középvállalkozásokat, hogy közben az alap nagy része megmarad, és így újra felhasználhatóvá válik" – reagált megkeresésünkre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A tárca szerint ugyanakkor fontos hangsúlyozni azt is, hogy a program volumenében az előző kormányzat alatt nem tudott kiemelkedő szerepet betölteni a kkv-k finanszírozásában. Ez jól látható a program során eddig történt kifizetésekből is: a 2007–13-as időszakra rendelkezésre álló 199,3 milliárd forintos keretből, melynek csaknem a teljes összegét lekötötték a közvetítő szervezetek, csak mintegy 28,8 milliárd forintot helyeztek ki a kis- és középvállalkozások részére. „A kormány továbbra is fontosnak tartja a Jeremie program működtetését, ugyanakkor a kis- és középvállalkozói szektor forráshoz jutásának javítása érdekében úgy kívánja átalakítani a programot, hogy a korábbinál jóval több forrás kihelyezése váljon lehetővé e célcsoport számára” - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Sok a befektetési lehetőség, ám a kis- és középvállalkozásoknak nemcsak forrásra, hanem kapcsolati hálóhoz való hozzáférésre, pontos üzleti tervekre, fejlődésre és expanzióra van igénye – figyelmeztetett piaci tapasztalatai alapján Bruckner Zoltán, a Primus Capital befektetési igazgatója. Ezért a Jeremie típusú kockázati befektetéseknél alapvetően fontos, hogy a tőkekihelyezés piaccentrikus, nyereségorientált üzlet legyen, amely hozzásegíti a vállalkozást céljai eléréséhez. Konkrétan a Primus a tavalyi alapkezelői pályázaton 4,4 milliárd forint tőkét nyert, és ezt 1,8 milliárd forint magántőkével kiegészítve adja tovább a kkv-knak. Eddig náluk három befektetési döntés született, összesen 760 millió forint kihelyezéséről, és a cég még két döntést tervez az idén.

A kockázatitőke-programnak komoly létjogosultsága van a piacon, nagy az érdeklődés iránta – mondta el lapunknak Erdei Sándor, a DBH csoport vezérigazgatója. Olykor előfordul ugyan, hogy a cégek „shoppingolnak”, egyszerre keresik meg a DBH-t és másokat is, ám senkinek sem árt ez a verseny, a kkv-knak pedig kifejezetten a javára válik. A DBH igazgatósága eddig három befektetésről döntött, összesen 855 millió forint kihelyezésével, és további két projektnél várható befektetési döntés még az idén.

Csökken a befektetői kedv
Kelet-Közép-Európában a válság a korábbi években felhalmozott jelentős összegű még be nem fektetett tőke folytán nem okozott súlyos visszaesést a kockázati- és magántőke-piacon – áll a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület jelentésében. Míg azonban a válságot megelőzően a régió a befektetők egyik kedvelt célpontja volt, a kockázatok növekedése s a térségbeli országok bővülési ütemének lassulása csökkentette a régió iránti érdeklődést. A magyarországi vállalkozásokba befektetett kockázati és magántőke értéke 2009-ben 214 millió euróra esett vissza, ez a 2008-as értéknek mindössze a 45 százaléka. A tranzakciók száma a 2008-as 25-ről 12-re csökkent, átlagos értékük 18 millió euró körül alakult. A jelentés szerint az induláshoz és növekedéshez tőkét remélő vállalatok tőkeigényének kielégítését a Jeremie program pályáztatási és szerződéskötési folyamatának elhúzódása is hátráltatta.

Tízmilliárdos OTP-alap terve
Új kockázatitőke-alap felállítását tervezi az OTP többségi tulajdonában lévő PortfoLion Zrt. – tudta meg lapunk egy a céghez közel álló forrástól. A társaságnak már most is van egy Jeremie-társfinanszírozásban működő alapja, amely 6,8 milliárd forintnyi tőkét kezel. Ez az alap azonban csak olyan társaságokat képes finanszírozni, amelyek megfelelnek a Jeremie szabályrendszerének, vagyis főleg kezdő vállalkozásoknak biztosít korlátozott mennyiségű tőkét.
Az OTP-nél viszont úgy látják, érdemes lehet egy olyan kockázati- és magántőke-alapot is létrehozni, amely a Jeremie programból kiszorult, nagyobb és érettebb fázisban lévő cégeket is finanszíroz idehaza, valamint a többi olyan európai országban, ahol az OTP csoport jelen van.

Az alapot még az idén elindítaná a PortfoLion.
Az alapkezelő az első ütemben a hazai intézményi befektetők körében tervez kibocsátást, jövőre pedig már nemzetközi intézményeket is megcélozna. Az alapba összesen mintegy 10 milliárd forintnyi tőkét szeretnének összegyűjteni.

Hosszabb távon több egység megnyitását sem zárják ki a tulajdonosok



Magyar Ízek Háza néven kizárólag hazai termékpalettára támaszkodó élelmiszer-áruház nyílik e hónap közepén Budapesten – értesült a Világgazdaság. A magyar magánszemélyek tulajdonában álló üzlet 100 négyzetméteren, az egyik budapesti bevásárlóközpontban kezdi meg működését, ezer termékből álló kínálattal.

A Magyar Ízek Háza – közölte lapunk érdeklődésére Batternay Anita társtulajdonos – csak olyan termékeket tart majd a kínálatában, amelyek vagy rendelkeznek a Premium Hungaricum védjegygyel, vagy kizárólag hazai tulajdonú vállalkozások állítják elő azokat. A szigorú kiválasztási rendszer ellenére az üzlet teljes élelmiszerbolti kínálattal áll majd a vásárlók rendelkezésére, vagyis az alapvető élelmiszerek (hús, tejtermékek, pékáru) ugyanúgy szerepelnek a palettán, mint a minőségi borok és pálinkák. Az áruellátásról 90-110 beszállító gondoskodik, és pékség is működik majd a bolt területén.
Persze a magyar termékekre szakosodott üzlet nyitásának ötlete – mutatott rá Batternay Anita – nem új, és a hungarikum kifejezés is egyre gyakrabban bukkan fel az élelmiszerboltok kapcsán is. Látni kell azonban – tette hozzá –, hogy az eddig nyílt, jellemzően kis alapterületű üzletek vagy csak egy termékkörre szakosodtak, vagy az idő előrehaladtával fokozatosan csökkentették a termékpalettával kapcsolatos elvárásaikat. Jellemző példa, hogy a közelmúltban az egyik nagy, a hazai piacon aktív élelmiszerlánc is előállt egy hungarikumkatalógussal, ám az abban szereplő termékek sok esetben csak elnevezésükben kapcsolódnak Magyarországhoz.

Az üzlet megnyitása mögött – árulta el Batternay Anita – pedig elsősorban az a felismerés áll, hogy a kis- és közepes magyar termelők áruiból a teljes termékpalettát le lehet fedni: ez azzal is együtt jár, hogy a vásárló sok olyan áruval is találkozik, amelyet a nagyobb áruházláncok polcain nem látott. Ami az árképzést illeti: a diszkontláncok szintjével ez az üzlet érthetően nem versenyezhet, ám exkluzív árazásról sincs szó. Emellett az ár/érték arány magas, hiszen a vevő a pénzéért több mögöttes tartalmat, hozzáadott értéket kaphat.

Ami a terveket illeti: a tisztán magyar eredetű élelmiszerek eladásáról külön statisztikák, piackutatások nem készülnek, ami meglehetősen nehézzé teszi a kilátások megítélését. Biztató viszont, hogy a tulajdonosok korábban már nyitottak egy kis, 30 négyzetméteres, hasonló profilú üzletet Szentendrén, amelynek szinte azonnal kialakult a vevőköre. Szintén optimizmusra adhat okot, hogy a korábbi évek fokozatos csökkenése után tavaly már lefékeződött az élelmiszerboltok számának esése Magyarországon, és a kisebb üzletek térvesztése is lelassult. A hosszabb távú terveket illetően Batternay Anita még nem kívánt bővebben nyilatkozni, ám annyit elárult: amenynyiben a most induló üzlet kellően sikeresnek bizonyul, több boltból álló lánc kialakítását is fontolóra veszik.

Szigorú kritériumok A Premium Hungaricum Egyesület számára a „premium” olyan minőségi terméket jelöl, amely azon túlmenően, hogy megfelel nemzetközi minőségi követelményeknek, valamely tulajdonságában kiemelkedően több vagy jobb más, ezen követelmények szerint ugyancsak minőségi termékeknél – áll a szervezet honlapján szereplő tájékoztatóban. A „hungarikum” pedig olyan, magyar gyártók által előállított, a hazai kulturális és gasztronómiai hagyományhoz szorosan kapcsolódó terméket jelent, amely jellegzetesen magán hordoz egyedülállóan helyi, tájjellegű tulajdonságokat. Ugyanakkor magában foglal olyan újonnan felfedezett, vagy hazai innováció eredményeképpen kifejlesztett termékeket is, amelyek nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóak.

Kiszámíthatóbb pályázati rendszer mellett szigorítani kell az uniós források felhasználását – véli a 4 Tender Hungary pályázatíró cég.

Az uniós pályázati források felhasználása során a hatóságoknak a mostaninál hatékonyabban, szigorúbban kellene ellenőriznie a vállalkozásokat, mivel a pályázatokkal kapcsolatos morál összességében még mindig nem megfelelő – legalábbis ezt állítja a 4 Tender Hungary pályázatíró cég elemzése.

A tanulmány szerint Magyarország gazdaságának felemelkedésében jelentős szerepe lehet a magyar kis- és középvállalkozásoknak (KKV), melyeknek azonban komoly forrásigénye van a gazdasági növekedés eléréséhez szükséges beruházásokhoz.

A KKV szektor már a gazdasági válság előtt is súlyos forráshiánnyal küzdött, amit a krízis csak fokozott. A hitelfelvételi lehetőségek jelentősen beszűkültek, miközben a korlátos uniós pályázati támogatásokhoz sok esetben komoly önerőre van szükség.

A 4 Tender Hungary elemzése szerint a KKV szektor megerősödéséhez számos további lépést kell tennie a kormányzatnak, melynek egyik legfontosabb eleme a pályázati rendszer átalakítása és a forrásoknak a KKV szektor irányába történő átcsoportosítása lehet.

Dr. Körmendy Zsófia, a 4 Tender ügyvezetőjének véleménye szerint a KKV szektor versenyképességének és hatékonyságának fokozása által nőhet a foglalkoztatottság, valamint bővülhetnek az állami adóbevételek, melyek hozzájárulhatnak az ország felzárkózásához.

A 4 Tender szerint a jövőben az uniós pályázatok során kiemelten kell kezelni a magyar gazdaságot leginkább támogató fejlesztési, beruházási irányokat, így a gépbeszerzést, az innovációt, az informatikát, a képzéseket, az energetikát és a komplex beruházásokat

A HBF Hungaricum Kft. és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara konferenciát és szakmai napot szervez
"Innováció és gazdasági növekedés"
címmel.

A konferencián a Nemzetgazdasági Minisztérium és az NFÜ illetékes vezetői tartanak tájékoztató előadást az innovációs támogatáspolitika új hangsúlyairól, a vállalkozások lehetőségeiről a K+F területén.

A szakmai nap keretében a Magyar Szabadalmi Hivatal szervezésében jogász szakember tart ismertetőt és konzultációt a szellemi tulajdonjog-védelem témájában.

A rendezvény részletes programját tartalmazó meghívót alább, az emailbe illesztve, valamint nyomtatható változatban, csatolt fájlként is küldjük a jelentkezési lappal együtt. Letölthető továbbá projektünk honlapjáról, ahol a témában további hasznos információkat talál:

www.innovacioskutatas.hu

Reméljük, Ön vagy munkatársa(i) részt tudnak venni a szakmai napon, ahol az ismeretek gyarapításán túl lehetőség nyílik a személyes és üzleti kapcsolatok ápolására is.

Az egész napos részvétel és a büféebéd igénybe vétele ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Kérjük, amennyiben számíthatunk megjelenésére, ezt jelezze nekünk a mellékelt jelentkezési lap visszaküldésével a titkarsag@bkmkik.hu e-mail címre, vagy a 76/501-538 fax számra.

Kedves Partnerünk,

Ezúton szeretném figyelmébe ajánlani a 2010. október 20-21. között Belgiumban, Liége-ben megrendezésre kerülő b2fair nemzetközi üzletember találkozót. Szíves felhasználásra csatoltan küldöm a rendezvény meghívóját.

A rendezvényre való jelentkezés a honlapon keresztül, az alábbi linkre kattintva történik: www.b2fair.com/lfe2010/?A=100&E=59&Nc=205B&C=205&L=44

Bővebb információ:

Répásy Orsolya

Enterprise Europe Network
ITD Hungary Zrt.
1061 Budapest, Andrássy út 12.
Telefon: + 36 1 472 81 35
mobil: +36-70-977-83-71
Fax: + 36 1 472 81 31
orsolya.repasy@itd.hu

Az ITD Hungary Zrt. az autóipar érintettjeinek szíves figyelmébe ajánlja a Járműipari Remeklés Hálózat (Network of Automotive Excellence, NoAE - www.noae.com) Nemzetközi Innovációs Versenyt. Az iparág vállalkozó szellemű és ötletgazdag szereplői számára a verseny különleges és költségmentes lehetőséget kínál a megmérettetésre. A NOAE-t 2002-ben alapították ismert, a német járműiparral kapcsolatban álló személyek, az Európai Bizottsággal együttműködésben. Célja, hogy a vállalatközi szakmai hálózat segítségével elősegítse a cégek közötti stratégiai, szervezeti és műszaki információ- és tapasztalatcserét.

Mit keresnek?
Innovációt. Szívesen fogadják az új ötleteket, amelyek felhasználhatóak a járművekben – akár az autóipari ágazatból, akár más iparágakból érkeznek. A kiírók négy, az autóipar számára nagy jelentőséggel bíró témakört neveztek meg. A nevezésre történő felhívást kiterjesztették olyan vállalatokra és kutatóintézetekre is, amelyek ötleteikkel hozzájárulhatnak az alábbi szakterületek fejlődéséhez.

A négy nevezési kategória:

• A jármű - különleges életkörnyezet
• Kommunikáció és IT a járművekben
• Öko-innováció – új megoldások a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében
• Hatékony és rugalmas termelés

Kit keresnek?
Újítókat, kutatókat, szabadúszókat, vállalatokat, kutatókat, tehetségeket és intézményeket, hogy bemutassák a négy témakör valamelyikéhez kapcsolódó innovatív találmányukat. Az ötlet bármelyik szektorból érkezhet és nincs jelentősége annak, hogy a gyakorlatban már használják-e vagy nem.
A verseny mostantól kezdve egészen szeptember 30-ig nyitott. Az innovációkkal a www.noae.com internetes portálon lehet jelentkezni.

A nyertesek jutalma, hogy találmányaikat bemutathatják a 2010-es würzerburgi autóipari csúcstalálkozón. A NoAE továbbá egy éven keresztül támogatni fogja őket annak érdekében, hogy ötleteik innovációs projektekké váljanak.

Új otthonteremtési programon dolgozik a szakminisztérium, amely gyorsítva kívánja elindítani a kórházak energetikai felújítását - mondta egy konferencián Bencsik János, energiaügyi és otthonteremtési államtitkár, aki azt is elárulta, eleinte "kisebb súrlódások" voltak a két, energaetikáért felelős tárca között.

Új nemzeti otthonteremtési programon dolgoznak a szakminisztériumban - mondta Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium energiaügyi és otthonteremtési államtitkára az "Energiapolitika 2011 - a kormány nemzeti együttműködési programja" című konferencián. A legnagyobb eredményt a Nemzeti épületkorszerűsítési program hozhatja, amelyben a legtöbb fontos szempont - például energiamegtakarítás, munkahelyteremtés, az energiafüggőség csökkentése - együttesen érvényesül - mondta az államtitkár. Kiemelt fontosságúnak nevezte az egészségügyi épületek energetikai fejlesztését; a kormány gyorsítva akarja elindítani ezen közösségi ingatlanok felújítását - tette hozzá.

Az új kormány felállása után, az indulásnál szavai szerint voltak kisebb súrlódások, vélt ellentétek az energetikában megosztott kompetenciával rendelkező Nemzetgazdasági és Nemzeti Fejlesztési Minisztériumok között. Bár ezek azóta rendeződtek, ezzel együtt nem biztos, hogy ez a jó leosztás, talán jobb lenne egységes szakmai-politikai irányítás alatt működni - fogalmazott Bencsik.

A legfontosabb feladatok
Az energiaügyi és otthonteremtési államtitkárság legfontosabb feladata lesz az új Széchenyi terv 2014-ig érvényes vonatkozó tételeinek kidolgozása október végéig; párhuzamosan a hosszútávú, 2030-ig szóló stratégia kimunkálásával. A hosszú távú stratégiát november közepéig kell kidolgozni, ennek fő pillérei az ellátásbiztonság, a versenyképesség, a fenntarthatóság és a gazdaságélénkítés lesznek.

A jövő év őszéig a klímapolitikai stratégiát is módosítani kell, nagyjából ekkor fogja tárgyalni a kormány és a parlament a megújulók szabályozási környezetének témáját is. Ennek eredményéül a terv szerint 2013 elejétől állhat fel az új rendszer, amihez például az intézményrendszert is át kell alakítani.

További feladat az EU 2020-ig tartó stratégiájába való közvetlenebb bekapcsolódás; például a klímapolitikai direktívák is hatással vannak az ország versenyképességére, ezért az éghajlatvédelmi törvényt reális alapokra kell helyezni.
A KÁT-rendszert és a Villamos Energia Törvényt is át kell alakítani és racionalizálni kell Bencsik János szerint, mivel a hatékonyságnövelés és a megújulók támogatásának eredeti célja eltérült. Ezért a kormány a kapcsolt termelés rendszerből való fokozatos kivezetéséről tárgyal, amelyet 2013-ig fokozatosan hajtanának végre, azonban addig is korrekciók kellenek az átmeneti időszakban - mondta az államtitkár.

Megújulók és ártéri gazdálkodás
A hazai energiaszerkezetet módosítani kell, nagyobb szerepet szánva a megújulóknak - fogalmazott Bencsik. A hatékonyság növelésének feladatának találkoznia kell a kapcsolódó ipar és szolgáltatások bővítésével - szigorúan gazdaságossági szempontok mentén - tette hozzá. A gazdaságosan kitermelhető megújuló energiaforrásokból az éves magyarországi felhasználás több mint 36 százalékát lehetne fedezni az államtitkár szerint, ami az ártéri gazdálkodás térnyerésével tovább is bővülhetne. A megújulók szerepe elsősorban a hőtermelésben lehetne jelentős, főleg biomassza és geotermikus források révén.

A hazai energiaszektort jellemző problémák okát az államtitkár részben az önkormányzati törvény 1995-ös megváltoztatásával magyarázta, amikor előbb kivették a helyi önkormányzatok kezéből az energiainfrastruktúrát és állami tulajdonba vették, majd döntően nemzetközi nagyvállalatoknak privatizálták azokat. Ezeken fölül további kockázatot jelent a törvények áttekinthetetlensége, bürokratikussága is. Az elhasználódott infrastruktúra pedig ellátásbiztonsági kockázatot jelent és konzerválja az alacsony hatékonyságot.

Patrióta energiapolitika kell
Részben az előbbiek miatt jelenleg túlságosan magas koncentráltság jellemzi az energiapiacot - mondta az államtitkár, utalva Fellegi Tamás miniszter napokban elhangzott szavaira, miszerint az állam növelni akarja tulajdonosi szerepét. Bencsik szerint a liberalizációval az árak nem csökkentek, és az áramtámogatások is főleg a befektetői profitot növelik, miközben a távfűtés elvesztette versenyképsségét, és egyre mélyül az energiaszegénység. Ezért a vállalkozás szabadságának elvét tiszteletben tartva a jelenleginél erősebb állami szerepvállalásra van szükség - mondta az államtitkár. Az energetikában patrióta gazdaságpolitikára van szükség, de nem zárunk ki senkit - tette hozzá.

Az elsődleges nemzeti érdekek között Bencsik János egyebek mellett az ellátás biztonságának növelését és az importfüggőség mérséklését, a költségek lehető legalacsonyabban tartását, az extra profit visszaszorítását, az energiaszegénység csökkentését, a szolgáltatókkal való egyezséget, illetve a környezetvédelmi megfontolásokat említette, hozzátéve, hogy nem szabad azonban erőn felüli kötelezettségeket vállalnunk. Így például a széndioxid-kvóták értékesítésének ügye még bizonytalan, és helyenként ütköznek az uniós, régiós, és magyar érdekek. Az uniós célok ugyan sokban egybeesnek a regionális és magyar érdekkel, de például az infrastrukturális csomag területén igyekeznünk kell befolyásolni a közösségi politikát - hangzott el a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) által a BNV területén szervezett konferencián.

A korábban prognosztizált piaci folyamatokat támasztják alá a Trilak és a FedEx Trade Networks bérleti szerződéskötései az Airport City Logisztikai Központban. A felmérések szerint a logisztikai piac talpra állása, ha lassan is, de megindult, és elsősorban a tematikus logisztikai ingatlanokra fókuszálnak a bérlők.

"Mind a magyar, mind a regionális logisztikai piacról érkező hírek szerint a talpra állás kezdetét vette a régióban. A kereslet élénkülésével párhuzamosan pedig az elmúlt két évben megugrott üresedés mérséklődésére számítunk. Véleményünk szerint idén Magyarországon mintegy 120 ezer négyzetméter új fejlesztést adhatnak át, és hasonlóan alakulhat a bérlői aktivitás is: 120-150 ezer négyzetméter raktárterület bérbeadása várható." – mondta Lovro Adrienn, az ABLON Group magyarországi ügyvezető igazgatója.

A felmérések szerint a bérleti díjak már az év elején elérték a mélypontot, így a fejlesztőknek más „eszközök” után kellett nézniük, hogy attraktívvá tegyék a leendő bérlők szemében, elsősorban a fejlesztés alatt álló logisztikai parkokat. Általános trend ugyanis a piacon, hogy a bérlők, egy komolyabb visszaesést követően elsősorban a "tematikus", azaz a repterek, kikötők, vagy különleges adottságú csomópontok vonzáskörzetében épített, magas minőségű létesítményeket keresik.

Ezt támasztja alá a Ferihegyi repülőtér, és az M0-ás autópálya közelében található Airport City Logisztikai Központ idei teljesítménye is. A beruházás első ütemében elkészült 8 300 négyzetméter raktár-, és csaknem kétezer négyzetméter irodaterületre ugyanis a napokban akasztották ki a megtelt táblát, miután a Trilak Festékgyártó Kft. több mint háromezer négyzetmétert vett bérbe a Logisztikai Központban. A társaság a tervek szerint októberben költözik be az Airport City-be. Szintén idén kötött szerződést még az első ütemre a JAS Cargoways is.

"A PPG konszern érdekeltségi körébe tartozó társaságunk főként az ABLON rugalmassága és a speciális műszaki kialakítások, így például a magyar szabványoknál szigorúbb követelmények átvétele, és alkalmazhatósága, az igen magas szintű tűzvédelmi rendszer, valamint a kedvező lokáció miatt választotta az Airport City C épületét." – mondta Csernák Tamás, a Trilak Festékgyártó gazdasági igazgatója.

A fentiek miatt az ugyancsak a napokban aláíró FedEx Trade Networks irodaigényét már csak az Airport City második ütemében tudta az ABLON biztosítani. Az amerikai logisztikai társaság magyarországi szállítmányozási részlege, a Fedex Trade Networks a napokban nyitja meg irodáját, ami mellé a jövőben várhatóan logisztikai ingatlanrészt is bérelhet. Az Airport City második ütemeként 9 300 négyzetméter bérbe adható területet hozott létre az ABLON. A tavaly átadott épületben elsőként a Ceva Logistics jelent meg 1 300 négyzetméter kibérlésével.

"A regionális piacokon változatos a kép. A gazdaságilag igen erős lengyel piacon az elemzők szerint mindenképpen a bérlői igények növekedése várható. Az első félévben mintegy 580 ezer négyzetméter bérlemény talált gazdára Lengyelországban, ezzel kismértékben csökkent az üresedési ráta. Ezzel szemben a román piacon – amely ugyan viszonylag kicsi – még várat magára a fellendülés: az első félév eredményei inkább stagnálásról számoltak be." – tette hozzá Lovro Adrienn

Hamarosan kezdődik a próbaüzem a várdai biogáz-erőműben, amely mintegy két és félmilliárd forint értékben egy holland vállalkozás zöldmezős beruházásaként valósul meg a Somogy megyei település határában.

Az épület már áll, a berendezések is rövidesen megérkeznek, a próbaüzem a tervek szerint november végén indul - mondta Varga András (független), az alig ötszáz lakosú település polgármestere szombaton az ünnepélyes bokréta-avató ünnepségen. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nem csak a biogáz-üzem, hanem az arra épülő egyéb befektetések is új munkahelyeket teremtenek a térségben.

Sem a magyar államtól, sem az Európai Uniótól nem kaptak támogatást - jegyezte meg a polgármester, hozzátéve: az, hogy ma a zárófejezetéhez közeledik a beruházás, az a település és a beruházó összefogásának eredménye. A másfél évvel ezelőtt elkezdett építkezés előzményeiről szólva elmondta: csaknem két évet vett igénybe az előkészítés, amelynek során "a hazai szabályzási környezet gyakran gördített akadályokat a beruházás elé".

Gelencsér Attila (Fidesz), a Somogy megyei közgyűlés elnöke, a térség országgyűlési képviselője szerint érthetetlen, hogy a jó adottságok ellenére Magyarországon eddig miért nem tudott teret nyerni az alternatív energia hasznosítása. "Hallani hallunk róla, eredményekből viszont vajmi keveset látunk" - mondta a politikus, aki ennek okát azzal magyarázta, hogy "a magyar állam ez idáig nem foglalkozott ezzel, sőt (...) a magyar állam ez idáig csak akadályokat állított az alternatív energia hasznosítása elé".

A várdai önkormányzat és a befektető is "szélmalomharcot vívott a hatóságokkal" - fogalmazott a politikus, aki elismerését fejezte ki, hogy minden nehézség ellenére sikerül megvalósítani a beruházást

"ÚT A BEFEKTETŐKIG" ROADSHOW
Az ITD Hungary szolgáltatásai KKV-k, projektgazdák és intézmények részére
2010. szeptember 29., Szeged

Az ITD Hungary a magyarországi befektetések tájékoztatási és konzultációs központja. Számos kezdeményezésünk segíti stratégiai és pénzügyi befektetőkhöz a magyar KKV-kat, az innovatív, turisztikai és egyéb, feldolgozóipari projektgazdákat, cégeket, intézményeket, valamint az önkormányzatokat.

Ezúton tájékoztatjuk, hogy 2010. szeptember 15. és november 10. között országos workshop-sorozatot szervezünk "Út a befektetőkig" címmel, melynek keretében részletesen bemutatjuk az alábbi testre szabott befektetésösztönzési szolgáltatásainkat, programjainkat:

KKV Befektetési Akadémia
A komplex programsorozat a hazai kis- és középvállalati szektor tőkevonzó képességét s ezzel e vállalkozások megerősödését, piaci pozícióik javítását, innovatív fejlesztéseit kívánja elősegíteni. A befektetéstípusok teljes vertikumát bemutató, három modulban zajló térítésmentes szemináriumokon a résztvevő cégek megismerhetik a különböző jellegű befektetők elvárásait, közvetlen segítséget kapnak a befektetői igényeknek megfelelő, tartalmilag, nyelvileg és a külalakot tekintve egyaránt professzionális projektek kidolgozáshoz. Lehetőséget kapnak továbbá azon ismeretek elsajátításához is, amelyek a projektek marketingjéhez, promóciójához szükségesek. A képzés során a résztvevők a szakértő előadók segítségével a saját projektjeiket alakíthatják piacképessé és hozhatják abba a formába, amelyet a tőkebefektetők értékelni tudnak. A KKV Befektetési Akadémia célcsoportja valamennyi olyan hazai kis- és középvállalkozás illetve projektgazda, amely fejlesztési projektjéhez pénzügyi, szakmai vagy kockázati tőkét szándékozik bevonni, és nyitott az új ismeretek befogadására. Az idei képzés 2010. szeptember 22-én kezdődik.

Magyar Befektetési Projektek (HIP - Hungarian Investment Projects) adatbázis és kiajánlás
Az adatbázisba gyűjtött versenyképes projekteket célzottan, reláció- és ágazat-specifikusan, a projektgazdával szorosan együttműködve ajánljuk ki potenciális szakmai, pénzügyi vagy kockázati tőke befektetőknek. Minden olyan kis- és középvállalkozás, illetve projektgazda regisztrálhat az adatbázisban, amely projektje megvalósításához, kapacitása növeléséhez vagy a gazdasági válság átvészeléséhez/túléléséhez befektetőt keres.


Kockázati és Magántőke Fórum
2010-ben az ITD Hungary a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesülettel - a KKV-k tőkebevonási lehetőségeit és a vállalkozási szellemet elősegítendő - "A tőke házhoz jön" akció keretében üzleti hálózatot indított be elsősorban innovatív, új megoldásokat kereső KKV-k részére. E fórum keretében a vállalkozások hazai regionális és nemzetközi befektetői rendezvényeken személyesen találkozhatnak a kockázati és magántőke piac szereplőivel, vállalkozásaik és projektjeik továbbfejlesztése tekintetében folyamatosan kapcsolatot tarthatnak a hazai és nemzetközi befektetői grémiummal. A Tőke Fórum tagsága ingyenes, jelenleg kb. 300 a regisztráltak száma - jelentkezni folyamatosan lehet az ITD Hungary honlapján keresztül. Ez évben eddig három nagy sikerű rendezvényre került sor fő- és társ-szervezésében, a legközelebbi rendezvényt október 28-ára tervezzük Nyugat-Magyarországon.

Technology Mapping
A Technology Mapping felmérés eredményeként az ITD Hungary adatbázist vezet a legszínvonalasabb kutató helyekről az országban. Az adatbázis online fejlesztése megtörtént, az ITD Hungary honlapjáról szeptember közepétől közvetlenül elérhetővé válik a kutatók számára a folyamatos töltésre. Az egyre bővülő adatbázis lehetővé teszi, hogy az ITD Hungary ügyfélkörébe kerülő befektetők megkereséseire hatékonyan ajánlhassuk az ország világszínvonalú kutatóhelyeit, mint például a mobiltechnológiai alkalmazásokkal, a szoftver biztonsággal, az orvosi műszerfejlesztéssel, a gyógyszerfejlesztéssel, az autóipari kutatás-fejlesztéssel, az agrár-innovációval és a funkcionális élelmiszerekkel foglalkozó intézményeket, vállalatokat. Az adatbázis és a partnerek által nyújtott további információk alapján promóciós kiadványokkal, nemzetközi kiállításokon és konferenciákon történő megjelenéssel kutatjuk fel a magyarországi K+F és innováció iránt érdeklődő külföldi cégeket a magyar partnereink számára.

Befektetőbarát Településekért Program
Az ITD Hungary a befektetők letelepítésében érdekelt és elkötelezett önkormányzatok részére felkészítő képzéseket tart. A programban résztvevő önkormányzatok megismerik a befektetők által alkalmazott helyszínkiválasztási elveket és döntéshozatali módszereket, továbbá azokat az eszközöket, amelyekkel az ITD Hungary a befektetési folyamatokat serkenti, és menedzseli. Lehetőségük van arra is, hogy ajánlott befektetési lehetőségeiket az ITD Hungary e célra létrehozott adatbázisának segítségével népszerűsítsék. Ügynökségünk segítséget nyújt az egyes települések adottságainak leginkább megfelelő befektetésösztönzési stratégia elkészítéséhez és az ennek keretében azonosított fejlesztési projektek kidolgozásában.

Beszállítói program a hazai KKV-k részére
Az ITD Hungary által működtetett Beszállítói Program célja, hogy azoknak a – főleg – második és harmadik körbe tartozó hazai beszállítóknak, illetve tapasztalattal még nem rendelkező, de a beszállításra fókuszáló KKV-knek a termékfejlesztéséhez, technológiaváltásához, beruházásaihoz biztosítson megfelelő finanszírozási, hálózatépítési és szolgáltatási hátteret, amelyek a Magyarországon működő feldolgozóipari nagyvállalatok és beszállítói integrátorok reális igényeire épülő fejlesztéseket kívánnak végrehajtani. A moduláris felépítésű program elemei segítségével a vállalkozások lehetőséghez jutnak a hazai és EU-s pénzügyi források azonosítására, a hálózatosodásra és olyan szolgáltatások elérésére, melyekkel a cégek technikai, technológiai és piaci növekedésüket tudják fejleszteni, kapcsolatba tudnak lépni a tevékenységük iránt érdeklődő integrátorokkal.

Enterprise Europe Network programjai
Az ITD Hungary Zrt. a magyarországi Enterprise Europe Network hálózat koordinátoraként hozzáférést biztosít az európai szinten működő térítésmentes üzleti partnerkereső és technológiai partnerkereső adatbázishoz. A technológiai partnerkereső szolgáltatás hatékonyan támogatja a fejlett technológiák hasznosítását a nemzetközi piacokon, akár joint venture alakítására, akár pénzügyi forrás bevonására van igény az innovatív KKV-k, kutatóintézetek vagy egyetemek részéről. Az üzleti partnerkereső szolgáltatás remek segítség azoknak a KKV-knak, amelyek joint venture-t kívánnak létrehozni külföldi partnerrel, kereskedelmi céllal. Mindkét szolgáltatás regisztrációval vehető igénybe, és folyamatosan bővülnek a nemzetközi hálózat által beregisztrált cégek profiljaival.

A 7 magyarországi helyszínen megvalósuló workshopokon egy kb. 1 órás előadássorozatot követően személyes konzultációs lehetőséget is biztosítanak a szolgáltatásaik és programjaik iránt érdeklődőknek. Az ingyenes workshopokon való részvétel feltétele az ITD Hungary honlapján (http://form.itdhungary.com/UAB2010/) történő regisztráció.

A programsorozatról további információval készséggel áll rendelkezésére:
Endrődy Csilla
Tel.: 06 1 472 8142
E-mail: endrody@itd.hu

Igényelhető szerdától a Széchenyi Kártya Program harmadik eleme, a beruházási hitel - mondta Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Szeptember 1-jétől beruházási hitel felvételére van lehetőség, 2011. január elsejétől pedig - a tervek szerint - indul a pályázaton elnyert forrásokhoz az önerőt biztosító finanszírozás is.

Krisán László elmondta: a Széchenyi Kártya Program három elemével egy vállalkozás akár 100 millió forint támogatott hitelhez is juthat. A programot közvetítő KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója a beruházási hitellel kapcsolatban kiemelte, hogy jelentősen megemelkedik az érték- és időhatár, a Széchenyi Kártya Beruházási Hitel 50 millió forintig 10 éves futamidőre vehető fel. A hitelből a vállalkozás több beruházást finanszírozhat, és mivel emögött is állami kamat- és garanciadíj-támogatás áll, a piacon lévő legkedvezőbb feltételekkel vehető igénybe, így a beruházási hitelt 8,5 százalék körüli áron kaphatják meg a vállalkozások.
Újdonsága a hitelnek, hogy alapesetben a bankok a beruházás tárgyát is elfogadhatják jelzálognak, továbbá bővül a kezelési kör is.

Az innováció katalizátora akar lenni az Innoforum kezdeményezés, amelynek vezetői október közepére gyűjtik össze, mit kellene tenni a hazai K+F fejlesztésért.

Az Európai Bizottság 2010. tavaszán közzétett jelentése szerint Magyarország a mérsékelt innovátorok kategóriájába került, pedig K+F tevékenységre 2009-2010 során mintegy 350 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a hazai pályázók - állítja az Innoforum. - Ahhoz, hogy ezen a területen elköltött pénzeket minél hatékonyabban használják fel, a résztvevők együttműködésére, a szabályozás kedvezőbbé tételére, modern infrastruktúrára és megfelelő oktatáspolitikára lenne szükség - állítja Kulcsár Péter, az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó ügyvezető igazgatója
Kiemelt jelentőségű, hogy milyen forrásból történik az innovációs tevékenységnek a finanszírozása. Magyarországon ez 48,2 százalékban a vállalkozási szektorból történik, míg 41,8 százalékban még mindig az állam adja a pénzt. Ez azért kiemelt kérdés, mert a vállalkozási szektorból induló innováció tényleges megvalósulása sokkal eredményesebb.

Az Innoforum azt tűzte ki célul, hogy civil egyeztetéseken és szakmai megbeszélgetéseken az innovatív kezdeményezések katalizátora lesz a vállalati szektorban. Bemutatja azokat a pozitív vállalati példákat, amelyek lendületet adhatnak a vállalatoknak, hogy az ötlet után a megvalósításig is minél nagyobb számban eljussanak, valamint fel kívánja hívni a gazdaságpolitika figyelmét azokra a szabályozási és infrastrukturális problémákra, amelyek hátrányosan befolyásolják a vállalkozások K+F aktivitását.

A szakmai egyeztetések eredményéről október közepén egy konferencián számolnak be az Innoforum szervezői

Pénznyelő lakásban él, és az energiaszámlái jóval magasabbak az átlagosnál? Kíváncsi milyen kategóriába tartozik a háza: energiatakarékos A, vagy éppen „pazarló” E? Mennyit tudna javítani lakása energiafogyasztásán egy tetőszigeteléssel vagy a fűtésszabályozással? Az online Lakcímke kalkulátor segítségével számos, otthonával kapcsolatos kérdésre kaphat választ.
Az Energia Klub és az Energiahatékonysági Klaszter Magyarországon először és egyedülálló módon, elkészített egy játékos online kalkulátort (http://www.lakcimke.hu/kalkulator), amelynek segítségével képet kaphatunk arról, hogy az épület, amiben élünk, milyen energetikai állapotban van.

A kalkulátor lényege, hogy egyszerű, mindenki által könnyen érthető kérdéseken keresztül vezeti a felhasználót az értékelésig. Olyan kérdésekre kell választ adni, amellyel a legtöbb ingatlantulajdonos nagyjából tisztában van: például van-e lakott tetőtér, milyenek az ablakok, mivel szabályozható a fűtés, mikor épült a ház? A megértést látványos ábrák könnyítik meg, de ha esetleg egy-egy kérdésnél mégis elakadunk, akkor az értelmezést a honlapról letölthető Lakcímke kiadvány is segíti. A válaszok alapján a képekkel és komoly műszaki háttérrel egyaránt megtámogatott szoftver becslést ad a lakás energiaosztályára.

A kalkulátorral egyúttal kipróbálhatjuk azt is, hogy például a szigetelés vagy a fűtésszabályozás mennyit tudna javítani a lakás energiafogyasztásán. De a kalkulátor használata nem csak azért hasznos, mert hozzávetőlegesen megmondja, milyen kategóriába tartozhat a házunk. Azzal, hogy megválaszoljuk a nagyjából másfél tucat kérdést, egyben végig is gondoljuk, mennyi minden befolyásolja a lakásunk energetikai állapotát, ez pedig megtakarításra ösztönözhet!
Bár a játékos kalkulátor nem pótolja az energetikai tanúsító részletes műszaki számításokon alapuló munkáját, az energiatanúsítványt (lakcímkét) mégis segít abban, hogy megértsük, mi is zajlik a tanúsítás hátterében. Talán sok olvasónak már nem újdonság, hogy 2012-től hazánkban használt épületekre is kötelező lesz az energiatanúsítvány. Az online kalkulátor bepillantást enged a tanúsítás folyamatába is: mi van a papír mögött, mi történik a tanúsítás során, mit vizsgál a tanúsító a lakásban, mit jelent a sok színes csík és a hozzá tartozó betűk?

Aki kedvet kapott, hogy otthonára egy „igazi” energiatanúsítványt készíttessen, az a Lakcímke oldalon ehhez is segítséget kap. Az itt található tanúsítói adatbázisban (http://www.lakcimke.hu/tanusitok) egy helyen, felhasználóbarát felületen keresgélhet a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara közel 100, tanúsításra jogosult, energetikában jártas és elhivatott szakértője között. Az oldalon emellett az épületek energetikai tanúsításának jogszabályi hátteréről is olvashat, de aki egyszerűen csak spórolni szeretne a villany- és gázszámláján annak is érdemes a honlap gyakorlati kérdései között böngésznie

Ezúton szeretnénk felhívni szíves figyelmüket a 43. Nemzetközi Kereskedelmi Vásárra, melyre 2010. szeptember 8-15. között kerül sor Celje-ben.

Mellékelten küldjük a rendezvényről szóló tájékoztatót.

Az eseményről bővebb információ az alábbi honlapon található: www.ce-sejem.si

Kérjük, hogy az információt a potenciálisan érintett tagvállalataik felé eljuttatni szíveskedjenek!

Ezúton szeretném figyelmükbe ajánlani a 2010. szeptember 28- október 1. között Ausztriában, Grazban megrendezésre kerülő Euro Sun konferenciát és üzletember-találkozót.

A rendezvény célszektorai:

· napenergia felhasználása

· háztartási-és ipari vízfűtés

· napelemes technológia

· napelemes épületek

Szíves felhasználásra csatoltan küldöm a rendezvény meghívóját, a részletes program az alábbi linken érhető el: http://www.eurosun2010.org/cms/fileadmin/user_upload/eurosun_pdf/pdf/admin_graz/Programme_Eurosun_2010.pdf

Az ITD Hungary szolgáltatásai KKV-k, projektgazdák és intézmények részére

Az ITD Hungary a magyarországi befektetések tájékoztatási és konzultációs központja. Számos kezdeményezésünk segíti stratégiai és pénzügyi befektetőkhöz a magyar KKV-kat, az innovatív, turisztikai és egyéb, feldolgozóipari projektgazdákat, cégeket, intézményeket, valamint az önkormányzatokat.

Ezúton tájékoztatjuk, hogy 2010. szeptember 15. és november 10. között országos workshop-sorozatot szervezünk "Út a befektetőkig" címmel, melynek keretében részletesen bemutatjuk az alábbi testre szabott befektetésösztönzési szolgáltatásainkat, programjainkat:

KKV Befektetési Akadémia

A komplex programsorozat a hazai kis- és középvállalati szektor tőkevonzó képességét s ezzel e vállalkozások megerősödését, piaci pozícióik javítását, innovatív fejlesztéseit kívánja elősegíteni. A befektetéstípusok teljes vertikumát bemutató, három modulban zajló térítésmentes szemináriumokon a résztvevő cégek megismerhetik a különböző jellegű befektetők elvárásait, közvetlen segítséget kapnak a befektetői igényeknek megfelelő, tartalmilag, nyelvileg és a külalakot tekintve egyaránt professzionális projektek kidolgozáshoz. Lehetőséget kapnak továbbá azon ismeretek elsajátításához is, amelyek a projektek marketingjéhez, promóciójához szükségesek. A képzés során a résztvevők a szakértő előadók segítségével a saját projektjeiket alakíthatják piacképessé és hozhatják abba a formába, amelyet a tőkebefektetők értékelni tudnak. A KKV Befektetési Akadémia célcsoportja valamennyi olyan hazai kis- és középvállalkozás illetve projektgazda, amely fejlesztési projektjéhez pénzügyi, szakmai vagy kockázati tőkét szándékozik bevonni, és nyitott az új ismeretek befogadására. Az idei képzés 2010. szeptember 22-én kezdődik.

Magyar Befektetési Projektek (HIP - Hungarian Investment Projects) adatbázis és kiajánlás

Az adatbázisba gyűjtött versenyképes projekteket célzottan, reláció- és ágazat-specifikusan, a projektgazdával szorosan együttműködve ajánljuk ki potenciális szakmai, pénzügyi vagy kockázati tőke befektetőknek. Minden olyan kis- és középvállalkozás, illetve projektgazda regisztrálhat az adatbázisban, amely projektje megvalósításához, kapacitása növeléséhez vagy a gazdasági válság átvészeléséhez/túléléséhez befektetőt keres.

Kockázati és Magántőke Fórum

2010-ben az ITD Hungary a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesülettel - a KKV-k tőkebevonási lehetőségeit és a vállalkozási szellemet elősegítendő - "A tőke házhoz jön" akció keretében üzleti hálózatot indított be elsősorban innovatív, új megoldásokat kereső KKV-k részére. E fórum keretében a vállalkozások hazai regionális és nemzetközi befektetői rendezvényeken személyesen találkozhatnak a kockázati és magántőke piac szereplőivel, vállalkozásaik és projektjeik továbbfejlesztése tekintetében folyamatosan kapcsolatot tarthatnak a hazai és nemzetközi befektetői grémiummal. A Tőke Fórum tagsága ingyenes, jelenleg kb. 300 a regisztráltak száma - jelentkezni folyamatosan lehet az ITD Hungary honlapján keresztül. Ez évben eddig három nagy sikerű rendezvényre került sor fő- és társ-szervezésében, a legközelebbi rendezvényt október 28-ára tervezzük Nyugat-Magyarországon.

Technology Mapping

A Technology Mapping felmérés eredményeként az ITD Hungary adatbázist vezet a legszínvonalasabb kutató helyekről az országban. Az adatbázis online fejlesztése megtörtént, az ITD Hungary honlapjáról szeptember közepétől közvetlenül elérhetővé válik a kutatók számára a folyamatos töltésre. Az egyre bővülő adatbázis lehetővé teszi, hogy az ITD Hungary ügyfélkörébe kerülő befektetők megkereséseire hatékonyan ajánlhassuk az ország világszínvonalú kutatóhelyeit, mint például a mobiltechnológiai alkalmazásokkal, a szoftver biztonsággal, az orvosi műszerfejlesztéssel, a gyógyszerfejlesztéssel, az autóipari kutatás-fejlesztéssel, az agrár-innovációval és a funkcionális élelmiszerekkel foglalkozó intézményeket, vállalatokat. Az adatbázis és a partnerek által nyújtott további információk alapján promóciós kiadványokkal, nemzetközi kiállításokon és konferenciákon történő megjelenéssel kutatjuk fel a magyarországi K+F és innováció iránt érdeklődő külföldi cégeket a magyar partnereink számára.

Befektetőbarát Településekért Program

Az ITD Hungary a befektetők letelepítésében érdekelt és elkötelezett önkormányzatok részére felkészítő képzéseket tart. A programban résztvevő önkormányzatok megismerik a befektetők által alkalmazott helyszínkiválasztási elveket és döntéshozatali módszereket, továbbá azokat az eszközöket, amelyekkel az ITD Hungary a befektetési folyamatokat serkenti, és menedzseli. Lehetőségük van arra is, hogy ajánlott befektetési lehetőségeiket az ITD Hungary e célra létrehozott adatbázisának segítségével népszerűsítsék. Ügynökségünk segítséget nyújt az egyes települések adottságainak leginkább megfelelő befektetésösztönzési stratégia elkészítéséhez és az ennek keretében azonosított fejlesztési projektek kidolgozásában.

Beszállítói program a hazai KKV-k részére

Az ITD Hungary által működtetett Beszállítói Program célja, hogy azoknak a – főleg – második és harmadik körbe tartozó hazai beszállítóknak, illetve tapasztalattal még nem rendelkező, de a beszállításra fókuszáló KKV-knek a termékfejlesztéséhez, technológiaváltásához, beruházásaihoz biztosítson megfelelő finanszírozási, hálózatépítési és szolgáltatási hátteret, amelyek a Magyarországon működő feldolgozóipari nagyvállalatok és beszállítói integrátorok reális igényeire épülő fejlesztéseket kívánnak végrehajtani. A moduláris felépítésű program elemei segítségével a vállalkozások lehetőséghez jutnak a hazai és EU-s pénzügyi források azonosítására, a hálózatosodásra és olyan szolgáltatások elérésére, melyekkel a cégek technikai, technológiai és piaci növekedésüket tudják fejleszteni, kapcsolatba tudnak lépni a tevékenységük iránt érdeklődő integrátorokkal.

Enterprise Europe Network programjai

Az ITD Hungary Zrt. a magyarországi Enterprise Europe Network hálózat koordinátoraként hozzáférést biztosít az európai szinten működő térítésmentes üzleti partnerkereső és technológiai partnerkereső adatbázishoz. A technológiai partnerkereső szolgáltatás hatékonyan támogatja a fejlett technológiák hasznosítását a nemzetközi piacokon, akár joint venture alakítására, akár pénzügyi forrás bevonására van igény az innovatív KKV-k, kutatóintézetek vagy egyetemek részéről. Az üzleti partnerkereső szolgáltatás remek segítség azoknak a KKV-knak, amelyek joint venture-t kívánnak létrehozni külföldi partnerrel, kereskedelmi céllal. Mindkét szolgáltatás regisztrációval vehető igénybe, és folyamatosan bővülnek a nemzetközi hálózat által beregisztrált cégek profiljaival.

A 7 magyarországi helyszínen megvalósuló workshopokon egy kb. 1 órás előadássorozatot követően személyes konzultációs lehetőséget is biztosítunk a szolgáltatásaink és programjaink iránt érdeklődőknek.

Az ingyenes workshopokon való részvétel feltétele az ITD Hungary honlapján (http://form.itdhungary.com/UAB2010/) történő regisztráció.

Szeretnénk figyelmükbe ajánlani 2010. szeptember 14-én Egerben megrendezésre kerülő szlovák-magyar együttműködést elősegítő Üzleti kiválóság és a kis- és közepes vállalkozások című rendezvényünket.

A konferencia programját a csatolt meghívóban olvashatják.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció: http://www.sme-husk.eu/registrationEger linken lehetséges.

Hírek

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem

Sikeresen zárult a Magyar Regionális Tudományos Társaság által szervezett Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem, melynek a Debreceni Egyetem adott otthont. Bõvebben...

A héten elfogyasztjuk a Földet

2010-ben augusztus 21-i dátummal az emberiség igénye az ökológiai szolgáltatások iránt eléri azt a mértéket, amelyet ebben az évben a természet nyújtani képes. Bõvebben...

Új Széchenyi Terv

Még egy hónapig lehet javaslatokat megfogalmazni a Kormány új gazdasági programjához kötõdõen. Az Új Széchenyi Terv 2011. január 15-én indul útjára, az üzleti élet szereplõitõl 2010. szeptember 15-ig várják még a javaslatokat a class=moz-txt-link-abbreviated href="mailto:szechenyiterv@ngm.gov.hu">szechenyiterv@ngm.gov.hu e-mail címre. Bõvebben...

Naturama

A NATURAMA SZÖVETSÉG olyan védett területekkel rendelkezõ magyarországi LEADER csoportok egyesülése, melyek célul tûzték ki a környezeti, kulturális és emberi értékek megõrzését és továbbfejlesztését. Bõvebben...

Feltűnő Siker

A FeltûNõ Siker a Lifelong Learning Magyarország Alapítvány kezdõ nõi vállalkozók részére kialakított tudásalapú, fejlesztõ- és támogató programja. Bõvebben...

Az agroland.hu vidékfejlesztési hírei

---

Események

Aktuális események

• Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó, Budapest 2010. augusztus 17-22., Budapest
  
• Farmer-Expo, Debrecen
  2010. augusztus 25-28., Debrecen
  
• Eurorural 2010, Brno
  2010. augusztus 30- szeptember 2., Brno
  
• FAME 2010, Berlin
  2010. szeptember 13-14., Berlin, Németország
  
• Politikai, szociális és kulturális hasadások konferencia 2010. szeptember 14-15., Pécs
  
• Fenntarthatósági nap
  2010. szeptember 15., Budapest

Az agroland.hu aktuális eseményei

---

A HVTK hírlevélrõl

A HVTK hírlevelet több mint 2200 olvasó részére küldjük el elektronikusan a HVTK Határon átívelõ Vidéki Hálózatban. Ön is használhatja arra, hogy híreket, rendezvényeket, honlapokat adjon közre a fenntartható vidékfejlesztés, illetve a
mezõgazdaság fejlesztésének témaköréhez kapcsolódva.

Ha a jövõben nem szeretné megkapni ezt a hírlevelet, kérem küldjön egy e-mailt a következõ címre: info@hvtk.org, a levél tárgya pedig legyen "leiratkozás".

Olajos: Óriási lehetőségek rejlenek a zöldgazdaságban
A zöldgazdaság fejlesztésének fölkarolásával radikálisan szakítunk az előző kormányzat felfogásával, amit világosan mutat, hogy ez a terület kiemelten szerepel az új Széchenyi-tervben – mondta el az MNO-nak adott interjújában Olajos Péter klíma- és energiapolitikai helyettes államtitkár. A politikus kifejtette, hogy a következő 10 évben 200 ezer új munkahelyet lehet létrehozni ebben az ágazatban, valamint jelentősen csökkenthető hazánk energiafüggősége egy zöld fordulat esetén.
– Miért került ennyire kiemelt helyre a zöldgazdaság-fejlesztés az új Széchenyi-tervben, jelent ez egyfajta szakítást a korábbi évek felfogásával szemben?

– A zöldgazdaság mindenhol a világon a gazdasági válságból való kilábalás egyik fő pontjaként lett meghatározva. A két éve beköszöntött világgazdasági recesszióból világszerte a zöldgazdaságban látják az egyik kitörési lehetőséget, így többek között az Obama-adminisztráció, az angol kormány és az Európai Bizottság is felkarolta ezt a kezdeményezést. Másrészről a zöldgazdaság-fejlesztés megfogalmazása szorosan összefügg a kormányzat egymillió új munkahely megteremtését célzó elképzeléseivel. A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a fő cél az új munkahelyek létrehozása, Barack Obama elnök például ötmillió új munkahelyet kíván teremteni. Nálunk mintegy 200 ezer új álláshelyet lehetne betölteni a zöldgazdaság révén. A zöldgazdaság fejlesztésének fölkarolásával radikálisan szakítunk az előző kormányzat felfogásával, amely nemcsak mellőzte e terület fejlesztését, de gyakran a szakma kárára változtatta meg a jogszabályokat. Ennek köszönhető, hogy most ez a nemzetgazdasági ágazat csak embrionális állapotban létezik. A mostani kormányzat feladata, hogy mindezt egy erősebb ipari konglomerátummá gyúrja össze. A fő cél, hogy a tíz év alatt megteremtendő 200 ezer munkahelyből minél több valósuljon meg az első négy évben.

– Milyen nagyobb elemekre épül a zöldgazdaság fejlesztése az új Széchenyi-terven belül?
– A zöldgazdaságnál klasszikusan a legnagyobb iparág az energiahatékonysági és energiatakarékossági terület, mivel ennek a legalacsonyabbak a költségei, ezért hazánkban is ez a leghangsúlyosabb elem. Itt főleg épületenergetikával, azaz a lakóépületek, valamint a középületek energiahatékonyságának a javításával kívánunk foglakozni. A magyar építőipar az elmúlt években nagyon komoly veszteségeket szenvedett el és ahhoz, hogy meg tudjuk menteni ezt az ágazatot, egyfajta „zöld New Deal”-re lesz szükségünk. Az épületekben energiafogyasztásunk 40 százaléka történik, éppen ezért nagyon komoly megtakarításokat lehet itt végrehajtani.

A másik fő terület a megújuló energiák termelése. Jelenleg Magyarországon 7 százalék a megújuló energiák aránya, amit 2020-ra minimum 13 százalékra kell emelnünk az uniónak tett vállalásunknak megfelelően. Ahhoz, hogy ezt elérjük, rengeteg befektetésre van szükségünk.

Nagyon fontos terület a hulladékgazdálkodás, az erdő- és vízgazdálkodás is. Az utóbbi két terület a legfontosabb elem abban, hogy a hazai klimatikus viszonyokat kordában tudjuk tartani. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miként tudjuk a Kárpát-medencét „behűteni”, mert az előrejelzések szerint térségünk kétszer olyan mértékben melegszik föl, mint a környezete. A „hűtésre” két eszközünk van: az erdő- és a vízgazdálkodás, amely területeken teljes újratervezésre van szükség. Fontos lépés lenne egy erőteljes erdősítési program, másrészt a vízgazdálkodásunk átszabása, hogy ne csak tétlenül nézzük, ahogy árvizek és aszályok váltogatják egymást. El kell érnünk, hogy a beérkező vizeket a megfelelő helyre elraktározzuk és így egy aszályos időszakban megfelelő vízkészletek legyenek az öntözésre. Ebből a szempontból is jelentős lemaradásban vagyunk, mivel az előző kabinet erre vonatkozó terveiből csupán 10-15 százalék teljesült.

– Az energiahatékonyság és takarékosság révén csökkenthető lenne országunk kiszolgáltatottsága a külföldi partnerektől?
– Energiahordozóink többsége Oroszországból érkezik, ami egyoldalú függést eredményez. Ezt csökkenthetjük úgy is, hogy takarékoskodunk, hiszen minden energia, amit nem fogyasztunk el, az importot is csökkenti. Itt hatalmas megtakarításokkal lehet számolni: ha adott esetben sikerül az épületek energiahatékonyságát 80 százalékkal javítani – amire több hazai példa is van –, akkor a gázfelhasználásunk 40 százalékát is megspórolhatnánk. A takarékosság a mi versenyképességünket is növeli, mivel azok az államok, amelyek nagy hatékonysággal tudják fölhasználni az energiájukat, sokkal versenyképesebb áron tudnak termékeket és szolgáltatásokat előállítani.
A lakosság oldaláról nézve pedig elmondható, hogy jelenleg a háztartások több mint 50 százaléka tartozik az energiaszegény kategóriába, mivel költségeik több mint 10 százalékát költik el energiára. Az ebből a csapdából való kijutás egy szintén nagyon fontos kormányzati cél.

– Ezekhez a célokhoz milyen eszközöket rendel az új Széchenyi-terv?
– Először is le kell számolnunk azzal a szocialista típusú gondolkodással, hogy az államnak kell minden problémát megoldania. Megközelítésünk szerint ha az erre a területre eső összes forrást összetesszük, akkor a magyar állam és az EU a felmerülő költségek jó, ha 20 százalékát tudja finanszírozni. A fennmaradó részt a szabad piacról kell beszereznünk, ami történhet direkt befektetések formájában, kockázati befektetők, vagy akár egy zöld bank, vagy zöld alapok közreműködésével is.

De ahhoz, hogy a zöldgazdaságban fantáziát látó befektetők Magyarországra jöjjenek, vonzó célországnak kell mutatkoznunk. Jelenleg aki ránéz erre a régióra, elsősorban nem Magyarországon fektet be, mivel hatalmas a bürokrácia, a jogi környezet kiszámíthatatlan, bonyolultak az engedélyezési eljárások, összességében áttekinthetetlen és nehézkes a rendszer. Feladatunk, hogy ezeket a terheket nagy sebességgel leépítsük olyan szintig, hogy regionális szinten versenyképesek legyünk. Ebben az esetben már semmi akadálya nem lesz annak, hogy a hiányzó 80 százaléknyi pénz az országba érkezzen.

– Teljesíthetőnek tartja, hogy 2020-ra 13 százalék legyen a megújuló energiák aránya, valamint melyek azok a területek, amelyekre érdemes hazánknak összpontosítania?
– A múltban ahány célt ezen a területen Magyarország kitűzött, azt mindig túlteljesítette. A 13 százalék szerény cél, amivel az unióban sereghajtónak számítunk. Szakmai véleményem szerint ha a korábban említett változásokat végrehajtjuk, nagyobb arányra is képes az ország.

Hatalmas verseny folyik a különféle megújuló energia technológiák területén, mivel ez napjaink egyik leginnovatívabb területe. Ezért nehéz megjósolni, hogy melyik lesz a győztes megoldás, amely 10 év múlva meghatározó lesz. Egyet viszont biztosan tudunk, a trendek ebben világos képet adnak, azt ugyanis, hogy míg a fosszilis energiák terén jelentős drágulás tapasztalható, addig a megújuló energiák esetében folyamatos árcsökkenést figyelhetünk meg. Ennek a folyamatnak a végén pedig azok az országok, amelyek nagy arányban használnak megújuló energiákat, hatalmas versenyelőnybe kerülnek a fosszilis technológiát használókkal szemben.

Magyarországon kormányzati szinten olyan technológiákat érdemes támogatni, amelyek nagy élőmunka szükséglettel bírnak. Nem olyan gyárakat, termelő egységeket kell létrehozni, amelyeket egy ember is működtetni tud, hanem olyanokat, amelyek jelentős mennyiségű kétkezi munkát felételeznek. Ebből következően országunk számára a bioenergia területe az egyik legperspektivikusabb, mivel nagy munkaerőigényű. A másik terület a geotermikus energia, mivel itt nagyon jó adottságokkal rendelkezünk, amit eddig nem nagyon használtuk ki. Ha regionális méretekben tudjuk ennek a területnek az infrastruktúráját, a háttériparát megteremteni, az már a befektetők számára is figyelemfelkeltő, hiszen lássuk be, egy 10 milliós ország önmagában nem tekinthető nagy piacnak.

Azonban a jó geotermális adottságokkal rendelkező Kárpát-medencei államok együttműködésével a régió már valóban vonzó befektetési területet jelenthetne. Az ilyen típusú kooperáció elősegítése hangsúlyosan szerepel a kormányzat nemzetpolitikai és zöldgazdaság-fejlesztési tervei, elképzelései között.
Ami a nap- és a szélenergia területét illeti, itt szintén jelentős mértékű az innováció. Így 10 év múlva olyan változások lehetnek, hogy adott esetben hazánkban támogatás nélkül is széles körben elterjedhet mindkét lehetőség. Folyamatosan figyelni kell a technológiai újításokat, és ami a bekerülési ár tekintetében jelentős változást (csökkenést) hoz, arra Magyarországnak reagálnia kell. Korábban nagyon kevesen gondolták, hogy a szélenergia ilyen rövid idő alatt Nyugat-Európában vezető ágazat lesz, és ilyen komoly iparrá fejlődik, mint azt ma láthatjuk.

– Számszerűsítve mekkora előnye származhat a magyar gazdaságnak a zöld fordulatból?
– A legnagyobb előny a munkahelyteremtés: nem mindegy, hogy van 200 ezer munkanélküli, vagy pedig van 200 ezer ember, aki dolgozik és adót fizet. A másik nagy előny, hogy az energiaimport-függőségtől nagymértékben mentesülne az ország. A harmadik szempont, hogy hazánk ennek révén jelentős szén-dioxid-kvótabevételre tehetne szert, aminek értékesítése szintén a magyar gazdaságot erősítené.

Negyedik elemként érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt években Magyarország (Európa többi országához hasonlóan) gyártó, termelő országból szolgáltató országgá vált, mára szinte mindent importálunk többek között Kínából és Keletről. Ezt a folyamatot ésszerű lenne lefékezni és megfordítani. Gyártókapacitásokat kellene kiépíteni, hogy ne csupán felszolgálók legyünk gyorséttermi láncokban, vagy papírokat pecsételjünk egy irodában.

Szükséges, hogy az a fajta technikai tudás, technikai kultúra, ami mindig megvolt a magyarokban, hazai gyártású termékekben ölthessen testet. A zöldipar egy olyan terület, ahol a korábban megszűnt iparágak (nehézipar, könnyűipar stb.) helyett egy új teret nyithatunk, végre kamatoztatni tudnánk világszerte híres műszaki tudásunkat, és lefékeznénk a szakemberek elvándorlását. Azt remélem, hogy a jövő mérnökei közül mind többen a hazai zöldiparágakban tudnak majd elhelyezkedni, és itthon tudják hasznosítani megszerzett tudásukat

Hírek

RO4 RURALBIZ projekt

Az RO4 RURALBIZ, az Európai Szociális Alap által is támogatott nemzetközi projekt 2010 márciusában indult. A projekt magyarországi partnere - a HVTK közremûködésével - a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma.
Bővebben...

Journal of Agriculture, Food Systems, and Community Development

The Journal of Agriculture, Food Systems, and Community Development (JAFSCD) is an online, international, peer-reviewed publication focused on the practice and applied research interests of agriculture and food systems development professionals. Bõvebben...

Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom célja, hogy elõsegítse a kívánt és tervezett gyermekek megszületését, és ezáltal elérje, hogy több magyar gyermek szülessen, mint ahányan meghalnak Magyarországon. Bővebben...

Vidékfejlesztés az Európai Unióban 2009

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság évenként megjelenő kiadványa az Európai Unió vidéki területeiről és vidékfejlesztési politikájáról ad átfogó képet. Bõvebben...

Előnyös üzleti gyakorlatok bolygónk védelmében

Biológiai sokféleség: Új tanulmány hívja fel a figyelmet a mindenki számára előnyös üzleti gyakorlatokra bolygónk védelmében. Bővebben...

Az agroland.hu vidékfejlesztési hírei

---

Események

Aktuális események

• Aranygazda fórum, Hortobágy
  2010. július 20., Hortobágy
  
• Rural Space and Local
  Development Conference 2010. július 22-25., Bistrita

A HVTK frissen felkerült eseményei

• Politikai, szociális és kulturális hasadások konferencia 2010. szeptember 14-15., Pécs
• Az élhető vidékért -
  környezetgazdálkodási konferencia 2010. szeptember 22-24., Siófok
  
• MRTT-vándorgyûlés, Debrecen
  2010. november 18-19., Debrecen
  
• World Renewable Energy Congress
  2011 2011. május 8-13., Linköping

Az agroland.hu aktuális eseményei

---

2010. augusztus 31.- szeptember 4. között lesz megtartva, Bulgáriában, Dobricsban mezőgazdasági kiállítás és vásárra, immár 18. alkalommal. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a Plovdivi Vásárhoz képest jóval olcsóbb árakon lehet kiállítani (27-48 euró /m2 pl.a zárt terület). Ezen esemény kitűnő lehetőséget kínál arra, hogy a magyar mezőgazdasági gépgyártók, agrár-termelők, állattenyésztők, mezőgazdasági termékeket értékesítő kereskedők bemutatkozzanak, bemutassák termékeiket, megismerjék a bolgár piacot, export és befektetési lehetőségeket.

A kiállításon való részvételi szándék jelzésének határideje: 2010. július 30. Jelentkezés a csatolt melléklet szerint.
A Vásárral kapcsolatos felmerülő további kérdéseikkel forduljanak Cserepes

István, Bulgaria-Market, www.bulgaria-market.eu , info@bulgaria-market.eu

A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság szakmai közreműködésével a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályázatot hirdet "Dél-alföldi Innovációs Díj" elnyerésére.

A tartalomból:

• Közép-európai innovációs kutatás a gazdasági fejlődésért

Tagintézményünk, a Közép-magyarországi Innovációs Központ (CHIC) 2009 júniusától egy éven át vizsgálta 8 közép-európai szervezetnél az Élő laboratóriumok (Living Labs) működését. Az Élő laboratórium egy együttműködési rendszer, melyben a gyártók a leendő felhasználókat már a termékfejlesztés kezdeti szakaszában bevonják a munkába. Így a végeredmény, a termék a piac és a felhasználók valós igényei szerint készül el.
...

• "JEREMIE Kockázati Tőke Információs Nap" volt 2010. június 24-én az INNOSTART - mint INNOREG KM RIÜ tag - szervezésében.

Az Európai Bizottság felismerve a mikro-, kis- és középvállalkozások létfontosságú gazdasági és társadalmi szerepét és azok finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásának nehézségeit 2007-től "Közös európai források a kis- és középvállalkozásoknak" (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, JEREMIE) címmel programot indított a kis- és középvállalkozók pénzügyi forráshoz való jobb hozzáférésének megteremtése érdekében.
...

• Közelgő magyar EUREKA-elnökség

EUREKA Miniszteri Konferenciát tartottak 2010. június 25-én, Berlinben. Az 1985-ben elindított EUREKA ipari kutatás-fejlesztési együttműködés célja Európa világpiaci versenyképességének erősítése a piacorientált kutatási projektek koordinálása és összefogása révén. Magyarország 2011 júliusától látja el egy éven keresztül az elnökségi teendőket.
...

• Magyar-amerikai szabadalmi együttműködés

A Magyar Szabadalmi Hivatal és az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala új kísérleti együttműködést indít 2010. július 1-jétől, amely a gyors, olcsó és magas színvonalú szabadalmi oltalom megszerzését szolgálja mindkét állam területén. Ezzel lehetőség nyílik a jövőben a szabadalmak gyorsabb megszerzésére, a megállapodás értelmében ugyanis a találmány bejelentője a vizsgálat gyorsított lefolytatását kérheti a másik országban benyújtott szabadalmi bejelentése alapján.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

Magyar szakértők elhelyezése Kínában

Tagintézményünk, a TESCO Nemzetközi Együttműködési és Tanácsadó Kft. együttműködési megállapodást kötött a külföldi szakértők foglalkoztatására szakosodott kínai állami intézménnyel, a SAFEA-val és végrehajtó intézményével, a nemzetközi szakembercserét bonyolító nemzeti ügynökséggel, a CAIEP-pel. Az egyezmény EGYIK célja magyar szakemberek elhelyezése Kína intézményeinél és vállalatainál.

A felmérések szerint a következő 3-4 év alatt 50-150 magyar szakértő kiküldésére nyílna lehetőség elsősorban a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a szoftveripar és az ipar számos egyéb területén. Tagintézményünk rendelkezésünkre bocsátotta Zheijang tartomány szakértő igényeit, melyet az érdeklődőknek tovább tudunk küldeni.

Az érintett projektek:
- Research and application of the high performance fiber composite
- Development of Pet Extrusion Compound Food
- Small wind power-driven generator system
- PMDC blushless motor
- Development Cone E-Model Measurement System
- Special Surfactant Technology Development
- To Study The Molecular Structure of Clam Meat Polysaccharide.

A hírlevél online változata

Együttműködési megállapodást írt alá a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájak és Pannon Egyetem rektora. A hétfői, tatabányai aláíráson elmondták, akár a doktori szintet is kialakítják a tervezett alternatív energetikus képzésben.
Együttműködési megállapodást írt alá dr. Kandikó József, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának rektora és dr. Rédey Ákos a Pannon Egyetem rektora.

Dr. Kandikó József az aláírás után elmondta, a két intézmény szenátusa már jóvá hagyta a megállapodás szövegét, amely szerint az oktatás, képzés minőségének javítása, közös tananyagfejlesztések és közös kutatások, pályázatok létrehozása a céljuk.

– Rendkívül fontosnak tartjuk a hallgatói, oktatói mobilitást. A határon túli képzések portfólióját szeretnénk bővíteni azzal, hogy a Pannon Egyetemről is fogadhatnánk hallgatókat, oktatókat Székelyudvarhelyen és a felvidéken – mondta el dr. Kandikó József.

Dr. Rédey Ákos elmondta, az üzleti tudományok terén alap- és mesterképzésben is várják egymás hallgatóit. Kiemelte, fontosnak tartják az idegen nyelvi képzést, amely a MÜTF-ön rendkívül erős.

– Az együttműködésünk egyik alappillére az alternatív energetikus képzés feltételrendszerének kidolgozása és beindítása. Ezt nemcsak alap- és mesterszinten tervezzük, hanem akár egy új doktori programként is – mondta dr. Kandikó József.
Az aláírás után a Pannon Egyetem vezetői megtekintették a főiskola alternatív energia műhelyét.

Másfél év múlva a termálvíz energiájával fedezik a makói gyógyfürdő és 750 lakás fűtésigényét annak a 950 millió forintos, uniós támogatással megvalósuló beruházásnak köszönhetően, amely szeptemberben indulhat el a Maros-parti városban.
Az önkormányzat a Környezet és Energia Operatív Program pályázatán nyert a fejlesztéshez, a makói geotermikus rendszer kialakításához 444,5 millió forint támogatást. A beruházás során teljes körűen felújítják a már meglévő, Kelemen László utcában működő 92 Celsius-fokos termálvizet adó kutat. Megépül egy, a forró víz energiáját optimálisan hasznosító rendszer 3100 méternyi termálvezetékkel, átalakítanak egy már működő fűtőművet, korszerűsítik az érintett lakóépületek hőközpontjait, újakat létesítenek, s elvégzik a szükséges épületgépészeti átalakításokat.

A projektnek köszönhetően a makói fürdőt és az érintett lakóépületeket ellátó fűtési rendszer energiafelhasználásában a jelenlegi nulláról 95 százalékra nő a megújuló energia aránya. Ezzel évente csaknem 2,2 millió köbméter - 74.540 GJ energiájú - földgáz elégetését lehet elkerülni, a szén-dioxid-emisszió pedig évi 3.847 tonnával csökken, ráadásul a károsanyag-kibocsátást rendkívül kedvező fajlagos áron sikerül mérsékelni.

Évi százmilliárd forintos támogatási keretből kezdetben százezer, a későbbiekben akár kétszer ennyi épület eshet át energiahatékonysági felújításon - jelentették be csütörtökön.

 Elindul az energiastratégiával, energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos nemzeti konzultáció fél éves folyamata - mondta Bencsik János a Nemzetgazdasági Minisztérium energiaügyi és otthonteremtési államtitkára a tárca és a Hungaricum csoport közös konferenciáján. Az államtitkár szerint jövő év elejétől évi 100 ezer lakásnak megfelelő volumenű komplex felújítási program indul, magyar kis- és középvállalkozásokra alapozva. Ennek részeként a lakóingatlanokon kívül kiemelt programot jelent majd a közintézmények energiahatékonysági felújítása - tette hozzá. Bencsik szerint az energiaköltségek 70-80 százaléka takarítható meg a korszerűsítésekkel, a program hosszú távú eredményeként 2030-ra 35 százalékkal csökkenhet a hazai földgázfelhasználás, illetve évi 12 millió tonnával csökkenhet a széndioxid-kicocsátás.

Az uniós támogatások átcsoportosításával, a széndioxid-kvótából és a megalakítandó zöld bank által mintegy 100 milliárd forint forrás állna rendelkezésre évente a felújtások támogatására. A zöld banki hitel az önerőt jelentené, a törlesztő részleteket pedig az elért megtakarítás fedezné, míg a felújítás további költségeit vissza nem térítendő támogatás adná az államtitkár szerint. A kötelező átvételi (kát) támogatás kapcsán az államtitkár elmondta: a rendszer a megújuló energiaforrások támogatására jött létre, az eredeti szándékoknak azonban nem felel meg, így azt kell megvizsgálni, hogy milyen megoldások állnak rendelkezésre a kapcsolt erőművek és a megújuló energiaforrások külön rendszerben való kezelésére

Védett eredetnevű termékké nyilvánította az Európai Bizottság a gyulai és a csabai kolbászt - jelentették be hétfőn Brüsszelben. Mindkettő két néven is (Csabai kolbász és Csabai vastagkolbász, illetve Gyulai kolbász és Gyulai pároskolbász) felkerült a szűk körű (az európai uniós országokban összesen mintegy 900 helyi tradíciójú terméket tartalmazó) listára. Az eredetvédelem révén a termék nevét vagy földrajzi megjelölését más nem használhatja.

A válság mélypontján túl vagyunk: Az elmúlt években folyamatosan esett a termelők száma – A fellendülés függ a külpiacoktól.

Túl a válságon a tejágazat
„A válság mélypontján túl vagyunk: ha megelégedettségre nem is, bizalomra legalább okot ad, hogy a nyerstej felvásárlási ára a tavalyi, mélypontnak számító 60 forintos szintről mára 68 forint körüli szintre emelkedett” – mondta Kovács László , a Tej Terméktanács elnöke a 35. tejvilágnap alkalmából rendezett konferencián. Az Óvártej Zrt. vezérigazgatója ugyanakkor hozzátette: a fellendülés nagyban függ a külpiacoktól is, illetve az árfolyam-politikától is. (Az európai piacokon 70 forint körüli árat tudnak jelenleg a termelők elérni, és most őket segíti a rosszabb forintárfolyam is.) További, a tejágazattól független tényező a kereskedelem árrése, amely az utóbbi években 6-ról több mint 30 százalékra nőtt – emelte ki Kovács László.

A 68 forint ugyan emelkedést mutat, ám még mindig nem éri el a termelők 70-80 forintos önköltségét – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Istvánfalvi Miklós , a terméktanács elnökhelyettese. Hozzátette: a 8 forintot kitevő támogatásokkal együtt van már olyan termelő, amelyik valamennyi eredményt tud elérni, a cél a 72 forintos átvételi ár lenne. Különösen, hogy a területenként igencsak eltérő időjárási viszonyok miatt ez az év még bizonytalan a takarmányok árát illetően. Az önköltséget ráadásul ágazati szinten 600 millió forinttal növeli, hogy a marha hatósági levelének díját a tavalyi elengedés után 1500 forintban határozták meg az idén.

A 2009-es piaci válság eszkalálta a tejágazat 2004, az uniós csatlakozás óta meglévő problémáit – véli Feldman Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára kiemelte: a termelők számára könnyebbséget jelenthet, hogy a tavalyi, a rendkívül alacsony felvásárlási árak ellensúlyozására elfogadott rendkívül EU-források után Budapest ebben az évben is kéri majd a területalapú támogatások kifizetésének előrehozását. A legnagyobb segítség azonban az Orbán Viktor miniszterelnök által a legfontosabb intézkedések között említett másodlagos élelmiszer-ellenőrzés bevezetése jelentheti a tejágazatban, ezzel ugyanis kiszűrhetők lesznek a nem megfelelő minőségű importtermékek. „Legalább akkora arányban kellene ellenőrizni ezeket a termékeket, amekkora a piaci részük, illetve azt szeretnénk, ha jelentési kötelezettségük lenne a kereskedőknek a raktározásról” – vetette fel lapunk kérdésére a jelenlegi információk szerint a nagykereskedelmi raktárak, hűtőházak ellenőrzését szigorító ötletről Istvánfalvi Miklós.

Márpedig az árak hullámzásán túl a legnagyobb problémát a tejágazat számára az import előretörése jelenti a hazai mezőgazdasági termelés több mint tíz százalékát adó tejszektorban. A KSH adatai azt mutatják: míg 2006-ban 232,9 millió dollárnyi tejtermék érkezett az országba, tavaly ez már 333,4 milliót tett ki. Ehhez képest ugyanezekben a kategóriákban a magyar termelők 2006-ban 144,6, 2009-ben pedig 194,6 millió dollár értékben tudtak exportálni. 2010 első három hónapjában több mint 39 ezer tonna tej és tejszín került be külföldről a piacra, ez a mennyiség több mint fele a hazai előállításból származó értékesítésnek. Az UHT tejnek már 54,4 százaléka import, míg a trappista sajt esetében is 50 százalék körül mozog ez az arány. Az import nyolcvan százaléka négy uniós tagországból (Németország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) érkezik Magyarországra, így jogilag valóban csak minőségi kifogásokkal szoríthatják ki a termékeket a hazai piacról.

Itthon sincs azonban minden rendben, és ezt jelzi, hogy az EU-kvótát a magyar termelők 2008/2009-ben 84 százalékban, 2009/2010-ben pedig mindössze 76 százalékban tudták kihasználni. A lengyeleknél ez az arány majdnem százszázalékos – emelte ki Kovács László. Hozzátette: mutatja ezt az is, hogy a terméktanácsi tagok között három év alatt 6400-ról 4600-ra csökkent a termelők száma. A tehénállomány ugyanebben az időszakban 326 ezerről 312 ezerre esett vissza, míg a tejelő tehenek száma 227 ezerről 211 ezerre csökkent.

Uniós tervek segíthetnek?
A jelenleg alig-alig nyereséges hazai tejágazat jövedelmezőségének növelésében, illetve az import visszaszorításában komoly szerepet kaphat az az intézkedéscsomag, amelyet a francia kormány vetett fel az uniós tagországok előtt, és amelyet Bruno Le Maire tárcavezető magyar kollégája, Fazekas Sándor előtt is ismertetett nemrégiben Budapesten.
A termékpálya európai szintű szabályozását előrevetítő javaslatcsomag többek között garantált minimálár meghatározását, a felhalmozott tejpor- és vajkészletek unión kívüli értékesítését, a tejtermelők és -feldolgozók szerződéses viszonyának szabályozását vagy a termelői szervezkedések erősítését indítványozza. Kérdéses azonban, ezek a tervezett intézkedések mennyi kompromisszummal és mikorra fogadhatók el.

A fenti címmel rendezett konferenciát az ÖKOpolisz Klaszter mintegy nyolcvan résztvevővel. A rendezvény célja az innovációs lánc szereplőinek megszólítása és olyan termékek, technológiai fejlesztések bemutatása volt, amelyek jelentősen hozzájárulnak a környezetterhelés csökkentéséhez.

A résztvevőket dr. Kristóf János rektorhelyettes köszöntötte, majd dr. Vadász István, az NKTH elnökhelyettese „A környezetvédelem és az innováció, illetve együttes szerepük a gazdasági fejlődésben” címmel tartott előadást. Farkas András klaszterelnök előadásában az ÖKOpolisz Klaszter működését, szerepét és projektjeit ismerhettük meg. Az előadás rávilágított az eltérő szektorok közötti együttműködés fontosságára, lehetőségeire és számos eredményen, példán keresztül mutatta be a klaszter működését. Kiemelt szerepet kapott az ÖKORET Spin-off Zrt., amely az ÖKORET egyetemi tudásközpont eredményeinek hasznosítására jött létre. A plenáris ülést dr. Geiger András. a Mol Nyrt. termékfejlesztési szakértőjének előadása zárta a gumibitumen termékfejlesztés lépéseinek bemutatásával.

Magyarországon a hagyományos gazdasági szereplők mellett 2000-től jelentek meg klaszterek. Uniós és kormányzati források gazdaságélénkítő szerepük támogatására csak a Pólus Program átalakítását követően, 2008-tól álltak rendelkezésre. Az ÖKOpolisz Klaszter 2008-ban az ÖKOpolisz Pólus Programra építkezve jött létre. Célja a tudás- és technológia- transzfer-feladatok menedzselése az állami, az önkormányzati és a gazdasági szektor szereplői között. Mára több terméket és szolgáltatást létrehozó projektje van a K+F+I+O folyamat teljes lefedésével. Az egyik ilyen kiemelkedő projekt a gumibitumen termékfejlesztés, amelyben kis- és középvállalkozások, nagyvállalat, illetve felsőoktatási intézmény dolgozik együtt. Ha meg szeretnénk érteni az innovációs lánc fogalmát és szerepét, akkor ez a példa remek útmutató hozzá.

A gumibitumen már évek óta ismert termék, ám a próbagyártások és kísérleti útszakaszok készítése során számos technológiai probléma jelentkezett, amely elbizonytalanította annak piaci bevezetését. A gyártó, a MOL Nyrt. érzékelve a problémákat, K+F partnert keresett. Tekintettel a területen korábban elért kutatási eredményekre, adta magát, hogy egy másik klasztertaggal, a PANNON Egyetemmel lépjen együttműködésre. Az alkalmazott kutatás eredményeként egy szabadalom született, amely a Pannon Egyetem birtokában van. A fejlesztés eredményeként az új termék, a gumibitumen olyan előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, mint a hosszabb élettartam, a kisebb fenntartási költség, a szélesebb alkalmazhatósági hőmérséklet-intervallum, a közlekedési zaj csökkenése, a biztonságosabb közlekedés.

Az ÖKOpolisz Klaszter tagság további előnyökkel jár a Pannon Egyetem és a MOL Nyrt. részére, hiszen az akkreditált klaszterek számára kiírt GOP 1.3.1./B pályázati ablak lehetőséget biztosít akkreditált klasztertagok vállalati innovációjának támogatására. A konstrukció célja azon akkreditált klaszter tagvállalkozások innovációs tevékenységeinek támogatása, amelyek meglévő K+F eredményre korszerű, magas értéket képviselő, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozását, piaci bevezetését vállalják. Az innovációs lánc szereplői így a Pannon Egyetem mint a tudásbázis (K+F bázis és szabadalom birtokosa), a MOL Nyrt. mint gyártó, az Euro-Novex Kft. mint gumiőrlemény-beszállító, a Hornyák Kft. mint útépítő, illetve az önkormányzatok mint az útépítés hasznosítói. A termék- és technológiafejlesztésen, illetve az üzem kialakításán túl pályázati támogatással történik a technológiai utasítások, minőségbiztosítási eljárások és az útépítés gumibitumenre történő szabványosításának kidolgozása. Várhatóan 2011 tavaszától a gumibitumen a piacon elérhető termékké válik, és előnyös tulajdonságai mellett az ebből készült utak fenntartási költségét közel egy nagyságrenddel csökkenti majd. A rendezvényen további hasonló fejlesztések kerültek bemutatásra, így pl. a jövő korszerű motorhajtó anyagai, az akusztikus diagnosztikai rendszerek, környezetbarát műtrágya, vagy környezetbarát nano-növényvédőszerek.

A fejlesztéseken túl a klaszter kompetencia-központként is működik, amely eredményeként bemutatásra került, hogyan lehet kommunális szennyvíziszapból tápanyag-gazdálkodásra alkalmas terméket készíteni. A klaszter kiemelt kompetenciái közé tartozik az energiaracionalizáció, a megújuló energiák alkalmazása, intelligens energiafelhasználás, illetve ezekhez szükséges szakértői javaslatok, stratégiák kidolgozása. Ezen tapasztalatok mentén a klaszter meghatározó szerepet játszik Veszprém város energiastratégiájának elkészítésében.

Az ÖKOpolisz Klaszter szerepvállalása a Közép-Dunántúl régióban a technológiai és tudástranszfer-folyamatok erősítésére épül. Eszközeivel és tevékenységével az egyes szereplők összekapcsolásán túl a forrásteremtésben és az innovációs folyamatok katalizálásában is meghatározó szerepet vállal. A klaszter operatív szerve az ÖKOpolisz Klasztermenedzsment Kft. A kft. 2009-ben sikeresen pályázott a KDOP-1.2.1-2008–0005 számú pályázati konstrukcióra, amelynek eredményeként 24 M Ft támogatásban részesült. A támogatás segítségével sikerült a klaszter-akkreditáción megfelelni és az „Akkreditált Innovációs Klaszter” címet elnyerni.

Már látható, hogy a közeljövőben több hazai klaszter is képes lesz kilépni a nemzetközi színtérre és tagjai által magas hozzáadott értékkel rendelkező exporttevékenységet folytatni. Az ÖKOpolisz Klaszter is rövidesen erre az útra lép és tagjai, partnerei részére új piacokat és lehetőségeket fog generálni. A klaszterek a gazdaságélénkítésben egyre jelentősebb szerepet töltenek be, mintegy lehetőséget biztosítva az innovációs lánc szereplőinek eredményes és hatékony együttműködésére.

Az OECD szerint a kormányok a legfőbb felelősei a végrehajtásnak, az élenjáró országok növelik a kiadásokat
Tudás, innováció, összefogás, vállalkozásbarát környezet, munkahelyteremtés, együttműködés, fejlődés, növekedés, emelkedő életszínvonal – nagyjából ezek a kulcsszavai a legfejlettebb ipari államokat tömörítő OECD innovációs stratégiájának. Ennek fő mondanivalója, hogy csak azok az országok vehetik fel a kesztyűt s felelhetnek meg napjaink legnagyobb kihívásainak, amelyek vannak olyan okosok, és sokat fektetnek a jövőbe, azaz az innovációba.

A tudás a mai globális gazdaság legfontosabb mozgatórugója – foglalta össze az innovációs stratégia legfontosabb üzenetét az OECD főtitkára. Angel Gurría a stratégiát bemutató rendezvényen azt is hangoztatta, hogy minden országnak kiemelkedően fontos a vállalkozások, illetve az innováció ösztönzése, hiszen ezzel lehet elérni a növekedést, valamint a foglalkoztatás bővülését. Ez a kulcs a fenntartható felemelkedéshez és életszínvonalhoz – mutatott rá.

Maga a stratégia is ezekre összpontosít. Kulcsszerepet ró a kormányokra, amelyek a legfőbb felelősei az innovációs tevékenység ösztönzésének. Ugyanis hosszú távra szólnak a befektetések olyan területeken, mint a klímaváltozás lassítása, megakadályozása, vagy éppen a fertőzéses járványok megszüntetése. A magánszféra szerepvállalása az ezekhez szükséges alapkutatásokban nem vonzó – emeli ki a dokumentum.

A mostani válság még sürgetőbbé teszi a szükséges reformok meghozatalát az egyes országokban, annak érdekében, hogy növelni lehessen az egyes társadalmak innovációs kapacitását. A dokumentum ezen is túlmegy: szorgalmazza az államháztartási reformok mihamarabbi meghozatalát az összes tagországra kiterjedően, mert csak így omolhatnak le az adminisztrációs rendszerből fakadó akadályok, és csak így jöhet létre olyan adózási környezet, amely megfelelő mértékben támogatja a vállalkozásokat és az innovációs tevékenységet. A kormányok jelenleg azzal vannak elfoglalva, hogy visszatereljék a gazdaságot egy fenntartható növekedési pályára – ennek a folyamatnak a részeként szükséges az adminisztrációs terhek csökkentése a vállalkozások (újonnan alapítottak és már működők) számára, s olyan irányban kell módosítani az adópolitikát, hogy az vállalkozásbarát módon kedvezzen az innovációs tevékenységnek. Igen sok országban van tere a politika ésszerűsítésének és egyszerűsítésének – mindezzel pedig ugyancsak ezt lehet segíteni. Az oktatásnak, a képzésnek és a közpénzből finanszírozott kutatásnak mind-mind részévé kell válnia a folyamatnak, ez segít abban, hogy az innováció teret kapjon.

A stratégia kiemelt szerepet szán a nemzetközi együttműködésnek is, mint ugyanis megállapítja: olyan nemzetközi mechanizmusokat kell kialakítani és működtetni, amelyek hozzájárulnak az innovációs költségek csökkentéséhez, illetve az országok közötti technológiai transzfer terjedésének.

Számos ország élenjáró az innováció támogatásában – ezek azok, ahol a kormányok növelték az innovációs, oktatási, kutatási kiadásaikat, egyfajta ösztönző csomag részeként. A kihívás most az, hogy a válság kezelésének s így az állami kiadások visszafogásának a részeként ne csökkentsék ezeket a forrásokat, hiszen ezzel az ország jövőjét tennék kockára – figyelmeztetnek az OECD szakértői az innovációs stratégiában. Ugyanakkor fennáll a pazarlás veszélye is, bár ezt egyszerű eszközökkel ki lehet kerülni, s el lehet érni, hogy az innovációs tevékenység minél többek számára vonzó legyen. Többek között a költségek túllépésének a tilalmával, azzal, hogy az egyetemek számára nagyobb szabadságot biztosítanak saját ügyeikben, illetve nyilvánossá tesznek minél több kutatási eredményt a köz számára.

Az új stratégia főbb irányelvei
Forrás: OECD, innovációs stratégia

· az oktatási és képzési rendszereknek rugalmas munkaerőt kell képezniük
· a foglalkoztatáspolitikának is az innovációs munkahelyeket kell ösztönöznie
· a fogyasztókat is aktívvá kell tenni
· olyan vállalkozási kultúrát kell ösztönözni, amely a kreatív vállalkozást segíti hangolni
· innovációbarát környezet kialakítása
· jól működő pénzpiacok működésének elősegítése
· az új vállalkozások finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése
· nyílt, dinamikus üzleti környezet kialakítása
· egészséges kockázatvállalási hajlam kialakítása a vállalkozói szektorban
· megfelelő állami források biztosítása a kutatás-fejlesztésre
· az állami kutatóhelyek működésének racionalizálása, a pazarlás megakadályozása
· megfelelő szabályozói környezet kialakítása
· a hatékony tudásáramlás feltételeinek a kialakítása
· hálózatok és piacok kialakulásának elősegítése, a tudás áramlását biztosítandó
· az innováció ösztönzése a kormányzat minden szintjén
· nemzetközi együttműködés ösztönzése
· kiszámítható, a nemzetközi kihívásokra válaszolni tudó politika

Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) 2013 utáni jövőjéről szóló jelentését. A mezőgazdasági bizottság most elfogadott jelentésében az Európai Bizottság számára fogalmaz meg ajánlásokat a 2013 utáni politikával kapcsolatban. A jelentés hangsúlyozza, hogy az európai mezőgazdaságnak kulcsszerepe van Európa és a világ élelmiszer-biztonságának garantálásában. A világ népességének és ezzel párhuzamosan az éhezők számának növekedése nyilvánvalóvá tette, hogy az élelmiszer az energiához hasonlóan stratégiai cikk. Ehhez azonban elengedhetetlen a közös mezőgazdasági költségvetés legalább a jelenlegi szinten történő megőrzése.

Az európai képviselők szerint a korábbi intervenciós eszközökhöz hasonló, hatékony piaci védőhálókra van szükség annak érdekében, hogy megvédjék a gazdákat az áringadozásoktól. Glattfelder Béla magyar EP-képviselő szerint a most elfogadott jelentés, noha sok esetben a többség megszerzése érdekében szándékosan homályos szövegezésű, összességében kedvező az európai mezőgazdaságnak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy ez a jelentés még csak az első lépés az új közös agrárpolitika elfogadásához vezető jogalkotási folyamatban. „Reméljük, hogy a lisszaboni szerződés következtében – amely kibővítette az Európai Parlament jogköreit a mezőgazdaság területén – hatékonyabban tudjuk képviselni a gazdák érdekeit” – nyilatkozta a fideszes képviselő.

Ezúton szeretnénk szíves figyelmébe ajánlani a Nemzetközi Beszállítói Kereskedelemi Vásárhoz kapcsolódóan megrendezésre kerülő nemzetközi üzletember találkozót.

A rendezvény 2010. szeptember 23.-án kerül megrendezésre Finnországban, Tampere-ben. Szíves felhasználásra csatoltan küldöm a rendezvény meghívóját.

A tartalomból:

• Innováció a közigazgatásban és a közszférában

2010. május 27-én és 28-án "Innovation in the public sector" ("Innováció a közigazgatásban és a közszférában") címmel műhelyvitára került sor Magyarország EU-elnökségre való felkészülésének jegyében. Az esemény szakmai szervezője dr. Inzelt Annamária, tagintézményünk, az Innovációs Kutatóközpont (IKU - Pénzügykutató Zrt.) igazgatója volt, megvalósulását pedig az NKTH támogatása tette lehetővé.
...

• Az INNOREG KM RIÜ Khe. tagjaként az INNOSTART az alábbi információkat, híreket teszi közzé:

- Magyar-szlovén partnerkapcsolatok kialakítása
Az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ - mint az INNOREG Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség és az Enterprise Europe Network Magyarország projekt-konzorcium tagja, valamint az ITD Hungary Zrt., az Enterprise Europe Network Magyarország projekt konzorciumvezetője a szlovén partnerszervezetek együttműködésével és az Informatikai Vállalkozások Szövetségének szakmai támogatásával magyar-szlovén partnerkapcsolatok kialakítását elősegítő rendezvényt szerveztek 2010. május 27-én, Budapesten. A főleg az eHealth területén aktív vállalkozások, kutatók és egyetemek számára szervezett rendezvény célja az volt, hogy akár kutatási együttműködések kialakítására, közös projektek kidolgozására, akár a már meglévő kutatási eredményekre alapozott technológiai transzfer és kutatás-hasznosítási együttműködések kialakítására nyíljon lehetőség.
...

• A technológiatranszfer mint az innováció üzemanyaga

Páneurópai konferenciát tartott a Budapest Marriott Hotelben a szellemi tulajdon üzleti hasznosításáról a Licencing Executives Society (LES) és hazai társszervezete 2010. június 7-8-án. "A technológiatranszfer mint az innováció üzemanyaga" című rendezvényen európai, amerikai és japán előadók is részt vettek és olyan neves feltalálók is tartottak előadást, mint Rubik Ernő, a bűvös kocka, és Losonczi Áron, a fényáteresztő beton megalkotója. Szintén előadást tartott Benoit Battistelli, az Európai Szabadalmi Hivatal megválasztott, következő elnöke, Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, valamint Lantos Mihály, a LES magyarországi szervezetének vezetője.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

NOVATech.Com 5.0 Innovációs Technológiai Üzleti Terv Verseny

A Magyar Innovációs Szövetség meghirdette a NOVATech.Com 5.0 Innovációs Technológiai Üzleti Terv Versenyt, mely az "Intel Berkeley Technology Entrepreneurship Challenge" program része.

Témakörök: félvezetők, gyártás, hardware; mobil és wireless; digitális otthon és fogyasztói elektronika; kiskereskedelmi és fogyasztói szoftverek; vállalati szoftverek és IT; energia- és áram-előállítás; nanotechnológia; biotechnológia.

Díjak
Hazai döntő: 1. hely: 500 000 Ft, 2. hely: 500 000 Ft
Regionális döntő: 1. hely: 20 000 USD, 2. hely: 10 000 USD
Világdöntő: Intel és egyéb kockázatitőke-befektetés

Határidők 2010-ben
- június 21.: 2 oldalas összefoglaló beadása (elektronikusan, angolul),
- július 1.: továbbjutók közzététele,
- augusztus 18.: üzleti tervek beadása (angolul),
- október: regionális döntő a két legjobb hazai csapat számára (2-2 fő részvételét a szervezők fizetik),
- november: világdöntő Berkeley-ben (USA), a két legjobb regionális csapat számára.

Jelentkezés: Magyar Innovációs Szövetség, e-mail: innovacio@innovacio.hu, tel.: 453-6572,
jelentkezési lap és útmutató: http://www.innovacio.hu/3d_hu_5_felhivas.php
példák: www.bimtbg.com

A 2-4 fős csapatban legalább egy főnek felsőfokú képzésben kell részt vennie. A pályázók üzleti tervükhöz fűződő minden joga fennmarad.

Konzultáció: Magyar Innovációs Szövetség (innovacio.hu), Innostart Alapítvány (innostart.hu), Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetsége (fevosz.hu)

Támogatók: INTEL Co., Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Médiatámogató: Világgazdaság

---

Harsányi István-díj

A hazai menedzserképzés elősegítése, illetve a menedzsment ismeretek elsajátítása céljából magánkezdeményezés alapján 1991-ben életre hívott, a Magyar Innovációs Szövetség által gesztorált és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által támogatott közhasznú Manager Képzés Alapítványa gazdasági, a műszaki és a természet-tudományi felsőfokú intézményekben graduális és posztgraduális, valamint a PhD-képzés keretében tanuló hallgatók menedzsment ismereteinek bővítését, gyakorlatban történő alkalmazását hivatott elősegíteni.
Az Alapítvány Kuratóriuma, a Pro Progressio Alapítvány és a Hewlett-Packard Magyarország Kft. támogatásával a "Harsányi István-díj" (kutatási ösztöndíj) elnyerésére a 2010. évre ismételten pályázatot ír ki. A Kuratórium az innovációval kapcsolatos menedzsment témakörben készített kiemelkedő színvonalú
- diplomatervek, PhD-disszertációk
- tudományos diákköri munkák,
- kutatási munka
készítőit kívánja elismerésben részesíteni, és gyakorlati tevékenységüket támogatni.

A pályázatok az alábbi - elsősorban az innovációs folyamatokkal kapcsolatos - menedzsment szakterületeken adhatók be: tudás menedzsment; minőség menedzsment; humán menedzsment; kutatás-fejlesztési, innovációs menedzsment; innováció támogatási formái; innováció szerepe a vállalkozásokban; stratégia, üzletfejlesztés; logisztika, anyagtechnológia; informatikai menedzsment; környezetvédelmi menedzsment.

A pályaműveket az összefoglalóval együtt, nyomtatott formában 2 példányban, valamint elektronikusan is, magyar nyelven lehet benyújtani. Idegen nyelven csak akkor, ha csatolnak hozzá egy publikációként közreadható magyar nyelvű kéziratot.

A pályázatok elbírálásának feltétele: a felsőoktatási intézmény hivatalos (tanszékvezetői) ajánlása, (témavezetői, opponensi) értékelése, valamint a "Pályázati adatlap" teljes körű kitöltése. Az elbírálásánál előny, ha esettanulmányt is tartalmaz a pályázat.

Beküldési határidő: 2010. június 30-án, 12:00 óráig beérkezően. Beadás helye: Magyar Innovációs Szövetség titkársága: 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79., II. em.

A szakmai Kuratórium 2010. augusztus 31-ig hozza meg döntését a kutatási ösztöndíjakról, és erről írásban értesíti a pályázókat. Az ösztöndíj összegét a pályaművek színvonala alapján a kuratórium évenként határozza meg. (2009-ben a 12 db kiadott ösztöndíj összege egyenként 120 000 Ft volt).
Az ösztöndíjak átadására ünnepélyes keretek között a felsőfokú intézmények évnyitóján, diplomaosztó ünnepségén vagy egyéb rendezvényén kerül sor. A díjazott pályaművek összefoglalóit a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság honlapján publikáljuk.

A pályázati adatlap beszerezhető az Alapítvány titkárságán (dr. Antos László, titkár, tel: 453-6572, e-posta: innovacio@innovacio.hu), vagy letölthető a www.innovacio.hu portálon a Harsányi István-díj nevű rovatból.

---

InterValue

Az INTERVALUE projekt elsődleges célja, hogy kapcsolatot teremtsen a K+F-ben dolgozók, illetve a gyártók és egyéb szereplők között, amely elősegíti a kutatási eredmények piacosítását, termékké érését a SEE (dél-kelet-európai) térségben. A koncepció tehát egy olyan kooperációs mechanizmus létrehozását, egyúttal nemzetközi együttműködő hálózatot és egy azt kiszolgáló platform megteremtését ígéri, amely megkönnyíti az innovációs folyamat valamennyi szereplőjének együttműködését, az új elképzelések megismerését, illetve a partnerségek kialakulását.

A működés során a régióközi együttműködés érdekében a projekt partnerei az érintett országokban (Magyarország, Románia, Bulgária, Görögország, Szerbia, Macedónia, Olaszország), meghatározott területeken kritikus mennyiségű K+F eredményt gyűjtenek össze egy "projekttárházban".

Az összegyűjtött innovációk közül az ígéretesebbek négy szempontú értékelésen (piaci potenciál, technikai megvalósíthatóság, tudományos relevancia, finanszírozhatóság) esnek keresztül, amihez egy nemzetközi szakértői hálózat is szerveződik. Az értékelések együtt egy megvalósítási tervet alkotnak, melyek szintén felkerülnek a platformra. Ezután disszeminációs folyamat kezdődik, a térség cégeinek elérése érdekében, így az eredmények szélesebb körben ismertek lehetnek, könnyebben termékké formálhatók, valamint akár KKV-k is hozzáférhetnek friss technológiákhoz.

Az "adat- vagy projekttárházba" a tervek szerint mintegy 1000 kutatási eredmény, vagyis lehetséges termék, eljárás kerül összegyűjtésre a résztvevő országokból. Ezeknek mintegy fele külön értékelésre is kerül, az értékelési szempontokból pedig egy fejlesztési terv alakul ki. Az INTERVALUE projektpartnerek ezután a résztvevő országokban rendezvényeket szerveznek a regionális szereplők tájékoztatására, amelyek mind a hálózatosodást, mind pedig a K+F eredmények terjedését, megismerését szolgálják. Végül a legígéretesebb fejlesztésekhez megvalósítási tervek készülnek.

A jelentkezéssel kapcsolatos felvilágosítás kérhető Moldoványi Lászlótól (laszlo@moldovanyi.hu; tel.: 30/391-7128), aki a Puskás Tivadar Közalapítvány megbízásából összefogja az előkészítést. Az első 50 beérkező projektet küldik az adatbázisba.
További információ (angol nyelven):http://www.urenio.org/intervalue/

A hírlevél online változata

SZLOVÁK KÜLGAZDASÁGI FÓRUMRA.

A tartalomból:

• A Magyar Innovációs Szövetség közleménye az innovációs járulékról

Az elmúlt hetekben a sajtó egyre többet írt az ún. "innovációs adó" eltörléséről. Feltehetően elírásról van szó, mert innovációs adó Magyarországon nincs, csak innovációs járulékfizetési kötelezettség, és az ügyben megszólalók többsége valószínűleg nem tudja, hogy ez a kötelezettség a vállalkozásoknak több mint 99 %-át nem is érinti.
...

• CENTROPE K+F adatbázis

Az INNOREG Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület megbízásából tagintézményünk, a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Nonprofit Közhasznú Kft tájékoztatta Szövetségünket, hogy a budapesti K+F intézeteknek, tanszékeknek, vállalkozásoknak, szervezeteknek, közösségeknek is lehetősége van csatlakozni a CENTROPE (Csehország, Szlovákia, Ausztria és Magyarország határ menti régiói) projekt adatbázisához, ami segíthet abban, hogy egyre több nemzetközi pályázatba kapjanak meghívást, találják meg a legjobb partnereket stb.
...

• 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny

A 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny bírálóbizottsága 2010. május 20-án megtartotta ülését. A bizottság a beérkezett 47 pályázatot egyenként megvitatta, s a testületileg meghozott döntés értelmében 10 pályázat díjazásban, 11 pályamunka kiemelt dicséretben, további 26 dolgozat pedig dicséretben részesült.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

NOVATech.Com 5.0 Innovációs Technológiai Üzleti Terv Verseny

A Magyar Innovációs Szövetség meghirdette a NOVATech.Com 5.0 Innovációs Technológiai Üzleti Terv Versenyt, mely az "Intel Berkeley Technology Entrepreneurship Challenge" program része.

Témakörök: félvezetők, gyártás, hardware; mobil és wireless; digitális otthon és fogyasztói elektronika; kiskereskedelmi és fogyasztói szoftverek; vállalati szoftverek és IT; energia- és áram-előállítás; nanotechnológia; biotechnológia.

Díjak
Hazai döntő: 1. hely: 500 000 Ft, 2. hely: 500 000 Ft
Regionális döntő: 1. hely: 20 000 USD, 2. hely: 10 000 USD
Világdöntő: Intel és egyéb kockázatitőke-befektetés

Határidők 2010-ben
- június 21.: 2 oldalas összefoglaló beadása (elektronikusan, angolul),
- július 1.: továbbjutók közzététele,
- augusztus 18.: üzleti tervek beadása (angolul),
- október: regionális döntő a két legjobb hazai csapat számára (2-2 fő részvételét a szervezők fizetik),
- november: világdöntő Berkeley-ben (USA), a két legjobb regionális csapat számára.

Jelentkezés: Magyar Innovációs Szövetség, e-mail: innovacio@innovacio.hu, tel.: 453-6572,
jelentkezési lap és útmutató: http://www.innovacio.hu/3d_hu_5_felhivas.php
példák: www.bimtbg.com

A 2-4 fős csapatban legalább egy főnek felsőfokú képzésben kell részt vennie. A pályázók üzleti tervükhöz fűződő minden joga fennmarad.

Konzultáció: Magyar Innovációs Szövetség (innovacio.hu), Innostart Alapítvány (innostart.hu), Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetsége (fevosz.hu)

Támogatók: INTEL Co., Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Médiatámogató: Világgazdaság

---

Harsányi István-díj

A hazai menedzserképzés elősegítése, illetve a menedzsment ismeretek elsajátítása céljából magánkezdeményezés alapján 1991-ben életre hívott, a Magyar Innovációs Szövetség által gesztorált és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által támogatott közhasznú Manager Képzés Alapítványa gazdasági, a műszaki és a természet-tudományi felsőfokú intézményekben graduális és posztgraduális, valamint a PhD-képzés keretében tanuló hallgatók menedzsment ismereteinek bővítését, gyakorlatban történő alkalmazását hivatott elősegíteni.
Az Alapítvány Kuratóriuma, a Pro Progressio Alapítvány és a Hewlett-Packard Magyarország Kft. támogatásával a "Harsányi István-díj" (kutatási ösztöndíj) elnyerésére a 2010. évre ismételten pályázatot ír ki. A Kuratórium az innovációval kapcsolatos menedzsment témakörben készített kiemelkedő színvonalú
- diplomatervek, PhD-disszertációk
- tudományos diákköri munkák,
- kutatási munka
készítőit kívánja elismerésben részesíteni, és gyakorlati tevékenységüket támogatni.

A pályázatok az alábbi - elsősorban az innovációs folyamatokkal kapcsolatos - menedzsment szakterületeken adhatók be: tudás menedzsment; minőség menedzsment; humán menedzsment; kutatás-fejlesztési, innovációs menedzsment; innováció támogatási formái; innováció szerepe a vállalkozásokban; stratégia, üzletfejlesztés; logisztika, anyagtechnológia; informatikai menedzsment; környezetvédelmi menedzsment.

A pályaműveket az összefoglalóval együtt, nyomtatott formában 2 példányban, valamint elektronikusan is, magyar nyelven lehet benyújtani. Idegen nyelven csak akkor, ha csatolnak hozzá egy publikációként közreadható magyar nyelvű kéziratot.

A pályázatok elbírálásának feltétele: a felsőoktatási intézmény hivatalos (tanszékvezetői) ajánlása, (témavezetői, opponensi) értékelése, valamint a "Pályázati adatlap" teljes körű kitöltése. Az elbírálásánál előny, ha esettanulmányt is tartalmaz a pályázat.

Beküldési határidő: 2010. június 30-án, 12:00 óráig beérkezően. Beadás helye: Magyar Innovációs Szövetség titkársága: 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79., II. em.

A szakmai Kuratórium 2010. augusztus 31-ig hozza meg döntését a kutatási ösztöndíjakról, és erről írásban értesíti a pályázókat. Az ösztöndíj összegét a pályaművek színvonala alapján a kuratórium évenként határozza meg. (2009-ben a 12 db kiadott ösztöndíj összege egyenként 120 000 Ft volt).
Az ösztöndíjak átadására ünnepélyes keretek között a felsőfokú intézmények évnyitóján, diplomaosztó ünnepségén vagy egyéb rendezvényén kerül sor. A díjazott pályaművek összefoglalóit a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság honlapján publikáljuk.

A pályázati adatlap beszerezhető az Alapítvány titkárságán (dr. Antos László, titkár, tel: 453-6572, e-posta: innovacio@innovacio.hu), vagy letölthető a www.innovacio.hu portálon a Harsányi István-díj nevű rovatból.

---

Vállalati innováció támogatása (GOP-2010-1.3.1/A)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség meghirdette "Vállalati innováció támogatása (GOP-2010-1.3.1/A)" című pályázati felhívását.

A konstrukció célja olyan vállalkozások (beleértve az innovatív beszállítókat) és akkreditált klaszter tagvállalkozások technológiai innovációs tevékenységeinek támogatása, amelyek új vagy jelentősen javított piacképes termékek (beleértve az alkatrészt és/vagy részegységet), szolgáltatások, technológiák kidolgozását, a kapcsolódó termelési/szolgáltatási tevékenység beindítását/bővítését, és a termék/szolgáltatás piaci bevezetését vállalják.

A konstrukció elősegíti az innovatív vállalkozások és akkreditált klaszterek növekedési potenciáljának erősítését, versenyképes termékeik piaci megjelenését a vállalkozások kísérleti fejlesztési tevékenységének, a K+F eredmények hasznosításának, az új, vagy jelentősen javított termék, szolgáltatás, technológia piaci bevezetéséig tartó innovációs tevékenységének támogatásával.

A pályázatok benyújtása 2010. június 25-től 2011. április 25-ig lehetséges. Értékelési határnapok: 2010. július 30., 2010. október 25., 2011. január 31. és 2011. április 25.

További információ: http://www.nfu.hu/doc/2455

---

Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (GOP-2010-1.1.1)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség meghirdette "Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (GOP-2010-1.1.1)" című pályázati felhívását.

A konstrukció célja olyan projektek támogatása, amelyek kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas innovációs értéket képviselő prototípusok létrejöttét eredményezik. A prototípus kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként létrehozott mintapéldány, melynek célja, hogy bizonyításra kerüljön az ötlet műszaki-tudományos szempontból való működőképessége. Cél továbbá a vállalkozások K+F tevékenységének fokozása és a vállalati K+F ráfordítás növelése, az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti K+F együttműködés, valamint a technológia-transzfer erősítése.

A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 11 milliárd forint. A támogatott pályázatok várható száma 150 db.

A pályázatok benyújtása 2010. július 15-től 2011. február 28-ig lehetséges. Értékelési határnapok: 2010. augusztus 31., 2010. november 15. és 2011. február 28.

További információ: http://www.nfu.hu/doc/2457

---

A felsőoktatás minőségének javítása

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázati felhívást tett közzé "A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül (TÁMOP 4.2.1.B-10/2/KONV)" címmel.

A fejlesztés alapvető célkitűzése a felsőoktatás vonzerejének növelése a minőség javulásán és a kiválóságon keresztül, amelynek egyik eszköze a kritikus tömeg - infrastruktúra és szellemi kapacitás - biztosítása a pályázó(k) által meghatározott, a K+F nemzetközileg aktuális, "nagy" kihívásaihoz kapcsolódó, ugyanakkor a hazai gazdaság és társadalom szempontjából is kiemelt fontosságú, stratégiai kutatási területeken. Az intézmények oktatási-képzési és szolgáltató folyamataikat is a kiválósági központjaik működésére alapozva fejlesztik: az oktatási rendszerbe beépülnek a tudományos eredmények, a doktori képzések minősége javul, a kutatási tevékenységre alapozott képzések révén keletkező új kompetenciák átadásra kerülnek a gazdasági szereplőknek, az intézmények K+F szolgáltatásból és pályázatokból eredő bevételei növekednek.

A konstrukcióra tervezett teljes forrás országos szinten 4,81 Mrd Ft, ebből a konvergencia régiók területén felhasználható összeg 4,31 Mrd Ft.

A konstrukció kiegészíti, illetve támogatja a TÁMOP 4. prioritása, a TIOP, a GOP, valamint a versenyképességi pólusprogram célkitűzéseit, különösen a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges, illetve a fejlesztési pólusok és társ-pólusok felsőoktatási központjaihoz kapcsolódó innovatív és kulturális infrastruktúra-fejlesztéseket.

A konstrukció kiemelten támogatja a műszaki és természettudományok területeit.

A pályázatok benyújtására 2010. június 7-től 2010. június 30-ig van lehetőség.

További információ: http://www.nfu.hu/doc/2205

---

LUDUS projekt - komoly játékok (oktatást, tanulást elősegítő informatikai alapú programok)

Az INNOSTART keresi azokat a diákokat, fejlesztőket, oktatási szakembereket, akik érdeklődnek a komoly játékok iránt - akár fejlesztőként, akár leendő fejlesztőként.

A LUDUS projekt keretében 6 délkelet-európai ország 8 szervezete működik együtt - köztük az INNOSTART - azzal a céllal, hogy népszerűsítse a komoly játékokat, hogy gyakorlati segítséget nyújtson az érdeklődő diákoknak, fejlesztőknek, elősegítse nemzetközi szintű együttműködések kialakulását.

Tevékenységek és részvételi lehetőségek a LUDUS projektben

1. Információs napok, tréningek, workshopok:
- a játék alapú tanulás előnyei,
- jó gyakorlatok bemutatása,
- hálózatépítési lehetőségek,
- hazai és nemzetközi előadók,
- technológiai trendek bemutatása,
- a komoly játékokban rejlő lehetőségek és a magyar helyzet.

2. Open learning lab (Nyitott tanulási műhely):
- kezdő lépések a komoly játékok világában,
- letölthető ismertetők, szakanyagok, tanulási segédanyagok,
- interaktív oktató és bemutató anyagok,
- szakértők részvételével zajló interaktív diskurzusok,
- közös szakmai munka: közösen készített komoly játék.

Legjobb komoly játék verseny
1. Amatőröknek:
- legjobb működő játék,
- legjobb játék koncepció.

2. Professzionális fejlesztőknek:
- legjobb alacsony költségvetésű játék (< 40 000 euró),
- legjobb magas költségvetésű játék (> 40 000 euró).

A versenyben bárki részt vehet, nevezési díj nincsen, a győztesek munkái nemzetközi szinten is bemutatásra kerülnek.

A projekthez kapcsolódó linkek: és www.serious-gaming.info
Részletes információkért a projektben való részvételhez Jónás Dénes, projektmenedzserhez fordulhat (denes.jonas@innostart.hu).

---

Magyar-olasz TéT pályázat 2011-2013

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatot hirdet a Magyar Köztársaság és az Olasz Köztársaság közötti kormányközi tudományos és technológiai együttműködés keretében kutatás-fejlesztési projektek kutatócseréjének támogatására. A támogatás nyílt pályázati rendszerben, a magyar-olasz kormányközi TéT együttműködési program keretében történik. A 2013-as évi projekt támogatás a 2013-as költségvetés elfogadását követően tekinthető jóváhagyottnak.

Támogatást kaphatnak: költségvetési körbe tartozó szervezetek (kutatóintézetek, oktatási intézmények stb.), jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, szövetkezetek, jogi személyiségű non-profit szervezetek, melyek a természet-, az orvos-, a mezőgazdasági és a műszaki tudományok területén tervezik az együttműködést.

Beadási határidő: 2010. június 7.

További információ: www.nkth.gov.hu/palyazatok-eredmenyek/tet-10-it/magyar-olasz-tet-2011

Az online változathoz kattintson ide!

Az Temesvári Agrár-, Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodája szervezésében, Enterprise Europe Network Szeged közreműködésével 2010. június 3.-án 15h-kor az üzletember találkozóra kerül sor Temesváron, mely az élelmiszeripari-, agrár- és megújuló energia szektor vállalkozásai számára nyújt kiváló alkalmat az üzleti kapcsolataik fejlesztésére.

A rendezvényt a 2010. június 3. és 6-a között megrendezésre kerülő Timagralim és Jövő Energiája Nemzetközi Vásár keretében rendezik meg. A román tárgyaló partnereket a Temesvári Kamara szervezi az érdeklődők részére.

Az üzletember találkozón való részvétel ingyenes. Utazás: egyénileg.
További információ:
Bábi Tímea babi.timea@csmkik.hu
62/554-252

2010. május 12-13-án Tatán került megrendezésre a „Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökségek IV. országos találkozója" a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség szervezésében. A rendezvényt Dr. Szépvölgyi Ákos nyitotta meg, majd a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal képviselői tartottak előadást a nemzeti és regionális innovációs rendszer aktuális kérdéseiről, valamint ismertették azokat a pályázatokat, programokat, amelyekhez a regionális innovációs ügynökségek közreműködését is igénybe kívánják venni. Ezt követően a RIÜ-vezetők számoltak be az előző év tapasztalatairól, sikereikről és nehézségeikről.

A második napon az innovációs ügynökségek beadott, illetve futó nemzetközi pályázatainak áttekintésére került sor, valamint a brüsszeli képviselők mutatták be eddigi tevékenységüket, kihangsúlyozva, hogy működésük milyen előnyökkel jár a hazai irodák számára.

A rendezvény zárásaként a résztvevők a RIÜNET-ben rejlő lehetőségeket, legfontosabb teendőket vitatták meg és arra jutottak, hogy először egy egységes arculat szükséges, amely megteremtené az alapjait a közös kommunikációnak, közös tevékenységeknek.

Összességében mindenki hasznosnak értékelte a konferenciát, a résztvevők választ kaptak legfontosabb kérdéseikre és iránymutatást a következő és egyben záró időszak feladatainak megvalósításához

Nemcsak a geotermális kutakat lehetne hasznosítani Magyarországon energiatermelésre, hanem a talajvizeseket is – közölte a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Ennek kapcsán a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársai új típusú minierőművek fejlesztésébe fogtak. A projektet 500 millió forinttal az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatja.

Magyarország a harmadik ipari forradalom élcsapatához csatlakozhat a megújuló energia területén - mondta Olajos Péter, volt EP-képviselő a Renexpo megnyitóján.

A kiegyezést követő második ipari forradalomhoz hasonlította Magyarország megújuló energiaforrások hasznosításában rejlő jelenlegi kitörési esélyeit Olajos Péter, volt EP-képviselő, energetikai szakpolitikus a Renexpo szakmai kiállítás megnyitóján. Véleménye szerint a 90-es években megkezdődött harmadik ipari forradalom élcsapatához csatlakozhat Magyarország.
A Fidesz-kormány teljesen új, a szereplők bevonásán alapuló megközelítést kíván megvalósítani ezen a területen, amely törekvés érdekében szinte minden területen szükséges lesz „belenyúlni” a szabályozás jelenlegi rendszerébe Olajos szerint. A leendő kormány kiemelt kérdésként tekint majd az engedélyeztetési rendszer egyszerűsítésére, hogy például egy biogáz-erőműhöz - a mostanival ellentétben - ne 52-féle engedélyre legyen szükség - tette hozzá.

A Renexpo megújuló energia szakkiállítás és konferenciasorozat 3500 négyzetméteren, 100 kiállítóval nyitott meg csütörtökön, fő témáját a megújuló energiaforrások hasznosításának gyakorlati és elméleti módozatai jelentik. A kiállítók 20 százaléka érkezett külföldről, így a hazaiak mellett Németország, Ausztria, Románia, Olaszország, valamint új kiállítóként Lengyelország képviselteti magát.

Teljes egészében génmódosítástól mentes tejből készülnek a NÖM AG termékei – mondta el az Ausztriában piacvezető társaság hazai leányvállalata, a Mona Hungary Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója. Strasser-Kátai Bernadett hangsúlyozta: a tavaly május óta a teljes termékcsaládot érintő átállás a hazánkban kapható Mona termékeket is érinti. Az akkor hozott stratégiai menedzsment döntés alapján az ausztriai Badenben található tejfeldolgozó üzembe semmilyen génmódosított (GM) tejtermék nem kerülhet, de a társaság azt is garantálja, hogy a tejet adó állatok sem kaptak génkezelt takarmányokat.

"A GM-mentesség, amelyet felirattal is jelez anyacégünk, a NÖM AG, illetve itthon forgalmazott termékeken is feltüntetjük, nem jelentett emelkedést a fogyasztói árak esetében, míg azok a termelők, akik vállalják a teljes előállítási folyamatot végigkövető szigorú ellenőrzést, egy eurócenttel többet kaphatnak a nyers tej kilójáért. Ennél is komolyabb segítség azonban számukra, hogy a cégünk átvállalja a teljes minőségi kontrollal kapcsolatos költségeket" – tette hozzá. Strasser-Kátai Bernadett kiemelte: mindez nemcsak a termelők számára nyújt védelmet, de az egyre több tudatos vásárlóra tekintettel komoly piaci előnyt is jelent, főleg az importtermékekkel szemben.

Az Ausztriában piacvezető, termékeinek nagyjából felét 23 külföldi piacon értékesítő NÖM AG 2005 óta forgalmaz igazoltan génmódosítástól mentes termékeket, a teljes átállást két és fél éves termékfejlesztés előzte meg. Mint a társaság hazai leánycégének vezetője elmondta: a fehértej-paletta esetében százszázalékosan tudják garantálni a géntisztaságot, ugyanakkor a külső forrásból származó, elsősorban gyümölcshozzávalóknál is igyekeznek minden esetben ilyen alapanyagokat beszerezni.

Az ökológiai gazdálkodásban is élen járó Ausztriában egyébként a génkezelt növények termesztése – a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan – tiltott. Nyugati szomszédunk összes tartományában kezdeményezték, hogy GM-szervezetektől mentes övezetté nyilvánítsák őket.

A hazánkba érkező – főleg Dél-Amerikából importált – szója legnagyobb része génmódosított fajta. Az osztrák Mona tejipari csoport azonban kizárólag Ausztriából származó, nem génkezelt szójababot használ fel termékeihez – mondta el a Joya termékeket importáló Real Nature Kft. képviselője, Mészáros Barbara lapunknak. Hozzátette: nemcsak az állandó szállítónak számító, többnyire Burgenlandban működő termelők földjét, termését ellenőrzik folyamatosan, de ugyanilyen szigorú a kontroll az előállító üzemben, a burgenlandi Oberwartban is. Mindez garantálja, hogy biztonságosan és nyomonkövethető módon génmanipuláció-mentes és csak természetes trágyázással fejlődő szójabab a termékek alapja.

A termék laktóz-, koleszterin- és gluténmentes; gazdag értékes növényi fehérjékben és izoflavonokban, így az arra érzékenyek számára a tejtermékek ízletes alternatívája is lehet. A szóját magas hormontartalma miatt speciális diétáknál is alkalmazzák.

Mint Mészáros kiemelte, az anyacégnél 2008-ban kezdődött a szerződéses termesztés, ez azt jelenti, hogy pontosan lehet tudni, az ismerősnek számító gazdák közül melyek földjéről érkezik a szója a gyárba. Ez a termelők számára is előnyös, hiszen tudják, milyen feldolgozási folyamaton megy keresztül az általuk termesztett növény. "A Joya tehát olyan márka, amely ellenőrzött, biztonságos helyről származik, és ezt a fogyasztók honorálják" – fogalmazott.

Több európai országhoz hasonlóan Magyarország is elzárkózik a génkezelt növények köztermesztése elől. A termelők egy része bírálja ezt a rendszert, ám azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jelenleg engedélyezett fajták esetében nem állnak rendelkezésre kielégítő bizonyítékok arra nézve, hogy emberi fogyasztásuk nem jár kockázatokkal, illetve nem ismerjük pontosan a környezeti hatásaikat – mondta el lapunknak Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) biodiverzitás osztályának vezetője.

Magyarország csak a köztermesztést tudja korlátozni, az áruk mozgását nem. A fogyasztók így legfeljebb abban bízhatnak, hogy az uniós szabályoknak megfelelően feltüntetik, ha egy élelmiszer genetikailag módosított hozzávalót tartalmaz. Arra egyelőre kevés példa akad, hogy jeleznék, ha nem. A szakember példaként Írországot említette, ahol létezik ilyen jelölés, és rendkívül kedvezőek voltak a visszajelzések.

Azt, hogy az állatokat geneti-kailag módosított terményeket tartalmazó takarmánnyal etették, nem kötelező jelölni az állati eredetű élelmiszerek esetében. A szakember szerint ez komoly hiányossága az EU szabályozási rendszerének. Annál is inkább, mivel a takarmányoknál elterjedt az elsősorban Dél-Amerikából származó, génkezelt szójával dúsított keverék alkalmazása.

De miért keltenek félelmet a termesztők körében ezek a fajták? Rodics Katalin szerint leginkább amiatt, mivel nem vizsgálták meg kellő alapossággal a genetikailag módosított fajták élővilágra, talajra, az állati és emberi szervezetre gyakorolt hatását. A szakember úgy véli, ennek – legalább a gyógyszerek esetében – kötelező három éven át tartó, három fajon végzett vizsgálatot kellene jelenteni az emberi egészségre gyakorolt hatás tesztelése esetén, és hasonlóan részletes vizsgálatokat a környezeti kockázatok tisztázása érdekében.

„Az egészen az elmúlt hónapokig egyetlen európai köztermesztésre engedélyezett génkezelt fajta, a Mon810 kukorica esetében még megkaptuk az ehhez szükséges szaporítóanyagot, így három kutatócsoport tudta vizsgálni a hatásait” – idézte fel. Elmondta: csökkent a talaj termékenysége, de az is kiderült, a kukoricafajta által – a kórokozók ellen – termelt növényvédő szer nagyságrendekkel nagyobb mértékben szennyezi a környezetet, mint ami az adott növényvédő szerre megadott magyar szabályozás alapján megengedhető. Ráadásul ez a növény által termelt mérgező anyag mérgező hatású lehet az ezt elfogyasztó élőlényekre.

A génmódosított fajták emberi szervezetre gyakorolt hatását Magyarországon még nem vizsgálták. Ausztriai kutatók egereken végeztek kísérleteket, amelyekből kiderült: néhány generáció után a Mon810-essel táplált egyedeknek csökkent a termékenysége.

Éppen a tudományos kutatásokkal nem alátámasztott engedélyezési eljárás ellen készül fellépni a magyar állam az Európai Bíróságnál. Az apropó az, hogy márciusban újabb génkezelt növényfajta köztermesztését engedélyezte az Európai Bizottság. A magas keményítőtartalma miatt kifejlesztett Amflora burgonyát a közeljövőben vélhetően nem termesztik hazánkban, a kormány azonban biztonsági okokból erre is moratóriumot készül bejelenteni az EU-nak. Emellett nemcsak az engedélyt, hanem az eljárási rendet is bírálja. „Szerintünk sérti az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos uniós szabályozás elővigyázatosságra vonatkozó elvét, mivel nem veszi figyelembe a fogyasztók biztonságát” – mondta el Rodics Katalin, aki azt reméli, az elhúzódó bírósági eljárás alkalmat teremt a vitára, egyben felhívja majd a figyelmet a brüsszeli rendszer hiányosságaira.

Jelölés nélkül is tudni lehet?
Hazánkban egyelőre nem született egységes jelölés a génkezeléstől mentes élelmiszerekre. Ugyanakkor, amíg ez nem létezik, addig az ökológiai gazdálkodásból származás jelölése is megfelel erre a célra, hiszen a biogazdálkodás tiltja a génmódosított fajták használatát.

Ehhez hasonlóan az organikus előállításra utal a nemzeti parkokban előállított termékek közös jelölése is.

Konzervatívan
Jóllehet a genetikailag módosított szervezetek esetében igen lassú az uniós engedélyezési eljárás, több tagország, köztük hazánk vagy Ausztria ennél is konzervatívabb álláspontot képvisel.
Génmódosított alapanyagok ugyanakkor felhasználhatók emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben is, ezt azonban egy 2003-as uniós rendelkezésnek megfelelően fel kell tüntetni a csomagoláson, a hozzávalók között.

A Pannon Egyetem, a Veszprémi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Ökopolisz Akkreditált Innovációs Klaszter közösen szervezett konferenciát 2010. május 12-én, Balatonfüreden. Az előadások fő témája a környezettechnológia területén mutatkozó innovációs lehetőségek, illetve a környezettudatos termelési eljárások és az energiahatékonyság volt. A rendezvényen elismert külföldi szakemberek, egyetemi professzorok, a Pannon Egyetem kutatói, valamint az említett szakterületeken jártas innovációs szervezetek, klaszterek képviselői gazdagították előadásaikkal a programot.

A konferencia azzal a céllal került megrendezésre, hogy az érdekelt vállalkozókat, KKV-kat információhoz juttassa a régión belüli innovatív és környezettudatos termelési lehetőségekről. A rendezvényt Dr. Markovszky György, a kamara elnöke nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara három évvel ezelőtt indította el azt a konferenciasorozatot, amelynek összefogó témája az innováció. A palettát a kamara idén a környezetvédelemmel egészítette ki, mivel a környezettudatosság beépítése a termelésbe, szolgáltatásokba a vállalatok napi működését teszi hatékonyabbá; versenyképességüket növeli. A környezetvédelem mint vállalati tevékenység együttműködésre ösztönöz, a vállalkozásokat összefogja – fejtette ki beszédében az elnök.

Dr. Bóka István Balatonfüred polgármestere és Dr. Rédey Ákos a Pannon Egyetem rektora mondott ezt követően rövid köszöntőt. A rektor hangsúlyozta, hogy a Pannon Egyetem kutatás-fejlesztési és innovatív tevékenységével hozzájárul a dunántúli régió gazdasági versenyképességének növeléséhez és a környezet minőségének javításához. A köszöntőket követően először a Széchenyi, majd a Pannon Egyetem ismertette innovációs szerepvállalását az észak-, illetve közép-dunántúli régióban. A passzív házak energiahatékonyságát a Gaiasolar Kft. mutatta be, majd az Ausztriában már bevált gyakorlati példákról tartott rövid tájékoztatót az energiahasznosítás terén a Pannon Egyetem. A délelőtti programot a hallei Handwerkskammer zárta, „Energiahatékony megoldások a KKV-k energiagazdálkodásában” című előadásával.

A délutáni előadássorozat két szekcióban folytatódott. Az „Innovációs lehetőségek a környezettechnológia területén” című program az Ökopolisz Akkreditált Innovációs Klaszter szervezésében tárta fel az érdeklődők előtt a környezetvédelem területén rejlő innovációs lehetőségeket. Farkas András, a klaszter elnöke bevezetőjében rámutatott, hogy a XXI. század egyik legnagyobb kihívása az ipar területén az energiahatékony, az anyagtakarékos, a környezetbarát és a bioalapú termék- és technológiafejlesztés elterjesztése. A gumihulladékok újrahasznosításából származó gumibitumen előállításának folyamatáról a MOL beszámolójából értesülhettek a résztvevők, majd az Ineliport Solutions Kft. emelte ki az intelligens méréstechnika fontosságát és a használatában rejlő üzleti lehetőségeket. A Széchenyi István Egyetem előadói a vízkezelésben a nanotechnológia alkalmazási területeit mutatták be, az Ökoret Spin-off Zrt. pedig a környezeti monitoring eljárások terén elért új innovációs eredményekről számolt be.

„Környezettudatos termelési eljárások, energiahatékonyság” címmel került megrendezésre a második szekció programja. A darmstadti Technische Universität a piaci sikerhez vezető úton a termék- és folyamatinnováció fontosságát hangsúlyozta, majd a Pannon Egyetem tartott részletes beszámolót a szerelés és gyártáshelyes tervezés módszerének alkalmazásáról. Ugyancsak az egyetem előadásában ismerhették meg az érdeklődők a szennyvíz-tisztításban és napenergia-hasznosításban alkalmazható fotokatalitikus eljárásokat, valamint a bioetanol alternatív nyersanyagokból való előállításának lehetőségeit.

Az ipari és gazdasági fejlődés elősegítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet a Pannon Fejlesztési Alapítvány és az ITD Hungary kötött. A közös munka főként a kutatás-fejlesztés helyzetének javítására, a gazdasági szereplők közötti tudás- és információ megosztás intenzitásának fejlesztésére, valamint a hálózati együttműködések erősítésére összpontosít.

A PANNON Fejlesztési Alapítvány létrehozásával az alapítók célja az volt, hogy a nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlődését a kutatás-fejlesztés helyzetének javításával, a gazdasági szereplők közötti tudás- és információmegosztás intenzitásának fejlesztésével és a hálózati együttműködések erősítésével segítse elő.
Az alapítvány céljait a Pannon Mechatronikai Klaszter hajtja végre, és a célkitűzéseket a Technológiai Centrum program keretében valósítják meg.

Az alapítvány aktívan részt vesz a térség felsőfokú és középfokú műszaki oktatásának fejlesztésében, a különféle ipari kutatás-fejlesztési programokban és projektekben.
A klaszter tagjainak árbevétele összesen megközelíti a 100 milliárd forintot, alkalmazottaik száma pedig meghaladja az 5000 főt. A szerveződés arra törekszik, hogy minél szélesebb körű kapcsolati rendszert építsen ki a térség aktív és fejlődőképes termelő gépipari vállalkozásaival.

Elindulásuktól napjainkig jelentős érdemi fejlődésen mentek át a hazai ipari parkok. Amíg létesítésükkel kezdetben a fő cél a munkahelyteremtés és a fejlett technológia bevonása volt, napjainkra a gazdaságfejlesztés és az innováció kiemelt szereplőivé váltak. Ahogy Tóth János, az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesületének (IPE) elnöke fogalmaz: az ipari parkok fejlett infrastruktúrájuk és gazdaságszervező szerepük miatt ma versenyelőnyt jelentenek a bennük működő vállalkozások számára. Tóth János arra is utalt, hogy a jövő szempontjából fontos a szerepük az együttműködést és versengést egyszerre érvényesítő klasztereknek. Ezért az IPE segíteni kívánja a klaszteresedés folyamatát, s ezen belül az Öko Klaszter menedzsmentjeként konkrétan is hozzá kíván járulni a közép-magyarországi régió építőipari együttműködésének kialakításához s az ökoszempontok e területen való érvényesítéséhez. A fejlődés új - és mind fontosabbá váló - elemeiként emelte ki az elnök a hálózatosodást, a cégek közötti, valamint a k+f intézményekkel való együttműködést, és az ipari parkok nemzetközi integrációját.

Az ipari parkok nagyívű fejlődését és "katalizátor" szerepét egyébként alátámasztják az elmúlt évek adatai is. Az első ipari park még 1992-ben, Győrben alakult, 2009-ben a számuk 209-re emelkedett. Idén szintén kiírták a cím adományozását szolgáló pályázatot, ezúttal határidő nélkül - mondta Faragó Eszter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) ipari parki referense.

S hogy az ipari parkok mennyiben járultak hozzá az elmúlt években a régiók gazdasági erejének növeléséhez, a versenyképesség fokozásához? A számok azt mutatják, hogy nemcsak a bennük működő vállalkozások száma nőtt például az 1997-es évi 320-ról 2009-re 4553-ra, de az általuk megvalósított beruházások értéke is számottevően, az 1997. évi 166 milliárd forintról 2009-re 2820 milliárd forintra emelkedett, ugyanezen évek árbevétele pedig 619 milliárdról 7242 milliárdra duzzadt. Emellett a foglalkoztatottak száma is többszörösére, az 1997. évi 27 ezerről 2009-re 192 ezerre bővült.

Kaposvár önkormányzata a tulajdonában lévő, 60 hektáron működő "Kaposvári Keleti Ipari Park" infrastrukturális bővítését kezdte meg saját és uniós forrásokból. A közel 177 millió forint összköltségű fejlesztés - amelyből a helyhatóság saját ereje 108 millió, a Dél-dunántúli Operatív Program keretén belül elnyert támogatás összege pedig 68,6 millió forint - a tervek szerint ez év őszére fejeződik be. Szita Károly polgármester lapunknak elmondta: azért döntöttek a fejlesztés mellett, mert több cég is érdeklődik Kaposvár iránt, a városban azonban elfogytak az üres iparterületek. Az érintett új, 15,8 hektárnyi földterületen - amely eddig mezőgazdasági művelés alatt állt - a fejlesztés során megépülnek a határoló utak, kiépül a víz- és szennyvízvezeték-rendszer, végül a területet integrálják a már meglévő ipari parkba, ahol az újonnan betelepülő cégek számos szolgáltatást - például műszaki, jogi, pénzügyi tanácsadás - vehetnek majd igénybe. A fejlesztés egyébként - a polgármester szerint - nemcsak az iparterületek hiányát oldja meg: miközben a betelepülő vállalkozásoknak fejlődési lehetőséget nyújt, adóbevételt hoz a városnak, s nem utolsósorban új munkahelyeket teremt.

Az 1996-ban létrehozott Pécsi Ipari Park a Dél-dunántúli Operatív Program pályázatán nyert 289 millió forintos uniós forrással szintén jelentős, 600 millió forint értékű fejlesztést valósított meg. A beruházás során a korábban közmű nélküli ingatlanokon kiépült a víz- és szennyvízhálózat, valamint a feltáró út és csapadékvíz-elvezető rendszer, de a területet átszelő 120 kV-os és 20 kV-os vezetékeket is kiváltották. A fejlesztés eredményeként 18 hektáron összközműves, logisztikailag is kiváló ipari területek jöttek létre az üszögi körforgalom és a Pécs-keleti M60-as autópálya körforgalmi útcsatlakozás között. A parkban a vállalkozások 10 és 100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás segítségével létesíthetnek telephelyet. Emellett a Pécsi Ipari Park tovább folytatta sikeres Vállalkozói Falu projektjének II-III. ütemét; az első ütem két évvel ezelőtt készült el és jelenleg teljes kihasználtsággal működik.

Az ipari parkok és az uniós támogatások
Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) 2007-2013 közötti időszakra szóló operatív programjaiban több mint 230 milliárd forint támogatást irányzott elő az ipari parkok fejlesztésére azzal a céllal, hogy kiváló infrastruktúrájú, széles körű szolgáltatásokat nyújtó telephelyeket biztosítsanak a betelepülő vállalkozásoknak. A pályázati kiírások másik célja, hogy bővüljön a parkokban a betelepült cégek számára elérhető szolgáltatások köre, illetve javuljon a már meglevők színvonala. Az NFGM adatai szerint 2007-2009 között 83 ipari parki pályázatot nyújtottak be 22,515 milliárdos támogatási igénnyel, melyből - az eddigi elbírálások eredményeként - 50 park nyert támogatást a regionális operatív programokból, összesen 13,166 milliárd forint értékben, s a szerződéskötések után 33 esetben már az uniós pénzek kifizetése is megtörtént.

A magyar élelmiszeripar termelése tavaly 1-2 százalékkal, a belföldi értékesítés 3-4 százalékkal csökkent, míg az export 5 százalékkal bővült – áll az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) küldöttközgyűlését követően kiadott évértékelőben. Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy a tavalyi összesített veszteség a becslések szerint 10–30 milliárd forint közé tehető. A szövetség szerint ez a szám azért is lehangoló, mert várhatóan még a 2008-as – szintén becsült – 20 milliárd forint körüli veszteséget is "alulmúlja".

Az eseményen a szervezet több lényeges intézkedési javaslatot fogalmazott meg az új kormány számára, ugyanis véleményük szerint az ország EU-taggá válási folyamatának egyik legnagyobb vesztese az élelmiszer-feldolgozás. Ezt azzal magyarázzák, hogy 2000 óta a termelés több mint 20 százalékkal, a foglalkoztatottak száma és a belföldi értékesítés egyaránt 25-25 százalékkal csökkent. Az iparág évek óta veszteséges és súlyosan eladósodott, a beruházások értéke is folyamatosan csökken – tette hozzá Éder.

A javaslatokat is megfogalmazó állásfoglalás szerint az ágazat számára a legsürgetőbb feladat egy közép- és hosszú távú stratégia kidolgozása lenne. Az indítványok között szerepel még az általános adóteher-csökkentés, az élőmunka költségeinek mérséklése a versenyképesség növelése érdekében; az Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) felülvizsgálata az élelmiszeripar megfelelő támogatása érdekében; a magyar termékprogram kidolgozása, a hazai élelmiszerek vásárlásának ösztönzése; valamint az ágazat jelentőségének megfelelő képviselet a kormányzati munkában. Éder Tamás szerint nagyon fontos lenne az élelmiszerek áfa tartalmának csökkentése, mivel a mostani magas adó az ágazatot és a fogyasztókat egyaránt sújtja, a kereskedőket pedig az adó megkerülésére ösztönözheti.

Minél inkább az egekbe hág a hagyományos benzin ára, annál nagyobb lehet a bioetanol-gyártók forgalma - írja a Világgazdaság.

A benzin és a gázolaj rekord magas ára felpörgetheti az alternatív üzemanyagok értékesítését - írja a csütörtöki Világgazdaság.

Ahogy egyre emelkedik a hagyományos üzemanyagok ára, úgy nő az érdeklődés az alternatív megoldás iránt. Igaz, hogy húsz százalékkal többet fogyaszt a gépjármű autógázból vagy bioetanolból (E85), áruk azonban mindenképpen megéri a tankolásonként realizált átlag 30 százalékos megtakarítást - állítja a Magyar Bioetanol Szövetség.

A bioetanol értékesítésére mindig is hatással volt a 95-ös benzin árának változása. A tavalyi 240 forintos árszint forintos árszint nem kedvezett az eladóknak. Azonban az idén az egyre emelkedő árú hagyományos üzemanyagok mellett kiugró értékesítésre számít a szövetség.

Konkrét statisztikák még nincsenek, de a becslések szerint az idei év első felében a tavaly egész évben eladott mennyiség kétszeresével számolnak.

Időpont: 2010. május 18. 15.00 - 17.30
Helyszín: Hotel Novotel Kongresszusi központ Budapest 1123 Alkotás út 63-67. (parkolási lehetőség biztosított)

A hazai vállalkozások a gazdasági válság lecsengése után egy, az eddigitől eltérő finanszírozási környezetben kénytelenek pénzügyi megoldást keresni fejlesztési terveik megvalósításához. A banki hitelnyújtási kritériumok egyre szigorodnak, a klasszikus hitelek visszafizetési feltételei kedvezőtlen irányba változnak, a vállalkozások számára kínált pénzügyi konstrukciók jószerivel elérhetetlenné válnak az új lendületre váró KKV-k számára.

A legnehezebb helyzetben az innovatív, rendkívül gyorsan fejlődő iparágak (megújuló energiák, környezetvédelem, telekommunikáció, IT, stb.) vannak. Ezen iparágak szereplőinek kíván a rendezvény választ adni a leggyakrabban felmerülő kérdésekre:
Hogyan lehet egy projekt megvalósítására külső forrásokat bevonni?
Milyen intézményesített források állnak rendelkezésre az egységesülő európai piacon?
Kik lehetnek stratégiai partnerek egy tőkebevonási folyamatban?
A konferencián konkrét, már megvalósult tőkebevonási ügyletek példáján mutatjuk be a sikeres tranzakciók feltételeit, valamint választ adunk az Ön elméleti és gyakorlati kérdéseire egyaránt.

PROGRAM:
14.30 Regisztráció
15.00 Megnyitó: Az aktuális finanszírozási környezet - Horgos Lénárd, M27 ABSOLVO, Partner
15.10 A vállalkozások/projektek alternatív finanszírozási lehetőségei, azaz a tőkebevonás mikéntje - Andreas Reinthaler, M27 Group Managing Partner
15.40 Esettanulmány: Tapasztalatok a „túloldalról" - avagy a forrásbevonás a finanszírozott vállalkozás szempontjából - Harald KOCH, Webconomy.com, Ügyvezető
16.15 Hogyan működik a kockázati tőkebevonás a gyakorlatban, IT területen? - Dobó Mátyás, Peer Applications Kft., ügyvezető
16.45 A Jeremie forrás, mint az EU által biztosított „kockázati tőke" bemutatása - Dr. Berecz József, DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. ügyvezető igazgató
17.00 Kérdések, válaszok (Küldje el vállalat- és projekt finanszírozzással kapcsolatos kérdéseit!)

A rendezvény nyelve: angol és magyar. Az angol nyelvű előadások magyar nyelvű összefoglalóját a helyszínen minden résztvevő számára biztosítják.

Részvételi díj: 4000 forint + ÁFA

http://www.m27absolvo.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=2&Itemid=7

---

Hírek

Tudósítás a Mezőcsáti Kistérségből

A HVTK hírlevél áprilisi számában bemutatásra került a Jövő/Menő program. Szeretnénk olvasóinkat folyamatosan tájékoztatni a térségben zajló eseményekről. Ehhez kapunk segítséget Horváth Noémitől, aki az alábbi összeállítást készítette. Bővebben...

International Journal of Food System Dynamics

The International Journal on Food System Dynamics publishes research on the analysis, organization, management, operation, and strategic development of the food system and its actors and dependants (enterprises, chains, networks, institutions, policy, and consumers). Bővebben...

A kistermelői élelmiszer-előállítás feltételei

Megjelent a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelete a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről. Bővebben...

Közös Agrárpolitika 2013 után

Vegyen részt Ön is a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló társadalmi kommunikációban! Bővebben...

Az agroland.hu vidékfejlesztési hírei

---

Események

Aktuális események

• Gulyásverseny és pásztortalálkozó, Hortobágy 2010. május 22., Hortobágy


• Hortobágyi Lovasnapok 2010. május 23-24., Hortobágy


• Regional Responses and Global Shifts konferencia, Pécs 2010. május 24-26., Pécs


• Édes sült tészták a kora újkortól 2010. május 26-27., Kiskunfélegyháza


• Kárpát-medencei Doktoranduszok Konferenciája 2010. május 27-28., Gödöllő


• Turizmus, rekreáció és sportmenedzsment konferencia, Debrecen 2010. május 27-28., Debrecen


• Kárpát-Medence Klímavédelme 2010. május 28-29., Kiskunfélegyháza


• How to Strengthen Research in the EU Regions 2010. június 14-15., Barcelona


• Sustainable Agriculture Workshop 2010. június 16-18., Lelystad

A HVTK frissen felkerült eseményei

• Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó, Budapest 2010. augusztus 17-22., Budapest


• Georgikon Napok 2010 2010. szeptember 30- október 1., Keszthely


• AESOP Conference on planning for sustainable food 2010. október 29-30., Brighton


• Central European Biomass Conference 2011. január 16-29., Graz

Az agroland.hu aktuális eseményei

A tartalomból:

• Újabb kisbolygókat neveznek el fiatal magyar tehetségekről

Május 9. és 14. között hatvanegyedik alkalommal rendezték meg az Intel által támogatott fiatal tudósok világversenyét (Intel International Science and Engineering Fair - Intel ISEF) a kaliforniai San Joseban. A világ legnagyobb, egyetemi tanulmányok előtti, tudományos teljesítményeket elismerő versenyén idén 50 ország több mint 1600 versenyzője mutatta be projektjét. A versenyzők egy kiállítás keretében mutatták be munkáikat, melyeket a közel ezer fős zsűri tagjai 15 perces interjúk keretében értékeltek. Több ezer helyi diák érdeklődésére számot tartó nyílt napot is tartottak.
...

• Magyar Innovációs Alapítvány

A közhasznú szervezetként működő Magyar Innovációs Alapítvány már több mint 16 éve foglalkozik fiatal tehetségek felkutatásával, kreatív, innovatív tevékenységük támogatásával. Ösztöndíjakkal folyamatosan segíti fiatal tehetségek oktatási és kutatási tevékenységét. Támogatja a 20 év alatti fiatalok részére évente kiírt Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt is.
...

• INNONET taggyűlés

Tagintézményünk, az INNONET Innovációs és Technológiai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. 2010. május 11-én, Győrben tartotta a 2009. évet lezáró, mérlegelfogadó taggyűlését. A taggyűlésen a Magyar Innovációs Szövetséget, mint tulajdonost dr. Antos László, ügyvezető igazgató képviselte.
...

• INNOVA taggyűlés

Tagintézményünk, az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2010. május 14-én, Debrecenben tartotta a 2010. év első taggyűlését.

A taggyűlésen Dr. Grasselli Norbert, ügyvezető igazgató ismertette az INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. 2009. évi beszámolóját és 2010. évi üzleti tervét. Sor került az ügyvezető igazgató 2009. évi jutalmának megállapítására és 2010. évi díjazásának megállapítására is. Végül az ügyvezető igazgató tájékoztatást adott a Regionális Innovációs Stratégia felülvizsgálatával kapcsolatos munkák jelenlegi állásáról.
...

• Innovációs szolgáltatásigény felmérése és felkeltése a Dél-alföldi Régióban

Ingyenesen elérhető a www.nosszeged.hu oldalon az "Innovációs szolgáltatásigény felmérése és felkeltése a Dél-alföldi Régióban" című innovációs tanulmány, amelyet a Baross Gábor Program keretében publikált tagintézményünk, a NOS-SZEGED Kft. vezetője. Dr. Kapás Ferenc, docens irányításával működő szakértői csoport.
...

• Lezárult a 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny II. fordulója

A Magyar Innovációs Szövetség, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Duna TV Zrt. által, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főtámogatásával meghirdetett 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny második szakasza lezárult. A 2009/2010-es tanévre meghirdetett verseny az EU országaiban minden évben megrendezett "Contest for Young Scientists" ("Ifjú Tudósok Versenye") c. versenysorozat részeként lett kihirdetve a 15 és 20 év közötti korosztály számára.
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

NOVATech.Com 5.0 Innovációs Technológiai Üzleti Terv Verseny

A Magyar Innovációs Szövetség meghirdette a NOVATech.Com 5.0 Innovációs Technológiai Üzleti Terv Versenyt, mely az "Intel Berkeley Technology Entrepreneurship Challenge" program része.

Témakörök: félvezetők, gyártás, hardware; mobil és wireless; digitális otthon és fogyasztói elektronika; kiskereskedelmi és fogyasztói szoftverek; vállalati szoftverek és IT; energia- és áram-előállítás; nanotechnológia; biotechnológia.

Díjak
Hazai döntő: 1. hely: 500 000 Ft, 2. hely: 500 000 Ft
Regionális döntő: 1. hely: 20 000 USD, 2. hely: 10 000 USD
Világdöntő: Intel és egyéb kockázatitőke-befektetés

Határidők 2010-ben
- június 21.: 2 oldalas összefoglaló beadása (elektronikusan, angolul),
- július 1.: továbbjutók közzététele,
- augusztus 18.: üzleti tervek beadása (angolul),
- október: regionális döntő a két legjobb hazai csapat számára (2-2 fő részvételét a szervezők fizetik),
- november: világdöntő Berkeley-ben (USA), a két legjobb regionális csapat számára.

Jelentkezés: Magyar Innovációs Szövetség, e-mail: innovacio@innovacio.hu, tel.: 453-6572,
jelentkezési lap és útmutató: http://www.innovacio.hu/3d_hu_5_felhivas.php
példák: www.bimtbg.com

A 2-4 fős csapatban legalább egy főnek felsőfokú képzésben kell részt vennie. A pályázók üzleti tervükhöz fűződő minden joga fennmarad.

Konzultáció: Magyar Innovációs Szövetség (innovacio.hu), Innostart Alapítvány (innostart.hu), Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetsége (fevosz.hu)

Támogatók: INTEL Co., Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Médiatámogató: Világgazdaság
a lap tetejére

---

Harsányi István-díj

A hazai menedzserképzés elősegítése, illetve a menedzsment ismeretek elsajátítása céljából magánkezdeményezés alapján 1991-ben életre hívott, a Magyar Innovációs Szövetség által gesztorált és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság által támogatott közhasznú Manager Képzés Alapítványa gazdasági, a műszaki és a természet-tudományi felsőfokú intézményekben graduális és posztgraduális, valamint a PhD-képzés keretében tanuló hallgatók menedzsment ismereteinek bővítését, gyakorlatban történő alkalmazását hivatott elősegíteni.

Az Alapítvány Kuratóriuma, a Pro Progressio Alapítvány és a Hewlett-Packard Magyarország Kft. támogatásával a "Harsányi István-díj" (kutatási ösztöndíj) elnyerésére a 2010. évre ismételten pályázatot ír ki. A Kuratórium az innovációval kapcsolatos menedzsment témakörben készített kiemelkedő színvonalú
- diplomatervek, PhD-disszertációk
- tudományos diákköri munkák,
- kutatási munka
- készítőit kívánja elismerésben részesíteni, és gyakorlati tevékenységüket támogatni.

A pályázatok az alábbi - elsősorban az innovációs folyamatokkal kapcsolatos - menedzsment szakterületeken adhatók be: tudás menedzsment; minőség menedzsment; humán menedzsment; kutatás-fejlesztési, innovációs menedzsment; innováció támogatási formái; innováció szerepe a vállalkozásokban; stratégia, üzletfejlesztés; logisztika, anyagtechnológia; informatikai menedzsment; környezetvédelmi menedzsment.

A pályaműveket az összefoglalóval együtt, nyomtatott formában 2 példányban, valamint elektronikusan is, magyar nyelven lehet benyújtani. Idegen nyelven csak akkor, ha csatolnak hozzá egy publikációként közreadható magyar nyelvű kéziratot.

A pályázatok elbírálásának feltétele: a felsőoktatási intézmény hivatalos (tanszékvezetői) ajánlása, (témavezetői, opponensi) értékelése, valamint a "Pályázati adatlap" teljes körű kitöltése. Az elbírálásánál előny, ha esettanulmányt is tartalmaz a pályázat.

Beküldési határidő: 2010. június 30-án, 12:00 óráig beérkezően. Beadás helye: Magyar Innovációs Szövetség titkársága: 1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79., II. em.

A szakmai Kuratórium 2010. augusztus 31-ig hozza meg döntését a kutatási ösztöndíjakról, és erről írásban értesíti a pályázókat. Az ösztöndíj összegét a pályaművek színvonala alapján a kuratórium évenként határozza meg. (2009-ben a 12 db kiadott ösztöndíj összege egyenként 120 000 Ft volt).

Az ösztöndíjak átadására ünnepélyes keretek között a felsőfokú intézmények évnyitóján, diplomaosztó ünnepségén vagy egyéb rendezvényén kerül sor. A díjazott pályaművek összefoglalóit a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság honlapján publikáljuk.

A pályázati adatlap beszerezhető az Alapítvány titkárságán (dr. Antos László, titkár, tel: 453-6572, e-posta: innovacio@innovacio.hu), vagy letölthető a www.innovacio.hu portálon a Harsányi István-díj nevű rovatból.

Az online változathoz kattintson ide!

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ
a
Dél-Alföldi Operatív Program
Dél-Dunántúli Operatív Program
Észak-Alföldi Operatív Program
Észak-Magyarországi Operatív Program
Közép-Dunántúli Operatív Program
Közép-Magyarországi Operatív Program
Nyugat-Dunántúli Operatív Program
Ipartelepítés
c.
komponenséhez
Kódszám:
DAOP- 2010 - 1.1.1/D
DDOP- 2010 - 1.1.1/E
ÉAOP- 2010 - 1.1.1/E
ÉMOP- 2010 - 1.1.1/B
KDOP- 2010 - 1.1.1/D
KMOP- 2010 - 1.5.3/B
NYDOP- 2010 - 1.3.1/E

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ
a
Dél-Alföldi Operatív Program
Dél-Dunántúli Operatív Program
Észak-Alföldi Operatív Program
Észak-Magyarországi Operatív Program
Közép-Dunántúli Operatív Program
Közép-Magyarországi Operatív Program
Nyugat-Dunántúli Operatív Program
Telephelyfejlesztés
c.
komponenséhez
Kódszám:
DAOP- 2010 - 1.1.1./E
DDOP- 2010 - 1.1.1./D
ÉAOP- 2010 - 1.1.1./D
ÉMOP- 2010 - 1.1.1./F
KDOP- 2010 - 1.1.1./C
KMOP- 2010 - 1.5.3./C
NYDOP- 2010 - 1.3.1./D

az INNOSTART és a Tőkefinanszírozási Szolgáltató Klaszter szervezésében

2010. április 20-án újabb üzleti angyal klubot tartott az INNOSTART által menedzselt Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat a Tőkefinanszírozási Szolgáltató Klaszterrel együttműködésben. Egy új helyszínen, a Mamaison Hotel Andrassyban gyűltek össze a hálózatban aktív üzleti angyalok, alapkezelők, pénzügyi tanácsadók és a klaszter tagjai.

Az első három bemutatkozó cég a március 30-án megrendezett III. StartUP Üzleti Underground konferencia projektversenyének díjazottai voltak. A Webcam Laboratory, a verseny győztese kezdte a prezentálást egy oktatási segédszoftver bemutatásával. A projekt főként amerikai oktatási intézményeket céloz meg szoftvercsomagjával, amely segítségével a diákok egyetlen hétköznapi webkamera használatával végezhetnek természettudományos megfigyeléseket, kísérleteket. A 150 millió Ft-os befektetésből a cég a szoftver további funkcióit kívánja kifejleszteni, illetve az USA-ban a disztribútori hálózatot akarja felépíteni. A Mobile in the sport egy okostelefonokra optimalizált, intelligens videóalapú fitnesztréning-program. A szoftver fejlesztője edzőknek, trénereknek biztosítana lehetőséget arra, hogy teljes edzésterveket készíthessenek el, majd azt mobilos környezetben terjesszék.

Emellett a mozgásra vágyók is megvásárolhatják weben vagy mobilon az előre elkészített tartalmakat. A trénerekből, menedzserekből és fejlesztőkből álló csapat a fitnesz DVD leváltására készülnek. Az Otthonrol.hu egy távmunka menedzsment rendszer, melynek jelenleg is közel 9 ezer regisztrált tagja van, akik adatbevitelt, hanganyagból szöveg készítést vagy éppen telefonos adategyeztetést vállalnak. A rendszer összegyűjti a megrendeléseket, részekre bontja azokat, kiosztja a feladatot majd automatikusan összefűzi az elkészült részfeladatokat. A menedzsment elsősorban kapcsolatrendszert, nem pénzbeli befektetést keres és terveik között az európai megjelenés is szerepel. A szünet után a divat világába csöppentek a résztvevők.

Az egyik legismertebb hazai divattervező, Makány Márta és csapata mutatta be üzleti elképzeléseit. A projekt célja a nemzetközileg már ismert divatmárka értékesítési rendszerének megerősítése az Egyesült Államokban, Japánban és Európában (Milánóban és Londonban) 1,2 millió EUR nagyságú befektetéssel. Az Akcióguru.hu az élelmiszer- és háztartási termékeket érintő akciókat gyűjti össze, s teszi összehasonlíthatóvá néhány kattintással, emellett személyre szabott bevásárlólistával és útvonaltervezővel segíti a vásárlást. A csapat 20 millió Ft nagyságú befektetést keres. Az utolsó előadó szintén több díjat elnyert már fejlesztésével (Magyar Termék Nagydíj pályázat Leginnovatívabb terméke, web 2.0 symposium startup versenyének fődíja). Az immáron 6 városban elérhető Pocket Guide szolgáltatás a mobil eszközünket egy személyes idegenvezetővé varázsolja, így segítségével megismerhetjük a város nevezetességeit, információt kapunk a környezetünkben fellelhető aktuális programokról, éttermekről, és egyéb szolgáltatokról.
Info: info@tokeklaszter.hu

Óriási nemzetközi sikert ért el egy magyar egyetemista Amerikában: Kajtár Máté aranyérmet nyert találmányával a Houstonban megrendezett fenntarthatósági olimpián – I-SWEEEP – International Sustainable World (Energy, Engineering & Environment) Project Olympiad –, ahol egyedüli magyarként vett részt. A Veszélyes folyadékok biztonságos tárolása föld alatt című munkájával érdemelte ki az első helyezést.

A fiatal tudós nem véletlenül talált rá a témájára. Családi vállalkozásukban régóta foglalkoznak a különféle tankerek problémáival. Szavai szerint már 15 éves korában kezdett motoszkálni benne a gondolat, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni a tűz- és robbanásveszélyes, a környezetre káros anyagok tárolására szolgáló föld alatti tartályokat.
Találmányának lényege, hogy nem dupla, hanem háromfalú műanyag kompozit tartályokat kell alkalmazni, amelyek talajoldali kettős köpenye sakktáblaszerűen épül fel, speciális szivárgásfigyelő rendszerrel. Ennek köszönhetően egy esetleges hiba előfordulásakor pontosan behatárolható, hol történt a baj, s egyszerűbben feltárható a sérülés. Így amellett, hogy rendkívül biztonságossá teszi a tárolást a javasolt megoldás, költségkímélő is. Ötletét egyébként már korábban is elismerték, első díjat nyert a hazai Ifjúsági Innovációs Versenyen és Párizsból a Francia Nemzeti Kutatási Központ különdíjával térhetett haza az Európai Innovációs Verseny döntőjéről.

Az ifjú kutatót ezerdolláros pályadíj is megillette kiemelkedő teljesítményéért – ennek egy részét találmánya továbbfejlesztésére szeretné fordítani. Azon morfondírozik, az élet mely más területein lehetne még hasznosítani, alkalmazni elképzelését. Fantáziája már a hajózásnál, autóiparnál kalandozik. Egyelőre azonban – másodéves műszaki egyetemistaként – a tanulás, a kreditpontok gyűjtése a legfőbb gondja. No meg, hogy minél előbb megszerezze a szabadalmi védettséget a találmányára.

Ha majd kézhez kapja gépészmérnöki diplomáját, a családi vállalkozásban szeretne dolgozni, ott, ahol az első impulzusokat kapta pályaválasztásához. Édesapja, Kajtár Vilmos – aki rendkívül büszke a fiára – nem is titkolja, mennyire örül ennek az elhatározásnak. Régi vágya, hogy Máté vegye át tőle a stafétabotot a cégben, jobb kézbe nem is kerülhetne. Mint mondja, a fia szinte már gyerekkorától kezdve komoly érdeklődést mutatott az ott folyó munka iránt. Nyaranként fűnyírásra, targoncavezetésre vállalkozott, később a műhelybe is bekerülhetett. Így észrevétlenül oltódott bele a szakma, az újító-kutató szellemiség szeretete.

Gimnazistaként egyszer rákérdezett, nem volna-e szükség itt egy gépészmérnökre, s amikor rábólintottak, jelentkezett a BME-re, ahová nyomban fel is vették. Azóta aktívan részt vesz a fejlesztőmunkában. A triplafalú modellel pedig egyenesen berobbant a szakmába – fogalmaz az apa. A kívülálló most azt mondhatná: könnyű annak, aki mögött ilyen háttér van. Mert Kajtár Vilmos sem most ismerkedik az innovációval, az ő életét is meghatározta az újító szellem. Fiatal kutatómérnökként a Műanyagipari Kutató Intézetben indult a pályája, már ott kitűnt szabadalmaival, melyeket széles körben kezdtek a gyakorlatban is alkalmazni. Egyebek között a Mol figyelt fel az általa kifejlesztett üvegszálas kompozit bevonatokra, amelyek révén sikerült jelentősen meghosszabbítani a különféle, nem kielégítő szilárdságú tartályok élettartamát.

A sikereken is felbuzdulva hozta létre barátjával, Maros Józseffel 1991-ben, vagyis csaknem húsz évvel ezelőtt a GRP Plasticorr Kft.-t, és együtt fejlesztették tovább az alapeljárást. A fejlesztői munkájuk nyomán megvalósult technológiai know-how-k ipari alkalmazása elismeréseként 2003-ban megkapták a Magyar Minőség Háza Díjat. 2005-ben a Feltalálók Egyesületének Invenció Díját kapták és elnyerték a Környezetvédelmi Műremek Díjat is. „Duplafalúsítási” eljárásukat az egyik legkomolyabb szakmai elismerésnek számító Innovációs Díjjal tüntették ki. A mára már saját kutatólaboratóriumi háttérrel és széles körű felhasználói referenciával rendelkező társaság piacvezetővé vált az üvegváz-erősítésű dupla falú tartályok terén, és nemzetközi tekintélyt szerzett magának az üvegszálas műgyanta kompozit rendszerek fejlesztésében és alkalmazásában.

A másik alma – 22 éves Dóra lánya – sem esett messze a fájától, apjához hasonlóan vegyészmérnöknek tanul, s ő is elkezdett foglalkozni a kompozitokkal. Most éppen külföldön képezi magát, s ezzel az apa is messzemenően egyetért. Mint mondja, híve annak, hogy a fiatalok – akárcsak egykor a céhlegények – külföldön vándorolva nyelveket tanuljanak, s csiszolják a mesterségüket, amelyet majd idehaza hasznosíthatnak.

Persze Kajtár Vilmos nem akar még visszavonulni. Túl van az ötvenen ugyan, de még jó néhány ötlete vár megvalósításra. Ám a napi „robot” elveszi az időt az innovációs tevékenységtől. Pedig – mint vallja – csak fejlesztőmunkával, friss szellemiséggel lehet előrelépni, ezt még annak az árán is vállalni kell, ha átmenetileg le kell mondani a nyereség egy részéről

Jövő tavasszal Románia is belép a szabad mozgást biztosító schengeni övezetbe. Az új gazdasági erőtér sorompóit azonban a térség cégeinek kell lebontani.

Az erdélyi régió fővárosában, Kolozsvárott vasárnap fejeződött be az Agraria Expo. A nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszer-ipari szakkiállításon értük utol Rák János Zoltánt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar—román tagozatának titkárát, aki a magyar termékek, szolgáltatások határon túli bemutatását rendkívül fontosnak tartja. A nagy hagyományú rendezvény e tekintetben teljesítette a várakozásokat, több nemzet, köztük huszonhat magyar cég képviseltette magát a standokon.

A gazdasági jelenlét erősödését a titkár Magyarország 2004-es uniós csatlakozásától számítja. A kamara azóta is — mint közvetítő — információk gyűjtésével, együttműködési és kapcsolat felvételi lehetőségeket teremtve segíti ezt a folyamatot. Az első fecskék az építőipari, famegmunkálási, számítástechnikai cégek, illetve élelmiszerrel és egyéb termékekkel kereskedő vállalkozások közül kerültek ki. Mindennek Románia 2007-es uniós csatlakozása újabb lendületet adott, könnyebb lett a határátlépés, az áruk bevitele. A szabad mozgás lehetőségét azonban a szomszéd ország schengeni övezetbe való belépése hozza meg.

— Különösen a határ menti településeken kíváncsiak rá, mit tartogat a schengeni határ feloldása. Legutóbb a kevermesi műhelyfórumon a mezőgazdasági gépjavítást, továbbá az élelmiszer-ipari, mezőgazdasági termékek külpiaci lehetőségeit jártuk körbe — mondta Rák János Zoltán, aki szerint nagy vonzerő a határ menti városok felvevőképessége. A 180 ezres Arad, a 200 ezres Nagyvárad és a 350 ezres lakosú Temesvár jelentős piacnak számít.

A gépgyártás mellett sokan látnak fantáziát a mezőgazdasági gépek szervizelésében és a földek megmunkálásában, hiszen ennek magyar oldalon jelentős szakmai és gépi háttere van. Ma még ez nehézkes, hiszen a román szántókat és telephelyeket csak a határátkelőhelyeken keresztül lehet megközelíteni, ami esetenként 30—40 kilométeres kerülőt jelent. A túloldalon is készülnek, tervbe vették a régi, korábban a határszakasz több pontján létező utak felújítását.

A közelmúltban a kamarában tárgyalt és a klaszterek létrehozását szorgalmazta a kis- és középvállalkozások romániai minisztériumi küldöttsége. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) is ebbe az irányba mozgósítja az erőket.
— Békés megyében a legnagyobb probléma, hogy fejletlen a gazdaság: régiós viszonylatban kevesebb a cég, továbbá nem elég tőkeerősek és hitelképesek a vállalkozások. Erről sokat elárul, hogy az Európai Unió gazdasági versenyképességi operatív programján a 20—25 nagyvállalaton kívül kevés kis- és középvállalkozás felelt meg. Ezen fordítana a DARFT 2008-ban indított programja, amely a Békés megyei vállalkozásokat információval, tanácsadással segíti a nagyobb fejlesztési forrásokhoz — említett példát a gazdaságilag hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására Veress József.
A tanács társelnöke szerint a két éve és most kiírt klaszterpályázatok is ezt a folyamatot ösztönzik. A cégek a lehetőségekkel együttesen élve, közös fejlesztésekkel, értékesebb termékekkel tudnak megjelenni a piacon. Ez azért is hangsúlyos, mivel többségük túlnyomórészt bérmunkára dolgozik, holott a saját termék előállítása jóval nyereségesebb. A parlamenti képviselő úgy becsüli, az erre a programra fordított mintegy százmilliós nagyságrendű uniós forrás megsokszorozódhat.

Ám az, hogy az azonos piacra termelők egymásban a konkurenciát látják, pont az együttműködésre való hajlandóságot oltja ki. A sikerek segíthetnek oszlatni a szövetkezéssel kapcsolatos ellenérzést, s ugyanígy tény, hogy az Európai Unió teljes támogatási rendszere az összefogásra, a hálózatra épül.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) kifizetései 2010 végére elérik a teljes 7 éves keret legalább 18 százalékát, azaz 1.300 milliárd forintot - olvasható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján közzétett átadás-átvételi dokumentumban.

A NFÜ számítása szerint az európai uniós fejlesztési források felhasználásához nemzeti forrásból a 2010. évi társfinanszírozásához 78 milliárd forint szükséges, és további jelentős tételt képvisel az idén a közlekedési projekteknél el nem számolható kiadások - például az áfa -, amelynek becsült összege 17 milliárd forint.

Az egyéb nemzetközi programok - például a Norvég Alap, Svájci Alap, a Európai Területi Együttműködés (ETE) - társfinanszírozásához, végrehajtásához kapcsolódó egyéb nemzeti kiadáshoz 14 milliárd forint szükséges az idén.
A közzétett átadás-átvételi dokumentumban szerepel, hogy 2010-ben zárni kell a kohéziós (volt ISPA) projekteket. A kifizetések európai uniós visszatérítésének utolsó 20 százalékát az Európai Bizottság visszatartja a végleges lezárásig. Az idén a kohéziós projektekre 65 milliárd forint nemzeti forrás szükséges önerőként. Ezen kívül a projektek költségtúllépéseit a magyar költségvetésnek kell állnia, amely további 18 milliárd forint - olvasható a dokumentumban.

Az NFÜ átadás-átvételi dokumentuma szerint 2010. első négy hónapjában az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 75 pályázati konstrukciót hirdettek meg 197 milliárd forint keretre, ezen kívül 28 kiemelt projektre kötöttek szerződést, a támogatások összege meghaladja a 216 milliárd forintot.

Az idén április végéig az ÚMFT keretében 4.317 projektet támogatott az intézményrendszer, a megítélt támogatások összege eléri az 535,9 milliárd forintot. Ez idő alatt 22.864 számlát és előleget fizettek ki, ezek összege eléri a 187 milliárd forintot. A Kohéziós Alapból az első négy hónapban 20,5 milliárd forint támogatást fizetett ki az intézményrendszer. Az év első négy hónapjában a kormány három nagyprojekt benyújtását támogatta az Európai Bizottsághoz, ezek támogatási összege megközelíti a 80 milliárd forintot.

Útjára indult azon információs rendezvénysorozat, melynek keretében a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ és az ITD Hungary az uniós gazdaságfejlesztési források kedvezményezettjei számára mutatja be mind az aktuális pályázati kiírások és az elnyert forrásokkal kapcsolatos pénzügyi és fenntartási teendőket, mind a hazai vállalkozások számára elérhető piacbővítési lehetőségeket. A rendezvénysorozatra több száz hazai vállalkozást várnak.

A tájékoztató előadások célja, hogy a meghívott uniós gazdaságfejlesztési pályázatok (GOP és GVOP) ügyfélkörébe tartozó vállalkozások vezetői, gazdasági döntéshozói, pályázatkezelési szakemberei részletes információt kapjanak a versenyképes vállalkozások támogatási lehetőségeiről fejlesztéseik sikeressége és piacbővítésük érdekében. Az egyes rendezvényeken nem csak a kedvezményezettek számára jelenleg fontosnak tűnő előlegekről, pénzügyi elszámolásokról lesz szó, hanem a projekt teljes megvalósítási és fenntartási életútja bemutatásra kerül, a kötelezettségekkel és a lehetőségekkel együtt. A szervezők az információs nap során az érdeklődők számára egyedi konzultációt biztosítanak, melynek keretében a szakértőktől gyakorlati tanácsokat, vállalkozásra szabott hasznos információkat kaphatnak.

A rendezvénysorozat 18 állomása minden megyeszékhelyet érint, május és június hónapban kerül megrendezésre 10.00 és 13.30 óra között, az alábbiak szerint:
Május 5. Kecskemét
Május 6. Szekszárd
Május 12. Pécs
Május 13. Kaposvár
Május 19. Nyíregyháza
Május 20. Debrecen
Május 26. Szolnok
Május 27. Győr
Június 2. Veszprém
Június 3. Salgótarján
Június 9. Miskolc
Június 10. Eger
Június 15. Szombathely
Június 16. Zalaegerszeg
Június 17. Székesfehérvár
Június 22. Tatabánya
Június 23. Szeged
Június 24. Békéscsaba
A rendezvény a MAG Zrt. és az ITDH ügyfelei számára ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Részletes program és regisztrációs információ a www.magzrt.hu honlapon található.

A Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. és a Titanium Kft. Tisztelettel meghívja Önt és érdeklődő munkatársait
A Baross Gábor Dél-Alföldi Regionális Innovációs Program "Innovációs Elemzések" című DA_ELEM_07 jelű pályázat keretében támogatott projektekkel kapcsolatos
Kerekasztal-beszélgetésre.

Időpont: 2010. május 28. péntek 13.00-14:30
Helyszín: 6720 Szeged, Kígyó u. 4. III. emelet

Programtervezet:
13:00-13:15 Köszöntő
Dr. Molnár István – Igazgató, Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.
13:15-14:15 Vitaindító beszélgetés a DA_ELEM_07 jelű pályázat keretében támogatott projektek vezetőivel, valamint a projektekben együttműködésben dolgozó és érdeklődő személyekkel (kérdések, hozzászólások, javaslatok, tapasztalatcsere)
14:15-14:30 Zárszó
Megjelenésükre feltétlenül számítunk!
A Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. munkatársai

A XXI. század elektromos hálózata leginkább az internet egymásra épülő, helyi erőforrásokra támaszkodó kiszolgáló hálózatát fogja másolni, amelyben a kis teljesítményű helyi, illetve a nagy központi termelőegységek interaktív kapcsolatban állnak – legalábbis ezt állítják a kasseli Napenergia-ellátástechnikai Intézet (ISET) kutatói. A kísérlet máris folyik Dardesheim városában. A kisváros szélén kiépített, egymással online kapcsolatban lévő biomassza-erőmű, szélpark, illetve a lakóépületeken elhelyezett napkollektorok egymást kiegészítve elégítik ki a település elektromos szükségleteit, szükség esetén a régió központi erőművéből pótolva a kellő teljesítményt.

A kutatók azonban még ennél is tovább mennek: ha sikerül megoldani a háztartási berendezések elektronikus összekötését, majd ezt a rendszert összekapcsolni a lokális áramfejlesztőkkel, akkor közvetlenül a fogyasztó tudja majd szabályozni, optimalizálni a felhasznált energia mennyiségét – és árát. Az elképzelés szerint a fogyasztó a felhasználási időszaktól függően mindig a legalacsonyabb árat kínáló termelőtől veheti az energiát, akár még háztartási gépenként külön-külön is megszabhatja, hogy fűtése, mosógépe vagy televíziója melyik termelőtől származót hasznosítsa.

Kedvezőtlen a helyzet

Kedvezőtlennek ítéli rövid távon a hazai vetőmagágazat helyzetét a Monsanto Hungária (MH) Kft., mert a termelés várhatóan az idén is csökken – mondta az Agromonitor.hunak Mundweil József, a cég ügyvezető igazgatója. Bár a frisszöldség-export kitörési pont lehet, az MH összességében 5-10 százalékos árbevétel-csökkenésre számíthat az idén.
A cég áprilisban fuzionált a szektorban érdekelt De Ruiter Seeds Kft.-vel, így részesedése a korábbi 13 százalékról 22-re bővült a zöldségvetőmag-piacon.

Folytatódik az INNOVA Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség és a Debreceni Egyetem Tudás és Technológia Transzfer Iroda által szervezett ismeretterjesztő előadássorozata a Science Café.

Helyszín: Új Inkognitó Kávézó (4029, Debrecen Eötvös utca 11)
Időpont: 2010. Május 17-én (hétfő) 19:00

A Science Café célja, hogy kötetlen stílusban mutassuk be a régió kutatóinak, oktatóinak, PhD hallgatóinak tudományos tevékenységét. A rendezvénysorozat elsősorban a tudományok iránt érdeklődő egyetemistákat és főiskolásokat célozza meg, de örömmel látjuk a tudásvágyó középiskolásokat is és a természettudományok iránt érdeklődő közönséget.

Előadó:
Lakatos Ákos: Modern anyagok és technológiák, avagy miből állnak és mitől romlanak el az eszközeink?

Bővebb információk:
Tóth Krisztina INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
Tel: (52) 880-259
Mobil: (30) 730-5152
Fax: (52) 880-251
E-mail: krisztina.toth@eszak-alfold.hu

Felhívás

Az INNOVA Észak-Alföld Nonprofit Kft. várja azokat a nemzetközi, az EU 7. Kutatási és Technológia Fejlesztési Keretprogramjába (FP7) illeszkedő kutatási projektötleteket, melyek illeszkednek az alábbi két téma valamelyikébe:
1. környezetvédelem – környezetipar
2. élelmiszeripar
Az EU 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramja négy specifikus program területet ölel fel, úgymint Együttműködés, Ötletek, Emberi erőforrás, Kapacitások. A 7. Keretprogram központi eleme az Együttműködés program előmozdítja az EU és harmadik országok kollaboratív kutatásait különböző tematikus területeken. Ez 10 témára terjed, melybe beletartozik a felhívás két tématerülete is. A 7. keretprogram keretében finanszírozott projekt lényege, hogy nemzetközi partnerségben kell megvalósulnia és európai dimenzióban is fontos témákra kell vonatkoznia. A partnerségnél alapfeltétel, hogy legalább 3 ország együttműködésében valósuljanak meg a tevékenységek.

Az INNOVA a beérkezett ötleteket szakértők bevonásával értékeli és kiválasztja azt a négy ötletet, amelynek lehetőséget ad bemutatkozásra Brüsszelben 2010. június 16-án, biztosítva projektenként 1 fő utazási és szállás költségét. A brüsszeli találkozó a projektötletek továbbfejlesztésére ad lehetőséget, melyen részt vesznek a Kutatási Főigazgatóság releváns osztályának képviselői, valamint érdeklődő, potenciális partnerek is.

Az INNOVA, az Észak-Alföld régió partnerrégiói, nemzetközi hálózatai, valamint brüsszeli képviselője bevonásával célzott partnerkeresést indít el ezen ötletekre.

Kérjük, hogy amennyiben a felhívás felkeltette érdeklődését, projektötletét juttassa el az INNOVA Észak-Alföld részére elektronikus formában, angol nyelven az innova@eszak-alfold.hu e-mail címre 2010. május 17-ig.

További információ: Berde Ágnes, Tel: 52/880-252

Együttesen 17 milliárd forintos tervezett keretösszeggel hamarosan megjelenik két új pályázati kiírás az Új Magyarország fejlesztési terv Gazdaságfejlesztési operatív programja (GOP) keretében. Az egyik (GOP-1.1.1) a piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységet, a másik (GOP-1.3.1/A, B) a vállalati innovációt támogatja.

A GOP-1.1.1 konstrukció célja olyan k+f projektek támogatása, amelyek kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas innovációs értéket képviselő prototípusok létrejöttét eredményezik. Konkrétan a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének fokozását, az ilyen vállalati ráfordítások növelését, az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti k+f együttműködés, valamint a technológiatranszfer erősítését szolgálja a pályázat. A támogatható tevékenységek közé tartozik az alapkutatás, az alkalmazott (ipari) kutatás és a kísérleti fejlesztés.

Az európai uniós támogatás csak akkor nyújtható, ha az bizonyíthatóan növeli vagy a projekt méretét, vagy az alkalmazási körét, ideértve a várható eredményeket, vagy pedig a kedvezményezett által kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított teljes összegét, illetve ha felgyorsítja a projekt végrehajtásának ütemét. A kiírás keretében igényelhető összege minimum ötvenmillió, maximum egymilliárd forint. Jó hír az is, hogy a konstrukció keretében indokolt esetben előleg kapható a támogatás 40 százaléka erejéig. A pályázatokat 2010. június 18-tól lehet beadni erre a felhívásra.

A másik új kiírás (GOP-1.3.1/A, B) a vállalati innovációt ösztönzi. Itt az alapvető cél az, hogy olyan vállalkozások (beleértve a beszállítókat) és akkreditált klaszter-tagvállalkozások technológiai innovációs tevékenységeit támogassák, amelyek új vagy jelentősen javított piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozását, a kapcsolódó termelési/szolgáltatási tevékenység beindítását/bővítését és a termék/szolgáltatás piaci bevezetését vállalják.

A konstrukció elősegíti az innovatív vállalkozások (A verzió) és az akkreditált klaszterek (B verzió) növekedési potenciáljának erősítését, versenyképes termékeik piaci megjelenését. Ösztönzi a vállalkozások kísérleti fejlesztési tevékenységét, a k+f eredmények hasznosítását, s támogatja az új vagy jelentősen javított termék, szolgáltatás, technológia piaci bevezetéséig tartó innovációs tevékenységet. A kiírás B verziójára csak az akkreditációs pályázaton részt vett, „akkreditált innovációs klaszter” címet elnyert klaszter valamely tagvállalata pályázhat. Olyan tagvállalat is igényelhet a keretében támogatást, amely az akkreditációs cím elnyerése után lett a klaszter tagja. A GOP-1.3.1/A, B azonosító számú kiírásnál a kísérleti fejlesztés, eszközbeszerzés, infrastrukturális és ingatlanberuházás, marketing tartozik a támogatható tevékenységek közé. Az elnyerhető összeg 15–500 millió forint, s indokolt esetben itt is kapható előleg a támogatás 40 százaléka erejéig. Erre a gazdaságfejlesztési kiírásra 2010. június 7-től lehet beadni a pályázatokat.

Nagyvállalkozásként pályázna?

Most újra itt a lehetőség

Itt a ritka alkalom, amit minden nagyvállalatnak érdemes kihasználnia. Akár 400 millió forintot is kaphat eszközbeszerzésre épülő komplex projektjéhez. Amennyiben szeretne tájékozódni részvételi esélyeiről, díjmentes jogosultság-felméréshez keresse munkatársainkat.

Pályázati Hírek

Munkahelyet teremtene?
Pályázzon az érintett önkormányzattal közösen
Újabb 11 milliárd forint az ipartelepítési kiírásokban. Ha legalább 20 munkahelyet kíván létrehozni, akár 1 milliárd forintos támogatást is igényelhet a telephely kialakításához, fejlesztéséhez.

Forráskeret-emelés
Még több pénz az új munkahelyekre?
A döntés értelmében 18,5 Mrd Ft keretösszegre pályázhatnak a legalább 1,5 milliárd forintos projektötlettel rendelkezők.

Eddig kimaradt a pályázók köréből?
Most Közép-Magyarországon is pályázhat energetikai korszerűsítésre megújuló energiaforrásokkal
Megnyitották a KEOP 5.3.0/B „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva” c. konstrukciót a Közép-magyarországi régió területéről pályázók számára is.

A Bizottság ösztönzi a kutatást és az innovációt
Az Európai Bizottság közzétette az uniós finanszírozású kutatási projektekben való részvétellel kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére irányuló tervét.

Módosult
- KEOP-6.1.0 pályázati kiírás „B” és „C” komponense
- KEOP-6.2.0 pályázati kiírás „A” komponense
- KEOP-6.2.0 pályázati kiírás „B” komponense

Tudta -e Ön?

Tudta-e Ön, hogy a GOP vállalati technológiafejlesztési pályázatok kapcsán elvégzett előzetes pályázati értékelés eredményeképp 90%-os pontossággal megítélhető a benyújtandó projekt nyerési esélye?

Ennek köszönhetően a cégünk által elkészített ilyen típusú pályázatok mindegyike támogatásban részesült. Minden év első negyedévében kerülnek meghirdetésre a vállalkozások körében igen nagy népszerűségnek örvendő technológiafejlesztést támogató pályázati kiírások, és ez várhatóan így történik idén is.

Pénzügyi tanácsadás

Miért ne lehetne az Ön vállalkozása is a kockázati tőke partnere?

6800 millió Forint tőkével bír az OTP csoporttag, Portfolion Zrt.
Jelentős ügyfél érdeklődés mellett megkezdte működését az OTP Bank tulajdonában álló kockázati tőke alapkezelő cég, a Portfolion Zrt.. Jelentős az ügyfeleink érdeklődése. Eddig több mint 250 projektötlettel keresték meg a céget, amelyekből az első befektetési döntéseket a nyár folyamán fogja meghozni a társaság. Amennyiben érdeklik a részletek, kattintson.


Áti Depo Zrt., Bát-Tej Kft.; Borsodi Műhely Kft.; Debreceni Gyógyfürdő Kft.; Fate Kft., Hitelgarancia Zrt., Kolping Hotel Kft., Kőolajvezetéképítő Zrt.; Magyar Építő Zrt., Mátrai Erőmű Zrt.; OTP Bank Nyrt., PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., Rák Antenna Gyártó Kft., Simotrade Kft.; Sole-Mizo Zrt.;Szicsek Kft. Részletes referenciák honlapunkon:

Sikerességi arány 94%, elnyert támogatás: 9 milliárd Ft

Szeretettel meghívjuk Önt a Dél-alföldi Regionális Élelmiszerlánc-biztonsági Klaszter 2010. május 11.-én (kedden) 11.00 órától tartandó Benchmarking klubjára.

A rendezvény helye: Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Járványvédelmi Központ előadó terme - 5600 Békéscsaba, Szerdahelyi út 2.

Bajmócy Zoltán - Projekt bemutatása

Helyszín: Kempinski Hotel Corvinus, Regiomontanus Salon, 1051 Budapest, Erzsébet tér 7-8.
Kezdete:2010. 05. 06. csütörtök 13:00

A gazdasági válság, valamint az egyre súlyosbodó globális környezetvédelmi problémák kezelésére a politika a válságból kivezető út gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő csodaszereként emlegeti a „zöld gazdaságot”.
Annak érdekében, hogy a „zöld gazdaság” ne rekedjék meg a politikai retorika szintjén, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium széles bázisú társadalmi párbeszédet hirdet a Zöld Gazdaság Magyarországon címet viselő konferencia megrendezésével.

Az eseményen részt vesz Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint a témakör ismert és elismert szakértői. A fórumon Richard Skene, a Holcim elnök-vezérigazgatója, Kiss Károly, a Corvinus Egyetem Környezetgazdálkodási tanszékének docense és Galli Miklós, a Dunapack Zrt. elnök-vezérigazgatója vitatják meg a Zöld Gazdaság Magyarországon című tanulmány felvetéseit, valamint a gazdaság zöldítésének realitásait, a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit.

A konferencia sajtónyilvános ám regisztrációhoz kötött!
Kérjük, hogy részvételi szándékát 2010. május 6-éán 10.00 óráig jelezni szíveskedjék a 06-1-374-2924 telefonszámon, illetve sajto@nfgm.gov.hu e-mail címen.

A fű áprilisban és májusban nő a legintenzívebben. Ebben az időszakban fontos feladat a talajt levegőhöz, a gyökereket oxigénhez juttatni. Automata öntözőrendszer esetén javasolt az évi egyszeri gyepszellőztetés – írja a napló-online.hu.
Levegőztetésre azért van szükség, mivel a talaj a rendszeres taposás és öntözés következtében tömörré, levegőtlenné válik. A gyep talajfelszínhez közeli része megvastagodik, ami nehezíti a levegőcserét, a víz és tápanyagok gyökerekhez jutását. A nem megfelelően karbantartott gyepeknél ezt az állapotot jelzi a mohásodás. Gyakran a fű nyírása után nem gyűjtik össze a levágott fűszálakat, melyek nemezszerű réteget alkotnak, tovább rontva a fű életkörülményeit.

Legegyszerűbb esetben – pár négyzetméternyi felületnél – jó mélyen gereblyézzük fel a gyepet, így a moha is eltávolítható – mondta Mérő Edit, a Magyar Kert és Energia Klaszter vezetője. Nagyobb felület esetében azonban már kézi és motoros gyepszellőztetőket is érdemes igénybe venni a jobb eredmény elérése érdekében.

A gyepszellőztetés elvégzése előtt a füvet le kell nyírni, majd kisebb vízmennyiséggel megöntözni, ugyanis száraz talajban nehezen dolgozik a gép. Ezután először hosszában, majd keresztben menjünk végig a felületen a gyepszellőztetővel. A felszaggatott részeket gyűjtsük össze, majd műtrágyázzuk meg a területet.

Az Iparfejlesztési Közalapítvány egyik szervezeti egységeként működő Minőségfejlesztési Központ megalakulása óta aktívan részt vesz a díj típusú önértékelés módszerének fejlesztésében és a hozzá tartozó modell terjesztésében. Több tucat (közöttük Nemzeti Minőségi Díjas) szervezet ismerhette meg a legjobb hazai és nemzetközi tapasztalatokat, módszereket.

Harminc önkormányzat részvételével indul újra az ITD Hungary idei Befektetőbarát Önkormányzatok Programja. A képzés különlegessége, hogy idén a jelentkezők mindegyikének lehetősége nyílik elkészíteni befektetésösztönzési stratégiáját, és bekerülhetnek a települési befektetési adatbázisba, amelynek része az online megkeresés küldő szolgáltatás is. Az új szolgáltatással az önkormányzatok ráirányíthatják a külföldi vállalkozók figyelmét a befektetési lehetőségeikre. A nyitórendezvényen előadást tartott a tavalyi év egyik különdíjasa, Kerek Oszkár, Hort polgármestere. A település a képzésnek köszönhetően igen jelentős sikereket ért el. Megújult a település honlapja, amely már két nyelven is elérhető, és a programnak köszönhetően több befektető is megkereste a települést befektetési szándékkal.

Az eseményen átadták továbbá a Financial Times fDi Magazine „European Cities and Regions of the Future” okleveleit is. A magazin felmérésén a harmadik legvonzóbb befektetési környezetet biztosító nagyvárosnak választották Kelet-Európában Budapestet, ezzel a főváros Prágát és Pozsonyt is megelőzte. Debrecen és Miskolc is előkelő helyet szerzett, hiszen szintén a kelet-európai régióban a ötödik, illetve negyedik legjobb befektetési stratégiával rendelkezik. Az ITD Hungary pályázatának köszönhetően, Kelet-Európa legjobb FDI-stratégiával rendelkező régiója pedig az észak-alföldi régió lett. Emellett Magyarország két régiója is felkerült a legversenyképesebb kelet-európai TOP 10-es listára. Közép-Magyarország a harmadik, míg a közép-dunántúli régió a 10. helyezést érte le.

A Befektetőbarát Önkormányzatok Programja eredményeként az ITD Hungary 2009-ben hat olyan pozitív befektetési döntéssel zárult projektet kezelt, amely a képzésen részt vevő településeken valósul meg, ezek mintegy 58 millió euró befektetési értéket és 1300 munkahelyet teremtenek a következő években.

Értékben egy százalékkal csökkent 2009 áprilisa és 2010 márciusa között az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma, mennyiségben háromszázalékos a visszaesés a Nielsen legfrissebb adatai szerint. A vizsgált időszakban értékben kiemelkedően növekedett az energia- és sportitalok, illetve a tea forgalma, míg mennyisében a sajt, az ásványvíz, a tejföl és az étolaj eladása nőtt. A piackutató a beszerzési helyek további koncentrációjáról számolt be: 32-ről 33 százalékra nőtt a szupermarketeket és diszkontokat magában foglaló boltméret részesedése, míg a hipermarketeké stabilan 31 százalék.

A közelmúltban adta ki “Biotechnology 2010 - Adapting for success” címmel éves iparági tanulmányát a neves és mértékadó biotechnológiai elemző, és befektetési tanácsadó cég, a Burrill & Company. A tavalyi - a válság biotechnológiára gyakorolt hatásait elemző - tanulmány után az idei, sorozatban a 24. éves kiadvány középpontjában az új iparági környezet és a vállalkozások gyors adaptációs képessége áll. A Burrill szakértői szerint a válságból kilábaló gazdaságban és az átalakulóban lévő egészségügyben a gyorsan fejlődő biotechnológiai iparág előtt hatalmas lehetőségek állnak, feltéve, hogy a cégek gyorsan tudnak alkalmazkodni az új piaci környezethez. Az idén először mutatják be a San Franciscó-i elemzők hazánk biotechnológiai szektorát önálló fejezetben. A hagyományos biotech nagyhatalmak mellett (USA, Kanada, Japán, Ausztrália, Egyesült Királyság) a fejlődő piacok (Latin Amerika, Kína, Dél-Korea, India, Malájzia) sorában Magyarország biotechnológiai iparágának fejlettségét is értékeli a tanulmány. Országunkat globális szinten jelentős növekedési potenciállal rendelkező biotechnológiai szereplőként azonosítja a befektetési tanácsadó cég.

A tanulmányt kommentálva a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke, ifj. Duda Ernő kiemelte, hogy a svájci Venture Valuation után, amely tavaly tette közzé a közép-kelet európai országok biotechnológiai iparágát bemutató elemzését, most újabb neves és független nemzetközi tanácsadó vállalkozás értékeli Magyarország biotechnológiai szektorát a régión belül a legfejlettebbnek.

Kiemelt szerepet tulajdonít a biotechnológiának az ITD Hungary a magyar befektetési ügynökség, melynek megbízott vezérigazgatója, Kilián Csaba szerint az elmúlt évek erőfeszítései és befektetései most kezdenek beérni. Mindez a hazai cégek nemzetközi sikereiben és a befektetői érdeklődés fokozódásában is érzékelhető. “A korábbi évekhez hasonlóan az idén is jelen leszünk a BIO 2010 konferencián (Booth number: 3153), ami kiváló lehetőséget nyújt a magyar biotech szektor versenyelőnyeinek bemutatására és az újabb befektetői kapcsolatok kiépítésre”.

Húzóiparággá akarják fejleszteni a napenergia-hasznosítást a Közép-dunántúli régióban; a piaci megjelenés és az iparág fejlesztése érdekében klaszterbe tömörültek az érintett vállalkozások, non profit intézmények – hangzott el egy szerdai székesfehérvári rendezvényen.

A 2008-ban 12 taggal alakult Közép-dunántúli Napenergia Klaszter már 17 vállalkozást, nonprofit intézményt tömörít. Tagjai között zömmel kis- és középvállalkozások, gyártó- és alkalmazó cégek, valamint kutatás-fejlesztéssel foglalkozó nonprofit vállalatok, intézmények vannak – mondta el a rendezvényt szervező Közép Pannon Terület és Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezetője. A tömörülés célja a napenergia hasznosítás fejlesztése, a napkollektorokkal történő hőhasznosítás és a fotoelektromos napenergia-hasznosítás elterjesztése, továbbá az érdekelt cégek együttműködése – tette hozzá Hegedűs Viktor.

A hasznosításba főként a kis- és középvállalkozásokat szeretnék bevonni, ez az innovatív ágazat elsősorban számukra kínál piaci lehetőségeket. A klaszter munkáját megvitató, s a napenergia-hasznosítással foglalkozó cégek termékeit bemutató rendezvényen elhangzott: a napenergia-hasznosítás az egyik leggyorsabban fejlődő iparág Európában, annak ellenére, hogy a hasznosítás alacsony.

Magyarországon kedvezőek a napenergia hasznosításának feltételei, mivel az éves napsütéses órák száma 1900-2200 körül van. A hasznosítás bővülésének, elterjedésének kedvez, hogy az elmúlt tíz évben az átlagos napelem modul ára 10 euró/Watt-ról 3 euró/Wattra csökkent.

A résztvevőknek az Innostrada PENTAGON elv (LovászS) alapján a konferencián nem csak a klasszikus meghallgató szerep jut, hanem egy moderált vita keretein belül aktívan rész vehetnek a hallottak kiértékelésében, a konferencia üzeneteinek megfogalmazásában. A konferencia tehát elsősorban az interaktivitáson alapul, semmint a "hallgasd s ámulj" klasszikus előadás forgatókönyvén.

Kulcskompetencia témák:

• Spin-off - azaz a tudás/kutató centrumokból kinövő cégek, vállalkozások. Izgalmas terület lenne azt feszegetni, hogy ezek tényleg sikertörténetek, mik a tapasztalatok, példák.
• Kommunikáció/üzleti kommunikáció új dimenziói -vagy akár a belső folyamatmenedzsmentet támogató kommunikáció - Budapesti Kommunikációs Főiskola
• A megvalósuló innováció – egy radikális/jelentős/ fejlesztés példája
• Szabadalom, szabadalmi útkeresés – hazai, európai, világ szabadalmak helyzete a gyorsuló innováció és az internet szabad információáramlás világában
• Innovatív város – Szolnok, – várospolitikai eszközök, amelyek elősegíthetik az innovatív folyamatokat (tudás, városmarketing, támogatáspolitika, befektetésösztönzés, városfejlesztési szempontok,.stb)

Program (terv)

8.00-9.00 Regisztráció
9.00 – Megnyitó - Videohíd az Ujvidéki nemzetközi konferenciával
9.30 - Főelőadók plenáris előadásai 5x20 perc
11.30 – 12.00 Kévészünet
12.00 -13.30 Kulcskompetencia szekciók belső vita
13.30 - 15.00 Ebéd
15.00 – 17.00 - Főelőadók plenárisan elmondják a 3. pont vita megállapításait - 5x5 perc Kérdések/plenáris összesített vita a következtetésekről Innostrada összegzés, a konferencia üzenetének megfogalmazása
17.00-17.30 Kávészünet
17.30 – 18.00 Videohíd az Ujvidéki nemzetközi konferenciával
18.30 Zárás

A konferencia különlegessége az, hogy a május 27-28.-án A krízisen túllépő vállalkozás – ígéretes perspektívák ! témakörrel Újvidéken egy nemzetközi konferenciát tartanak, (ICEIRD 2010 Novi Sad, Serbia, 27 - 29 May 2010. Conference Theme "Entrepreneurship beyond crisis – channelling changes to advantage") és az ottani szervezők beleegyeztek egy online videohíd létrehozásában a két ország között. (A videokapcsolat angol nyelven történik – közben nincs fordítás. – csak utána egy összefoglalás)

2010. május 4–7. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban
A kétévente jelentkező INDUSTRIA szakkiállításra 2010-ben az IPAR NAPJAI rendezvénycsokor keretében kerül sor, melyhez csatlakozott az Ökotech, így újabb iparággal, a környezetvédelemmel kapcsolatos tematikai csoportokkal bővült.
Az Ipar Napjain öt szakterület kiállítói mutatkoznak be egy minden eddiginél átfogóbb tematika szerint rendezett szakkiállítás együttesen.

Az INDUSTRIA szakkiállítás B2B jellegéből adódó előnyök közül kiemelendő, hogy „első kézből” tájékozódhat minden látogatónk a szakmai információkról színvonalas konferenciákon.

A tartalomból:

• "Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása" és "Vállalati innováció támogatása"

A Magyar Innovációs Szövetség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felkérésére véleményezte a Gazdaságfejlesztési Operatív Program "Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása" (Kódszám: GOP-2010-1.1.1) és a "Vállalati innováció támogatása" (Kódszám: GOP-2010-1.3.1/A; GOP-2010-1.3.1/B) c. pályázati konstrukciókat.
...

• Kontra György Innovációs Díj

A Magyar Innovációs Alapítvány és a Kutató Tanárok Országos Szövetsége által második alkalommal kiírt "Kontra György Innovációs Díj" pályázat bírálóbizottsági ülésére 2010. április 30-án került sor a MISZ titkárságán.
...

• Magyar Innovációs Alapítvány

A közhasznú szervezetként működő Magyar Innovációs Alapítvány már több mint 16 éve foglalkozik fiatal tehetségek felkutatásával, kreatív, innovatív tevékenységük támogatásával. Ösztöndíjakkal folyamatosan segíti fiatal tehetségek oktatási és kutatási tevékenységét. Támogatja a 20 év alatti fiatalok részére évente kiírt Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt is.
...

• Az Európai Bizottság innovációs alcsoportja

Az Európai Bizottság hivatalosan is egy alcsoportot fog létrehozni legalább 8 biztos részvételével az innováció-politikával kapcsolatban. Várhatóan az alcsoport tagja lesz Günther Oettinger (energia), Antonio Tajani (ipar és vállalkozás), Johannes Hahn (regionális politika), László Andor (foglalkoztatás), Neelie Kroes (digitális politika), Michel Barnier (belső piac) és Androulla Vassiliou (oktatás).
...

• Az INNOREG KM RIÜ Khe. tagjaként az INNOSTART az alábbi információkat teszi közzé:

- Magyar-szlovén együttműködési nap az eHealth területén
Az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ - mint az INNOREG Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség és az Enterprise Europe Network Magyarország projekt-konzorcium tagja -, valamint az ITD Hungary Zrt., az Enterprise Europe Network Magyarország projekt-konzorciumvezetője a szlovén partnerszervezetek együttműködésével és az Informatikai Vállalkozások Szövetségének szakmai támogatásával magyar-szlovén partnerkapcsolatok kialakítását elősegítő rendezvényt szerveznek az e-Egészségügy területén, 2010. május 27-én. A rendezvény helyszíne a Mamaison Hotel Andrassy (1063 Budapest, Munkácsy Mihály utca 5-7.).
...

• Szakirodalom figyelő

• Teljes körű sajtószemle

• Várható események

• Pályázati felhívások

Az online változathoz kattintson ide!

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) meghirdette a NOVATech.Com 5.0 Innovációs technológiai üzleti terv Versenyt, az Intel Berkeley Technology Entrepreneurship Challenge program részeként.

A témakörök: félvezetők, gyártás, hardware, mobil és wireless, digitális otthon és fogyasztói elektronika, kiskereskedelmi és fogyasztói szoftverek, vállalati szoftverek és IT, energia- és áram-előállítás, nanotechnológia, biotechnológia.
A magyarországi döntő első és második helyezettje fél-fél millió forint pénzjutalomban, míg a regionális döntő első helyezettje 20 ezer, második helyezettje 10 ezer dollár pénzjutalomban részesül. A világdöntő győztesének az Intel és más kockázati tőkebefektetők befektetési ajánlatot tesznek.

A kétoldalas, angol nyelvű összefoglalót 2010. június 21-ig kell beadni, elektronikusan. A továbbjutók neveit július 1-ig teszik közzé, akiknek augusztus 18-ig kell beadniuk angol nyelvű üzleti tervüket. A regionális döntőt októberben tartják a két legjobb magyarországi csapat részvételével (2-2 fő részvételét a szervezők fizetik). A világdöntőt, melyen a két legjobb regionális csapat vehet részt, novemberben rendezik meg az USA-beli Berkeley-ben.

Jelentkezni a MISZ-nél lehet az innovacio@innovacio.hu e-mail címen vagy a 453-6572-es telefonszámon.
A 2-4 fős csapatban legalább egy főnek felsőfokú képzésben kell részt vennie. A pályázók üzleti tervükhöz fűződő minden joga fennmarad. A jelentkezőknek a szövetség, az Innostart Alapítvány, valamint a Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetsége külön konzultációs lehetőséget biztosít.

A NOVATech.Com verseny célja a fiatalok és csapattársaik üzleti, innovációs tevékenységének elősegítése, átütő, újszerű technológiák elterjesztése

Új, zöldmezős, korszerű gyárat épít Szegeden Csányi Sándor, a Pick Szeged és a Sole-Mizo Zrt. tulajdonosa. Lapunk utánajárt a részleteknek: a több 10 milliárd forintos beruházás a két autópálya, az M5-ös és az M43-as csomópontjánál valósul meg.

– Közép-Európa legkorszerűbb szárazáru- és feldolgozott húsipari termékgyártó kapacitását szeretné létrehozni Szegeden a tulajdonos – mondta el kérdéseinkre válaszolva Kovács László, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója. Csányi Sándor OTP-elnök azt szeretné, ha a Pick Szeged Zrt. feldolgozóegységei – és az új érlelőtorony is – egy telephelyen, egy korszerű gyárban lennének – folytatta –, így hosszú távra stabilizálhatnánk a cégcsoport versenyképességét és piaci pozícióját. De hogy a tervek megvalósuljanak, ahhoz az is kell, hogy uniós támogatásokat kapjunk.
Arra a kérdésre, mikor kezdik el a beruházást, Kovács László nem tudott időpontot mondani, mivel minden az EU-tól elnyerhető támogatások függvénye. Több 10 milliárd forintos beruházásról van szó – derült ki.

– Több hónapja tárgyalunk Csányi Sándorral – tájékoztatta lapunkat Botka László, Szeged polgármestere. – Örülök annak a hírnek, hogy a húsipari üzemek integrációja Szegeden valósul meg, így a város az élelmiszeripar központja lehet, és újabb munkahelyek jöhetnek létre. Egyedi adókedvezményt nem adhatunk – erre az uniós csatlakozás óta nincs lehetőség –, de megtehetjük, hogy kedvező áron kínáljunk területet, és segítsünk az infrastruktúra kialakításában, valamint a meglévő gyárépületek hasznosításában is.

A terület azon a 200 hektáron lenne, amely az M5-ös és az M43-as autópálya csomópontjához közel, az 5-ös főút két oldalán helyezkedik el. Ezeket a hektárokat az állam most adja át a szegedi önkormányzatnak, szintén kedvezményes áron. Kovács László szerint itt a későbbiekben, ha a piaci helyzet úgy kívánja, tovább terjeszkedhet a gyár. Úgy tudjuk, a szintén Csányi Sándor OTP-vezér tulajdonában lévő Sole-Mizo Zrt. is új üzemet építene – a szomszédban.

A Csányi-birodalom
Csányi Sándor 2005-ben vásárolta meg a Picket és a Solét: az előbbit a pécsi székhelyű Délhúson, az utóbbit a szintén pécsi Mizón keresztül. Egy évvel később, 2006-ban bekövetkezett a húsipari és a tejipari cégek fúziója – Szeged javára, ugyanis mindkét cég központja a Tisza-parti városba került. A Pick és a Sole jelenlegi tulajdonosa a bankelnök befektetőcége, a Bonitás 2002 Zrt. által tavaly alapított Bonafarm Zrt., amely a mezőgazdasági termeléstől a feldolgozásig a teljes élelmiszeripari vertikumot képviseli. A Bonafarm az ország egyik legnagyobb élelmiszergazdasági vállalatcsoportja. Tagjai közé tartozik a Picken és a Sole-Mizón kívül a Csányi Pincészet, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi, valamint a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt., a Fiorács és a Tendre Kft

A vidéki régiók gazdasága az utóbbi három év során közel 400 milliárd forintnyi támogatásban részesült az uniós forrásokat elérhetővé tevő pályázatoknak hála – összegezte az eddigi eredményeket lapunk kérdésére Gáspár Bence, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. kommunikációs főosztályvezetője. A Gazdaságfejlesztési operatív program keretében közel 15 ezer pályázatot adtak be a vállalkozások e források felhasználására, igaz, ebben a számban már szerepelnek Közép-Magyarország régió hasonló, bár szigorúbb feltételekkel meghirdetett pályázatai is. E pályázatok 92 százaléka vállalkozásfejlesztési támogatásokat, 7 százaléka kutatás-fejlesztési célokat, egy százaléka pedig az üzleti környezet fejlesztését célzó kiírásokat fogalmazott meg.

Az Új Magyarország fejlesztési terv célirányos gazdaságfejlesztési programjainak a keretében már tízezer hazai kkv jutott több mint 300 milliárd forint vissza nem térítendő uniós fejlesztési támogatáshoz. Eddig az elnyert pénzek harmadát, több mint százmilliárd forintot fizettek ki a cégeknek. Ez azt jelenti, hogy minden három pályázatból kettő sikeres volt. A vállalkozásfejlesztési pályázatok nyerteseinek közel 80 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás. Ezen belül a kisvállalatok 41, a közepesek 32, a mikrók pályázatai pedig 27 százalékkal részesedtek. A területi eloszlás egyenletes, hazánk hat vidéki régiójába a korábbi éveknél lényegesen nagyobb arányban jutott uniós pénz. A legtöbb nyertes projektet Észak-Magyarország régió adta, ezen belül a legtöbb forrás Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe áramlott, de jó eredményekkel pályáztak még Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Heves, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye vállalkozásai is. Az egy vállalkozásra jutó támogatás mértéke Nógrád megyében volt a legmagasabb, miközben Vas, Zala és Tolna megye vállalkozói nyerték el a legkevesebbet. Külön érdemes kiemelni, hogy a támogatások 60 százaléka jutott Magyarország 105 leghátrányosabb helyzetű kistérségébe, ahol nagy a munkanélküliség, és az átlagosnál fejletlenebb az infrastruktúra – tette hozzá lapunk kérdésére Gáspár Bence.

Ami a visszatérítendő uniós támogatásokat illeti, a magyar vállalkozások ezen a téren is egyre aktívabbak: a legutóbbi összesítések alapján 2007 végétől mostanáig több mint kétezer alkalommal, összesen 12 milliárd forint értékben kötöttek Új Magyarország mikrohitel-szerződéseket. Ezek voltak a legnépszerűbbek a hitelfelvevők körében, de további 9 milliárd forintnyi összeg keretében egyéb uniós támogatású hitel- és garanciakonstrukciókat is igénybe vettek a cégek.
Egyelőre nincsenek konkrét tapasztalatok, de optimista várakozások övezik a hosszú előkészítés után 2010 első negyedévében elindult kockázatitőke-programot, melynek keretében nyolc, pályázati úton kiválasztott alapkezelő a speciális kockázatok miatt a bankszektor által nem finanszírozott, elsősorban korai életciklusban lévő, innovatív tevékenységet végző vállalkozások tőkefinanszírozásához biztosít fejlesztési forrásokat.

A szakmai egyesület szerint jobban kellene ösztönözni az innovációs tevékenységet e létesítményekben. Új ipari parki stratégiára van szükség.

Elképzelések. Új ipari parki stratégiára van szükség – állítja az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesülete (IPE). Szakértői szerint ugyanis a hálózatosodás, a klaszterek létesítése, a cégek közötti, illetve k+f intézményekkel való együttműködés, továbbá az ipari parkok nemzetközi integrációja elengedhetetlenné teszi ezt. A parkok átfogó keretet és eszközt kell adjanak az innováció és a térségfejlesztés ügyének, s a növekvő feladatokhoz forrásokat is lehet áramoltatni, hiszen az Új Magyarország fejlesztési terv 2007 és 2013 között 250 milliárd forint felhasználásának nyitott utat. Ebből pedig 2009-ig csak 27 milliárdot költöttek el. Összehasonlításként: 1992 és 2007 között állami forrásból 10,5 milliárd forintot fordítottak ipari parkosításra.

A szakmai egyesület számos javaslatot is megfogalmazott e parkok jövőjével kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy ösztönözzék azokat, s kapjanak prioritást a kutatást, fejlesztést, innovációt képviselő parkok. Ezeket az indítványokat Tóth János, az IPE elnöke ismertette a közelmúltban tartott háttérbeszélgetésen. Az egyik javaslat szerint felül kellene vizsgálni idehaza az ipari parkok fogalmi rendszerét, hozzáigazítva azt az uniós gyakorlathoz. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy egy részük megkapja a tudományos, innovációs, technológiai park címet. Ennek megfelelően pedig a különféle pályázatokban is meg lehet, meg kell jeleníteni preferálásuk szempontjait.

Növekedéscentrikus gazdaságfejlesztési stratégia kell, amely struktúraváltást feltételez, illetve elősegíti azt a gazdaságban – vélik az IPA szakértői, akik szerint a gazdaságban elengedhetetlen az innovatív vállalkozások fokozottabb támogatása ezen a csatornán is. Ugyancsak fontos megkülönböztetett figyelmet szentelni az úgynevezett pólusvárosoknak az ipari parkok jövője szempontjából is, hiszen ezek – Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Székesfehérvár, Veszprém, Győr – fejlődése elképzelhetetlen az agglomerációjukban lévő ipari parkok fejlődése nélkül. Ugyanakkor több változtatásra lenne szükség ezen a téren. Például fel kellene oldani azt a kötöttséget, hogy csak azok a tudományos, innovációs parkok kaphatnak pályázati forrásokból támogatást, amelyek e városok közigazgatási területén működnek.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
Fenntartható Energia Szakterületének képviselői
tisztelettel meghívják Önt és munkatársait,

Országos fenntartható energia konferencia és fórum

című rendezvényükre.

Helyszín: Gárdonyi Művelődési Ház (Miskolc, Sütő J. út 42.)
Időpont: 2010. május 4. (kedd)

Hamarosan kihirdethetik azt a rendeletet, amely javítja a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit, és amelybe 53 civilszervezet javaslatai is bekerültek - tájékoztatott a Védegylet.

A közlemény szerint a javaslatok segítségével fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség.
A Szövetség az Élő Tiszáért szerint lényeges változást hoz, hogy ezentúl a kistermelők feldolgozott termékei - mint például sajtok, lekvárok, kolbászok - is ott lehetnek a boltokban, az éttermekben, sőt, a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek. Sarbu-Simonyi Borbála, a Védegylet agrár programvezetője szerint: a gazdasági és a klímaválság megoldásában is kulcsszerepet játszhat a kisléptékű élelmiszertermelés és a helyi piacok.

Ehhez további jogszabályi módosítások is szükségesek, mint például a piac- és vásártartás szabályainak pontosítása, jövedéki- és adótörvény hozzáigazítása a megváltozott viszonyokhoz. Emellett pedig a közelgő magyar uniós elnökséget is fel kell használni arra, hogy a magyar civil szervezetek véleménye uniós szintre is eljusson. A kisléptékű élelmiszertermelést, értékesítést és feldolgozást segítő céloknak és programoknak, azaz civilek véleményének is be kell épülniük a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013- 2020 közötti stratégiájába - hangsúlyozzák a közleményben.
Csizmadia László, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének szerint a hamarosan megjelenő jogszabály egyszerre segíti a vidékfejlesztést, egyszerűsíti a kisléptékű élelmiszerrendszer szabályozását és járul hozzá a magyar hagyományok ápolásához.

A civilek fontosnak tartják azt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kezdeményezett módosítást is miszerint egy családban elég lesz egy regisztrált kistermelőt névjegyzékbe vetetni.

Magyarország eddigi legnagyobb teljesítményű depóniagáz-hasznosító kiserőművét adta át április 15-én Veszprémben az Ener-G Zrt., amely a város hulladéklerakó telepén, a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. megbízásából látott neki a szerves hulladékok bomlásakor képződő – magas metántartalmú – biogáz összegyűjtésének és hasznosításának. Az angol érdekeltségű Ener-G Zrt. – mintegy 400 millió forintos beruházással – az összegyűlt gáz elégetésére két gázmotort telepített a helyszínre, ezek együttes villamosenergia-teljesítménye 875 kilowatt. A társaság alig egy hónappal korábban helyezett üzembe egy a veszpréminél alig valamivel kisebb teljesítményű depóniagáz-hasznosító erőművet Kecskeméten is, ahol a Saubermacher Magyarország Kft. megrendelésére hajtották végre a depóniagáz összegyűjtéséhez és hasznosításához szükséges fejlesztést, az elkészült erőmű üzemeltetését is vállalva.

A sornak nincs vége, ugyanis a cég két hónapon belül újabb két depóniagáz-hasznosítót helyez működésbe. A Pécs és térségének települési szilárd hulladékát fogadó kökényi hulladéklerakóba az előzetes számítások alapján szintén egy 0,5, valamint egy 0,375 megawatt teljesítményű gázmotoros áramtermelő erőművet telepítenek, modulszerűen felépítve. Ezzel szemben Bicskén két 0,5 MW teljesítményű gázmotoros erőműben fogják hasznosítani a lerakóból származó depóniagázt – közölte kérdésünkre Mármarosi István. Az Ener-G üzletág-igazgatója hozzátette: a cég ez év februárjában írta alá Salgótarján önkormányzatával és a településen dolgozó VGÜ Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.-vel az ötödik magyarországi depóniagáz hasznosítására vonatkozó szerződését.

Mások sem pihentek. Több mint 100 millió forintos beruházás eredményeképpen egy 500 kilowatt teljesítményű hulladéklerakógáz-hasznosító kiserőművet adtak át március végén az .A.S.A. Magyarország Kft. gyáli regionális hulladékkezelő központjában is, amely ezzel az egyetlen olyan hulladékos közszolgáltató Magyarországon, amely az érdekeltségébe tartozó mindhárom regionális hulladéklerakón, Gyálon, Debrecenben és Hódmezővásárhelyen is munkára fogja a depóniagázt. A gyáli lerakóban az .A.S.A. Magyarország Kft. Pest megye déli és keleti agglomerációja mintegy 300 ezer lakosának, valamint a főváros mintegy háromezer gazdálkodó szervezetének kommunális hulladékát helyezi el. Mindez ideális feltételeket biztosít a depóniagáz hasznosítására, amelynek a kitermelése érdekében összesen harminc gázkutat létesítettek. Ennek révén Gyálon óránként mintegy 300 köbméter értékes gázt tudnak kitermelni, amelyet egy csőrendszerben vezetnek el a kiserőműhöz, ahol két, együttesen 500 kilowatt teljesítményű gázmotorban folyik az energiatermelés – fogalmazott Gönczi Imre, a beruházást elvégző Zöld NRG Agent Kft. ügyvezető igazgatója. A száz százalékban magyar tulajdonban lévő cég vezetője szerint ugyanakkor az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy a kitermelt depóniagáz a későbbiekben még több energia termelésére lesz elegendő, ezért már készen állnak a tervek az újabb gázmotor(ok) helyszínre történő telepítésére is.

A fejlesztések elkezdődtek, ám Magyarország egyelőre korántsem használja ki a depóniagáz-vagyonában rejlő lehetőségeket, noha a becslések szerint a hulladéklerakókban képződő gáz mintegy 100 megawatt villamosenergia-termelő teljesítmény telepítését teszi lehetővé, beleértve a rekultiváció alatt vagy előtt álló már bezárt telepeket is – fogalmazott Mármarosi István. Az Ener-G üzletág-igazgatója szerint a legnagyobb problémát a hulladéklerakás korábbi szerkezete, vagyis a sok kisméretű telep megléte okozza, ugyanis ezek rekultivációjakor nem lehet gazdaságosan megvalósítani a gázhasznosítást, sőt sokszor még az összegyűlő hulladéklerakó-gáz korszerű ártalmatlanítása is gazdasági akadályokba ütközik. A nagyobb, gázhasznosításra alkalmas telepek esetén pedig a tevékenység sokszor csak a gázmotor telepítésére és üzemeltetésére szorítkozik, pedig a gázmező gondos, átgondolt üzemeltetésével nagyságrendekkel nagyobb – olykor négy-ötszörös mértékű – gáztermelődéssel lehetne számolni. Emellett a villamosenergia-hálózatra való csatlakozás aránytalanul nagy költsége miatt is hiúsultak már meg hasznosítási projektek, elsősorban ott, ahol a telep csak 200-300 kilowatt teljesítményre lenne képes.

A kiváló adottságok ellenére vontatottan haladnak a hazai bioenergetikai fejlesztések, pedig erős lökést adhatna a gazdaságnak, ha egy kormányzati szervhez kerülne a megújuló energiaforrások hasznosításának témaköre – fejtette ki Bíró Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezető-helyettese.

- Több pályázatot is meghirdetett az FVM a bioenergetikai fejlesztések ösztönzése céljával. Mik az eredmények?

- Két jelentősebb program indult el a tárca kezdeményezésére, ezek az állattenyésztés korszerűsítését kötötték össze a bioenergetikai fejlesztések beindításával. Az első keretében 2009 végére 44 állattartó telep kapott támogatást arra, hogy korszerűsítse a tevékenysége során képződő állati trágya kezelését, illetve kösse ezt össze az ebből kinyerhető biogáz hasznosításával. Az EMVA-forrásokból finanszírozott pályázat eredményeképpen mostanáig négy új biogázüzem épült fel, s további nyolc készül el ez év nyaráig, míg a többi projekt sajnos még az előkészítés stádiumában tart. A másik fontos lépés az évi legfeljebb 10 ezer tonnás, kis kapacitású bioetanol- és biodízelüzemek létesítését szolgáló pályázat elindítása volt. Az erre beérkezett pályázatok kiértékelése még folyamatban van, de előnyt élveznek azok a vállalkozások, amelyek a saját biogázüzemükben képződő felesleges hő hasznosításával biztosítanák az etanol előállításához szükséges energiát. A tervek szerint mintegy 25 nyersszesz- és nyolc-tíz nyersolajüzem részesülhet támogatásban. Ez azért is fontos, mert a biogázüzemekben megtermelt villamos energia értékesítése – a kötelező átvételi rendszer keretében – csak részlegesen megoldott (az alacsony átvételi ár és a kiszámíthatatlanság miatt), ezzel együtt a legtöbb helyen a képződő hőenergiát nem tudják hasznosítani. Persze az is segítene, ha az áram-előállítás mintájára – ott, ahol ez lehetséges – a megújuló energiaforrásokat hasznosító hőtermelésnél is bevezetnék a kötelező átvétel rendszerét.

- Versenyképesek lehetnek a kis etanolüzemek a nagy gyártókkal szemben?

- Igen, ha a fajlagos gyártási költségeiket csökkenteni tudják a biogázüzemek hulladékhőjének hasznosításával. Viszont az értékesítésben a kisüzemek csak akkor érhetnek el kedvező alkupozíciót, ha együtt jelennek meg a piacon. A másik lehetőség a helyben történő értékesítés, ám ehhez Magyarországnak is le kellene végre raknia a zöld-tömegközlekedés alapjait, hogy az utakat helyben termelt biodízellel, bioetanollal vagy éppen biometánnal működtetett buszok róhassák.

- Miért nincs ezen a téren előrelépés?

- A legnagyobb problémát abban látom, hogy Magyarországon a kormányzati szervek között teljesen szétaprózott a megújuló energiaforrások témaköre. Holott az egészet egy kézben kellene kezelni, mert a részterületek szorosan összefüggnek egymással az alapanyag-előállítástól a villamos és a hőenergia termelésén és értékesítésén keresztül a bioüzemanyagok elterjesztésének ösztönzéséig. Ezért a megújuló energiaforrások témakörét komplexen egyetlen állami szervhez kellene csoportosítani, amely egyszerre felügyelné a témában kiírt pályázatok előkészítését, azok végrehajtását, valamint monitoringját. Gondoskodna a stratégiaalkotásról is, valamint a területet érintő jogszabályok folyamatos felülvizsgálatáról és harmonizálásáról. Probléma van a finanszírozással is. Nyugat-Európában az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat illetően banki finanszírozási modelleket dolgoztak ki, ilyenekre Magyarországon is nagy szükség lenne.

- Úgy gondolja, nincs valódi gazdája a területnek?

- Pontosan. Ennek káros voltára az egyik legjobb példa a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésére vonatkozó nemzeti cselekvési terv kidolgozása. A kérdést komolyan kezelő országokban ez alulról épül fel, s helyi tervek sokaságából áll öszsze országos stratégiává, míg nálunk érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül kormányzati berkekben készült el, így messze a reális súlya és lehetőségei alatt kezeli a bioenergetika témakörét. Egy másik példa: alig látni olyan önkormányzati kezdeményezést, amely a közmunkaprogramot a megújuló energiaforrások hasznosításával kötné össze. Pedig rengeteg településen lehetne kiváltani a közintézmények gázfűtését biomassza-tüzeléssel vagy egyéb megújulóenergia-hasznosítással, amelyhez az alapanyagot helyben, közmunkások igénybevételével lehetne előteremteni, egyszerre csökkentve az energiaköltségeket és növelve a helyi foglalkoztatást. Tehát már a tervezéssel is gond van, miközben a helyi kezdeményezések rendszerbe foglalását és megvalósítását hatékonyan segíthetné például egy a falugazdászok mintájára felálló energiamenedzseri hálózat is.

- De hát a kormányzat is azzal számol, hogy Magyarország a 2020-as 13 százalékos megújulós célt nagyrészt a biomasszára támaszkodva fogja teljesíteni.

- Igen, csakhogy ez nem elég, a kérdést komplexebben kell kezelni. Egyrészt ha a bioenergetikát a mezőgazdasággal, a környezetvédelemmel és a közlekedéssel egységesen kezelik, az említettnél jobb eredményt is el lehet érni, jelentősen csökkentve az ország külföldi energiahordozóktól való függőségét. Másrészt, a gazdasági és környezetvédelmi hasznon túl, a bioenergetikai és energiahatékonysági fejlesztések, valamint az ezekkel összefüggő közmunkaprogramok révén összesen 100-150 ezer munkahelyet lehetne teremteni, ami óriási jelentőségű lenne a vidék népességmegtartó ereje szempontjából is.

A Magyar Innovációs Szövetség meghirdeti a NOVATech.Com 5.0 Innovációs Technológiai Üzleti Terv Versenyt, mely az „Intel Berkeley Technology Entrepreneurship Challenge” program része.

Témakörök
- félvezetők, gyártás, hardware,
- mobil és wireless,
- digitális otthon és fogyasztói elektronika,
- kiskereskedelmi és fogyasztói szoftverek,
- vállalati szoftverek és IT,
- energia- és áram-előállítás,
- nanotechnológia,
- biotechnológia.

Díjak
- Hazai döntő: 1. hely: 500 000 Ft, 2. hely: 500 000 Ft
- Regionális döntő: 1. hely: 20 000 USD, 2. hely: 10 000 USD
- Világdöntő: Intel és egyéb kockázatitőke-befektetés

Határidők 2010-ben
- június 21.: 2 oldalas összefoglaló beadása (elektronikusan, angolul),
- július 1.: továbbjutók közzététele,
- augusztus 18.: üzleti tervek beadása (angolul),
- október: regionális döntő a két legjobb hazai csapat számára (2-2 fő részvételét a szervezők fizetik.),
- november: világdöntő Berkeley-ben (USA), a két legjobb regionális csapat számára.

Jelentkezés: Magyar Innovációs Szövetség, e-mail: innovacio@innovacio.hu, tel.: 453-6572,
jelentkezési lap és útmutató: http://www.innovacio.hu/3d_hu_5_felhivas.php
példák: www.bimtbg.com

A 2-4 fős csapatban legalább egy főnek felsőfokú képzésben kell részt vennie. A pályázók üzleti tervükhöz fűződő minden joga fennmarad.

Konzultáció
Magyar Innovációs Szövetség (innovacio.hu)
Innostart Alapítvány (innostart.hu)
Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetsége (fevosz.hu)

Támogatók: INTEL Co., Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Médiatámogató: Világgazdaság

A dél- kelet-európai térség egyik legjelentősebb rendezvényén, az Újvidéki Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakvásáron (2010. 05. 15-22.) idén Magyarország partnerország státuszban vesz részt. Megjelenésünket széles körű sajtóvisszhang, DM akció kíséri. A jelentős gazdasági bemutatkozáshoz (ITD 1.000 m²-60 cég, AMC 100 m²-30 cég) több kísérőrendezvény (ITD, NFGM, KÜM, FVM és MKIK szervezésében) és kulturális rendezvénysorozat is kapcsolódik. Tekintettel a vásár jelentőségére, az ismert rendkívül erős szakmai és látogatói érdeklődésre, a több napon át zajló üzleti-szakmai kísérő-rendezvényekre, hazánk partnerországi státuszára, a nagy számú magyar kiállítóra, országos átfogó szervezést folytatunk, amelybe bekapcsolódnak a megyei kereskedelmi és iparkamarák, s amelyet – reményeink szerint – Önök is segíteni fognak.



A magyar cégek, vállalkozások szerteágazó üzleti lehetőségekhez juthatnak, hiszen a vajdasági-szerbiai piac mellett, a szerb-orosz szabadkereskedelmi megállapodás, illetve déli szomszédunk CEFTA-tagsága révén közvetve hatalmas piaci területre juthatnak el a magyar termékek, szolgáltatások. Kapcsolatok építését ingyenes partnerszervezéssel is segítjük, az ITD belgrádi, újvidéki és szabadkai irodájának bevonásával.



Az ITD által részfinanszírozott megjelenés (területdíj és regisztrációs költség 100 %-a, installációs költség 50 %-a) szervezési jogát közbeszerzési pályázat útján a Mac-Line Kft. nyerte el. A kiállító cégek az általuk igényelt területnagyság szerint „kiállítói önrészt” fizetnek a kiállítás-szervezőnek, mely fedett területen (csarnok) 16.800 Ft/m², szabad területen 5.200,- Ft/m². Ezért az összegért a cégek komplex szolgáltatást kapnak (kulcsrakész stand, tárgyalásaikhoz kávé, üdítő biztosítása, megjelenés a hivatalos vásári és az általunk készített kiállítói katalógusban, kísérőrendezvényeken történő részvétel, partnerszervezés, stb.)



Elsősorban már külpiaci tevékenységet végző, exporttal rendelkező, mezőgazdasági, csomagolástechnikai, gépipari, vegyipari és élelmiszeripari cégek részvételére számítunk, habár szívesen fogadjuk az önálló megjelenést nem vállaló, de szakmai látogatást tervező cégek érdeklődését a részletes szakmai eseményekről és egyéb lehetőségekről.

A takarmány- és az élelmiszerbiztonság összefüggéseiről cseréltek gondolatot tegnap a Dél-alföldi Regionális Élelmiszerlánc-biztonsági Klaszter békéscsabai nyitórendezvényén.

Dr. Mézes Miklós akadémikus vitaindító előadásában a takarmánygyártók felelősségére hívta fel a figyelmet. Az ellenőrizetlen eredetű adalékanyagok nagy veszélyt rejtenek. Utalt arra a körülményre is, hogy az Európai Unióban alkalmazott takarmány-adalékanyagoknak a döntő többségét nem vették nyilvántartásba. Ráadásul a regisztrált anyagok is kockázatot jelenthetnek, ha nem rendeltetésük szerint használják őket. Dr. Barta Gabriellától, a megyei élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóság hatósági főállatorvosától megtudtuk, a takarmány-előállítás biológiai, fizikai és kémiai veszélyforrásairól is szó esett. A vegyszerekkel, környezetszennyező anyagokkal fertőzött növényből előállított takarmány az állatokat is tovább mérgezi. Az ártalmas anyagok pedig a hússal, zsírral az emberi szervezetbe kerülnek.

A tartalomból:

• Magyar Innovációs Szövetség - Aranyérem egy magyar fiatalnak a fenntarthatóság olimpiáján

A 3. I-SWEEEP (International Sustainable World (Energy, Engeenering & Environment) Project Olympiad) elnevezésű nemzetközi tudományos verseny döntőjét 2010. április 14-19. között rendezték meg Houstonban, Texas államban. A 70 országból kiválasztott több mint 1000 diák között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főtámogatásával megrendezett 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny egyik első díjas pályázója képviselte.
...

• Magyar Innovációs Alapítvány

A közhasznú szervezetként működő Magyar Innovációs Alapítvány már több mint tizenhat éve foglalkozik fiatal tehetségek felkutatásával, kreatív, innovatív tevékenységük támogatásával. Ösztöndíjakkal folyamatosan segíti fiatal tehetségek oktatási és kutatási tevékenységét. Támogatja a 20 év alatti fiatalok részére évente kiírt Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt is.
...

• A Dél-alföldi régió innovációs potenciálja

Kecskeméten, a Sasfészek Étterem konferenciatermében rendezte meg 2010. április 9-én a HBF Hungaricum Kft. az "A Dél-alföldi régió innovációs potenciálja" című kutatás második műhelymegbeszélését.
...

• Bioenergetikai innováció

Az Agrár Innovációs Szövetség az elmúlt három hónapban 10 olyan helyszínen (Ajka, Pécs, Miskolc, Gyöngyös, Tótvázsony, Balatonfűzfő, Komárom, Zirc, Martonvásár és Csögle) tartott szakmai konferenciát, ahol már modellértékű eredményeket hozott a bioenergetikai innováció.
...

• Teljes körű sajtószemle

• Szakirodalom figyelő

• Várható események

• Pályázati felhívás

NOVATech.Com 5.0 Innovációs Technológiai Üzleti Terv Verseny

A Magyar Innovációs Szövetség meghirdette a NOVATech.Com 5.0 Innovációs Technológiai Üzleti Terv Versenyt, mely az "Intel Berkeley Technology Entrepreneurship Challenge" program része.

Témakörök
- félvezetők, gyártás, hardware,
- mobil és wireless,
- digitális otthon és fogyasztói elektronika,
- kiskereskedelmi és fogyasztói szoftverek,
- vállalati szoftverek és IT,
- energia- és áram-előállítás,
- nanotechnológia,
- biotechnológia.

Díjak
Hazai döntő: 1. hely: 500 000 Ft, 2. hely: 500 000 Ft
Regionális döntő: 1. hely: 20 000 USD, 2. hely: 10 000 USD
Világdöntő: Intel és egyéb kockázatitőke-befektetés

Határidők 2010-ben
- június 21.: 2 oldalas összefoglaló beadása (elektronikusan, angolul),
- július 1.: továbbjutók közzététele,
- augusztus 18.: üzleti tervek beadása (angolul),
- október: regionális döntő a két legjobb hazai csapat számára (2-2 fő részvételét a szervezők fizetik.),
- november: világdöntő Berkeley-ben (USA), a két legjobb regionális csapat számára.

Jelentkezés: Magyar Innovációs Szövetség, e-mail: innovacio@innovacio.hu, tel.: 453-6572,
jelentkezési lap és útmutató: http://www.innovacio.hu/3d_hu_5_felhivas.php
példák: www.bimtbg.com

A 2-4 fős csapatban legalább egy főnek felsőfokú képzésben kell részt vennie. A pályázók üzleti tervükhöz fűződő minden joga fennmarad.

Konzultáció
Magyar Innovációs Szövetség (innovacio.hu)
Innostart Alapítvány (innostart.hu)
Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetsége (fevosz.hu)

Támogatók: INTEL Co., Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Médiatámogató: Világgazdaság

Az online változathoz kattintson ide!

Nagyjából megfelelő - így értékelhető a hazai zöldségtermesztők számára a húsvéti forgalom, legalábbis azoknak, akik a kereskedelmi láncoknak szállítottak, mivel idén a korai húsvét és a szokottnál jobban elhúzódó tél miatt kisebb volt az árualap.
A kiskereskedelem idén is nagyobb mennyiséget igényelt az ünnepi forgalom kielégítésére, azonban ez elmaradt a tavalyi igénytől, és ugyanarra a minőségi kategóriára csak a tavalyinál 3-5 százalékkal alacsonyabb árat lehetett kiharcolni valamennyi hajtatott primőr zöldségre - mondta a Napi érdeklődésére Ledó Ferenc, a DélKer TÉSZ vezetője, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) TÉSZ főbizottságának elnöke.

Ugyanakkor a kisebb árualap épp elég volt a kisebb rendelések kielégítésére, és mint mondta, egyelőre nem érzékelik a rendelésállomány drasztikus csökkenését az ünnepet követően sem. Most főként a hajtatott paprikát termelő és értékesítő termelők járhatnak jól, mivel a vegyszerrel szennyezett marokkói paprika miatt jelentősen megélénkült a belföldi áru iránti kereslet.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentése szerint már folyik a kilós kiszerelésű értékesítése is a nagybani piacokon. Az egyre bőségesebb belföldi zöldségfelhozatal miatt némiképp estek az árak, és például a kígyóuborka esetében folyamatosan szorul ki a kínálatból a spanyol import. A fővárosi nagybani piacon a fejes saláta 20, a hónapos retek ára pedig 11 százalékkal mérséklődött.

Az már sokkal aggasztóbb tendencia a zöldségtermelők számára, hogy a vásárlóerő csökkenése egyre inkább érezteti hatását. A hónap második felében - lényegében az új fizetésig - egyre nehezebb a primőr zöldségeket értékesíteni. Ez várhatóan nem is változik június közepéig, amíg a szabadföldi termelésből be nem lép az olcsóbb áru a piacra és persze a fűtésszámlák is eltűnnek - mondta Ledó Ferenc. Addig azonban marad az értékesítési ingadozás és a nyomottabb árak.
Az is nehézséget okoz, hogy a kereskedelmi láncokkal egyre inkább elhúzódik a szerződéskötés, ez pedig elbizonytalanítja a termelőket az egyes zöldségek vetésterületeit illetően, holott már javában dolgoznának a földeken - tette hozzá Kádár András, a FruitVeb zöldségtermesztési főbizottságának elnöke.

Szerinte idén is folytatódik a hazai termelésű zöldségfélék vetésterületének évek óta tartó, átlagosan évi 10 százalékos csökkenése. A legkritikusabb a helyzet a hagymafélék és a gyökérzöldségek esetében, mivel ezekből évek óta képtelen fedezni az ágazat a belföldi igényeket.

A Leader-program keretében rövidesen a helybeli boltokban értékesíthetnek egyes agrártermelők. Egy programot dolgoztak ki szakértők, mellyel a nyomonkövethetőség, azaz az élelmiszer-biztonság is garantálható.

A leader célok megvalósítását mintegy 76 milliárd forint szolgálja 3021 magyar településen az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 2013 végéig - közölte Mészáros István, a Magyar Leader Szövetség alelnöke az MTI kérdésére egy szakmai háttér-beszélgetésen.

A leader források 45 százalékát, azaz mintegy 35 milliárd forintot célzottan a vidéki vállalkozások fejlesztésére kell fordítani. Ennek a pénznek a célszerű felhasználását szeretnék segíteni a tájékoztatón részt vevő társulás tagjai. Három szakmai szervezet (a Magyar Leader Szövetség, a Kelet-Közép-Európai Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, valamint a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége), a Co-op Hungary Zrt, valamint a Ramsys Zrt. egy Leader típusú, azaz alulról szerveződő indított egy klaszterprogramot.

Mészáros István elmondta: ez egy úgynevezett agrár-vidék dinamikus klaszterprogram, amelynek fő célja a vidéken működő mikro-, kis- és közepes vállalkozások gazdasági megerősödése, piacra jutási feltételeinek javítása

A két gazdasági társaság bevonásával segítik elő, hogy a helyben megtermelt mezőgazdasági cikkeket gyorsan piacra lehessen juttatni. Ebben vállalt szerepet a Co-op Hungary mintegy 3.000 üzletével. A Ramsys Zrt. pedig az áruk nyomon követhetőségét biztosítja az általa kifejlesztett informatikai háttér segítségével.

A Kelet-Közép-Európai Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, valamint a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége pedig a környező országok magyarlakta területein illetve a fiatalok körében igyekszik partnereket találni a kezdeményezéshez.

A gazdálkodóknak újabb, versenyképes termékeket és azok eddig nem ismert típusú értékesítését kell kifejleszteniük. A LEADER program erre is megoldást nyújthat.

Az agrártárca és a Magyar LEADER Szövetség vezetői 2008 tavasza óta elkészítettek egy komplex vidékfejlesztési csomagot. A Magyar LEADER Szövetség és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatósága által koordinált LEADER típusú konzorcium és agrár-vidék dinamikus klaszter elnevezésű kezdeményezés a kis- és közepes termelőknek nyújt lehetőséget a fogyasztók hatékonyabb elérése érdekében.

Ez lényegében egy értékesítési hálózatban öltene testet, ahol kizárólag a magyar vidéki gazdaságok, kisüzemek, műhelyek termékekeit – élelmiszertől a kézműves portékákig – árulnák, de helyet kapnának a falusi turisztikai szolgáltatások is. A tagoknak szigorúan ellenőrzött minőségi feltételeknek kell eleget tenniük. Az értékesítés a tervek szerint franchise-rendszerben, és egy ezt kiegészítő internetes honlapon történik.

A „Vegyél helyit!”-típusú kezdeményezésekre van igény. A családi gazdaságok többségében azonban nehéz egyszerre biztosítani a minőséghez szükséges pénzt, szaktudást és munkát, illetve küzdeni az áruházláncokkal. A nyereséges működéshez ma már nélkülözhetetlen módszerek, technikák, szolgáltatások igénybe vétele egy hálózati együttműködésben már elérhető a tagok között megosztott költségek miatt.

A tervezet sarkalatos pontja a termelők és kereskedők kapcsolatának egyértelmű, átlátható és mindkét fél számára előnyös pozíciót biztosító rendezése, a logisztikai háttér fejlesztése, a sok szálon futó tevékenységek összefogása és felügyelete.
Így jönne létre a LEADER piac- és bolthálózat, ahol a tagok termékeihez juthatnának hozzá a vásárlók. Ez elképzelhető egy önálló üzlethelyiségben, mozgóboltban, de akár egy, már létező üzlethálózat ilyen célra fenntartott polcain és piacokon is. A rendszerben a konkrét elárusítóhelyek kialakításán túl kiemelkedő szerepe van a termelők menedzselésének és képzésének is

Többéves előkészítés után a hónap végén elkezdődik a "Magyar termék, magyar boltból" elnevezésű program a tabi kistérségben − jelentette be Mészáros István, a Magyar Leader Szövetség alelnöke pénteken a II. Európai Leader Expó sajtótájékoztatóján.

A program célja a szemléletváltás a kistérségekben, hogy megszűnjön a vidéken élők gazdasági kiszolgáltatottsága. A program ehhez járul hozzá azzal, hogy összefogásra ösztönzi a kistérségben élőket. Ezt úgy érik el, hogy klasztereket szerveznek a helyi alapanyagok feldolgozására, a termékek értékesítésére. A program megvalósítására megvannak a szükséges források az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP). A helyi Leader akciócsoportok − ebből 96 van az országban − 1-2 milliárd forintos saját forrással rendelkeznek, míg az ÚMVP vidékfejlesztési, azaz III-as tengelyén további, összesen 160 milliárd forint áll rendelkezésre a program finanszírozására.

A program sikere érdekében nemcsak a helyi vállalkozókat, hanem a kereskedőket is bevonják. Szerződést kívánnak kötni a Coop helyi érdekeltségeivel, és ahol nincs a Coopnak üzlete, ott a helyi kereskedőkkel a helyben készült áruk értékesítésére. A helyi termelőknek és kereskedőknek a klaszterek informatikai, logisztikai és oktatási támogatást is adnak.

Harangozó Gábor miniszterelnöki megbízott azt hangoztatta, hogy a program kapcsán tartós munkahelyek is teremthetők az adott kistérségekben, és a szociális szövetkezetek szintén bekapcsolódhatnak annak végrehajtásába. Mindennek finanszírozására a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében rendelkezésre álló 2 milliárd forintból is juthat.

---

Szövetkezésre buzdított Bajnai Gordon megbízottja
2010-04-19 09:41:04

---

Magyarok építik az első szerb biogáz erőműt
2010-04-19 09:39:07

---

Megújul a szegedi Délép Ipari Park
2010-04-19 09:38:07

---

Alföldi Regionális Ipar- és Gazdaságfejlesztési Klaszter - a versenyképes dél-alföldi régióért
2010-04-19 09:36:45

---

MEGHÍVÓ
2010-04-19 08:11:29


Mellékelt dokumentum (pdf): Meghívó

---

Kisebb keretösszeg a technológiafejlesztési támogatásoknál
2010-04-19 08:06:29

---

A tőke házhoz jön! - új kezdeményezés
2010-04-19 08:05:09

---

Fék a bioüzemanyagoknak
2010-04-19 08:02:10

---

Újvidéki Vásár - Partnerország státusz
2010-04-19 07:36:09


Mellékelt dokumentum (zip): tájékoztató

---

A versenyképes dél-alföldi régióért
2010-04-16 11:42:21

---

Star-net Transport
2010-04-16 11:29:02

---

HVCA Közép-Kelet Európai Vállalatfinanszírozási és Kockázati Tőke 2010 Konferencia
2010-04-16 11:16:05

---

Fék a bioüzemanyagoknak
2010-04-16 11:13:23

---

M E G H Í V Ó
2010-04-14 11:18:41

---

Tanácskozás a biotechnológia meghonosításáért
2010-04-14 11:10:13

---

Igénybe venne 40-60% támogatást gyümölcsös telepítésére?
2010-04-14 10:58:23

---

„MEZŐGAZDASÁG ÉS VIDÉK A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A VÁLSÁG SZORÍTÁSÁBAN”című IX. Wellmann Oszkár nemzetközi tudományos konferencia
2010-04-12 07:57:59

---

ESOF 2010 - Research and Business Brokerage Event, 6th July 2010, Turin, Italy
2010-04-12 07:43:16

---

Új magyar találmány! - Nanotechnológiával javulnak a PVC-padlók
2010-04-08 08:46:07

---

Átadták a 2009. évi Innovációs Nagydíjat
2010-04-08 08:38:14

---

HVTK hírlevél, 2010. április
2010-04-07 08:38:05

---

MISZ Hírlevél - 2010/7
2010-04-07 08:08:24

---

MKIK-Hírlevél 2010/III.
2010-04-02 07:23:57


Hírlevél letöltése

---

PARTNERTALÁLKOZÓK A TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁS TERÜLETÉN
2010-03-31 09:55:53

---

Marketing kisvállalkozásoknak
2010-03-31 09:08:15

---

Magyarország az innovációs harmadik ligában
2010-03-31 09:02:36

---

Üzembe helyezték az A.S.A. biogázerőművét Gyálon
2010-03-31 09:00:53

---

Az EU új gazdasági stratégiája
2010-03-31 08:58:20

---

Meghívó - Regionális Eszmecsere Fórum
2010-03-31 08:55:00

---

Hongkong SAR (Special Administrative Region) 2010-2011. évi kormányzati költségvetése
2010-03-31 08:51:50

---

Innovációs díjat kapott a Richter
2010-03-31 08:36:53

---

Innovációs Klub
2010-03-31 08:27:54

---